Hogyan lehetne mégis segíteni nekik?

2010. május 21. 11:35 - Csizmazia Darab István [Rambo]

Az átlag ember az, akire évi 4.5 kilogram hús és 110 liter palackozott víz fogyasztása esik. Nem számítógépprogramozó, nem hacker, csupán használni kívánja a számítógépét, szeretne vírusmentes maradni - ha egyáltalán hallott már ilyesmiről - valamint nem olvas olyan blogokat sem, mint amilyen ez itt. És ezzel követi el a legnagyobb hibát... ;-)

Mi pedig itt a másik oldalon írhatjuk szorgosan az egyik tanulságosabb tantörténetet a másik után, a törzsközönség csendben értékeli, elolvassa, de a várt áttörést a másik oldalon mindig csak remélhetjük. Aggódhatunk azok miatt, akik ab ovo nem olvasnak szakmai cikkeket, számítástechnikai folyóiratokat, magazinokat, közben meg könnyen áldozatul eshetnek csalásoknak, adathalászatnak, kémprogramoknak. Ahogy persze mi sem olvassuk a bejgli sütés rejtelmeiről, vagy a feng shui bútor elrendezés varázslatos világáról szóló írásokat - igaz, ezzel nem is sodorjuk magunkat veszélybe. Mik és hol hiányoznak, hol lehetne valami picit mégis tenni az átlagfelhasználók számítógépes biztonságáért, kinek és hogyan lehetne üzenetet eljuttatni hozzájuk? Ha barátunk, családtagunk, ismerősünk az illető, akkor közvetlenül máris segíthetünk, de jó lenne azért egy ennél lényegesebben nagyobb merítés.

Ha elolvasunk egy olyan cikket, amiben egy ilyen átlagfelhasználó számítógépes megpróbáltatásairól értekeznek, jellegzetes tünetekről olvashatunk: pár hónap alatt drasztikusan lelassul a gép, elborítják a reklámok, kártevők. Ilyenkor egy férj, unoka, barát, rendszergazda, rendőr, postás, vasutas, halbiológus, vadakat terelő juhász ismerős segítségére szorulnak, és az illetőnek rendbe kell tennie a gépet. Kitakarítja Augiász istállóját, vírust irt, kémprogramokat szed le, program megoldásokat javasol a jövőre nézvést.

Miben kellene minden számítógépet vásárlónak tisztában lennie? Legalább alapfokon a kockázatokkal: adatait ellophatják, tipikus csalásokkal csalhatják ki tőle ezeket, milyen jelszavakat használjon, milyen fizetős vagy ingyenes védelmi programokkal ajánlatos körbebástyáznia magát, és ezek kezelését el tudja-e sajátítani. És persze a ráadás kérdés, kihez fordulhat segítségért, ha mégis problémája támad. Megtehető persze ez a "kis lépés nektek, egy hosszú lépés nekem" bátorságával is, de azért ezek nélkül az ismeretek nélkül ez csak vakrepülés, a gépvásárlással egyúttal fejest ugrik látatlanul a dolgokba.

Az érem másik oldala lehet a szakmáé. Vajon a vírusirtók, internet biztonsági csomagok automatikus módja elég könnyű és érthető-e számukra? A vásárláskor a kereskedő tisztázta-e velük, hogy a géphez esetleg "járó" víruskereső nem ingyenes, és sok esetben csak egy 2-3 hónapra szóló próbaverzió, amit utána pénzért majd meg kell vásárolni? Sok esetben hallgatnak erről, vagy gyorsan túl esnek a "van hozzá ajándék program is" fordulattal. Amiről egy újonc honnan is tudhatná, neki kell majd foglalkoznia ezzel a későbbiekben.

Ez az összemosás sokszor nem teljesen korrekt még a számítástechnikai magazinok lemezmellékletein, weblapok letöltéseinek szóhasználatában sem. Amikor teljes verziós Internet Explorert, ajándék Firefoxot hirdetnek, az legalább csak vicces. De amikor a demo, kipróbálható idő- vagy funkció korlátos próbaverzió, teljes értékű freeware, shareware és kereskedelmi programok közötti különbséget szépítgetik a gép eladásnál, vagy ködösítenek, az hosszú távon senkinek sem jó.

A védelmi programoknál mindenkinek más az igénye, de ha valaki nem tudja az övé micsoda, legalább az elérhető ingyenes programokkal kellene védenie magát. Ha pedig valaki szoftvert vásárolni is hajlandó, a vírusvédelmi megoldásoknál pont az ilyen kezdő felhasználók profitálhatnak sokat például a segítőkész support segítségéből.

A végső kulcs persze valamilyen rendszeres oktatás lenne, ami a gyerekeknél, fiataloknál már jön az iskolából, a gondot ez inkább a felnőtt fejjel a géphez ülőknél jelent. Egyre jobban elfogadottá válik az állás keresésnél, hogy legalább alapfokú számítástechnikai ismereteket mindenkinek fel kell tudni mutatnia. Jó ötlet lehet egy zombitudatossági hét is, de a wifi kötelező alapfokú védelme (ami még mindig jobb mint a semmilyen) is egy hasznos kezményezésnek tűnik. Talán az internet szolgáltatóknak kellene egy füzetet adnia minden egyes új előfizetőnek? Nehéz kérdés. Ha valaki tud erre jó receptet, más országban látott követendő példát, kommenteljen bátran!

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://antivirus.blog.hu/api/trackback/id/tr742018464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

spggg · http://www.zughekker.info 2010.05.21. 14:00:49

Szerintem az oktatás a hiba gyökere. Angol előkészítős informatikára nyertem felvételt és ha jól tudom, valahol az év közepén már le is lehet tenni az ECDL -t. Ez késő! Nem veszik figyelembe az informatika fontosságát. Ha hetente legalább 2 óra lenne, akkor az egyikben már el lehetne kezdeni 8. osztályban az ECDL -re való felkészülést. Talán így kevesebb lenne az, aki bedől a "Gratulálok, 10.000FT -t nyertél!" típusú támadásoknak. Nem azt mondom, hogy ez megoldás lenne, de egy szinten javulna a helyzet!

amodent 2010.05.25. 20:06:10

Azért örülök, hogy nem csak engem zavar a magyar IT lapok szóhasználata. Kiskutyafüle 4.0, teljes verzió! ingyen! Aztán telepítéskor kiderül, hogy tényleg teljes verzió, tényleg ingyen, de csak 30 napig...

Az ECDL pedig... nekem is van, láttam a kolleginákon, ahogyan bemagolták a válaszokat a pár tucat kérdésre, hogy hová kell kattintani és mit beírni, a papírt aztán betették a fiókba és azóta is vígan küldik ezerszámra a ki tudja honnan lebányászott vicces ppt fájlokat.