Hogy megkérjen minket, ugyan kattintsunk már az általa mellékelt Raiffeisen ügyfél belépési oldalra? A helyes válasz: never. Hiteles ügyfél üzenet formájában ennek esélye a nullához konvergál, ezért ha mégis kapunk ilyet, 110%-os bizonyossággal tekinthetjük adathalász próbálkozásnak.

Mintha csak Borat írta volna a levelet, "én lenni Matyar nép naty usankás baráttya, te pedig ide beleütögetni belépkedési kódolócskádat."  Vagy nem volt épelmejű, vagy csak a magyar nyelvvel állt hadilábon a készítő, ezért a levél láttán csak annak örülhetünk, hogy beválási esélye remélhetőleg kicsiny: ha valaki egy ilyet hitelesnek gondol, annak talán ne is legyen bankszámlája ;-)

Megjelenésében és szóhasználatában vetekszik korábbi, az idiótaság feneketlen és mélységes bugyraiban könyékig kotorászó rekorderünkkel. Az adathalász levél készítőinek szemlátomást mindegy, velük nevetünk-e vagy rajtuk. A weboldalon pedig talán nem is lepődünk meg, hogy SSL-nek se híre, se hamva.

Szóval nem, a bankok még mindig nem írnak nekünk magánlevelet, még a HR osztályról sem, hogy lépjünk be azonosítónkkal. Továbbra sem dívik náluk a kevert használatú írásbeliség sem, amelyben tolmácsolt kérésükről magyar-orosz továbbá urdu nyelvjárással óhajtanának meggyőzni bennünket, különösen nem Windows-1251 cirill betűs karakterkiosztással írt ősmagyar levélben, amit eredetileg egy Microsoft Wordben formáztak. Reméljük, a jó moszvai nagynénjüket optimalizálják a továbbiakban, szigorúan online.

De legalább ezekben a miniszterelnökjelöltektől terhelt zivataros napokban bumfordiságával szerzett nekünk néhány felhőtlen és vidám percet, önfeledt mosolyt csalva orcánkra, amelyet oly ritkán kapunk meg, de kétségkívül megérdemlünk így hétfő reggel :-)