Széles skálán mozogtak a reakciók a "Mi az indián neved?" alkalmazás kapcsán. Sokan, és sokféle véleményt megfogalmaztak ezzel kapcsolatban, a skálán az évszázad "legjobb marketing fogásától" egészen a "mocskos átverésig" terjedtek a hozzászólások a különböző fórumokon.
Érkeztek hozzánk is ezzel az indiános esettel kapcsolatban kérdések, észrevételek földön, vízen, levegőben, a tegnapiak dacára ezért járjuk most körbe ismételten ezeket a dolgokat.
Az ESET facebook.com/biztonsag oldalán mindenfajta Facebookos jelenségről, veszélyről rendszeresen beszámolunk, igyekszünk figyelmeztetni, erre is felhívtuk a figyelmet, és így fogunk tenni a jövőben is. Egy cikket linkeltünk be és abból idéztünk, így attól fogva mindenki már az előzmények, tapasztalatok ismeretében szabadon eldönthette, megnézi-e az indián nevét a mellékhatások ismeretében, csatlakozik-e. Mi biztos szívesebben döntenénk el így, ha pontosan ismerjük a kockázatokat és mellékhatásokat, mintha nem mondják meg előre.
Máskor sem, és ennél az indiános dolognál szintén abszolút nem számított, hogy magyar, angol, svéd vagy hottentotta cég készítette, hanem csak az, hogy ígért valamit (indián név), és ezt bár tényleg odaadta, de emellett más is történt, csak a névre kíváncsi egyszerű felhasználó egyben a cég rajongójává is vált, ezt ki is posztolta az üzenőfalára az ismerőseinek anélkül, hogy az "akarsz-e a xy ékszerbolt rajongója lenni" kérdést látta volna, arra igent felelt volna.
De vegyük úgy most egy pillanatra, hogy ez ne legyen probléma. Az alapvető gond ezzel, és minden más hasonlóval, ahol rejtett dolgokat ELŐRE LÁJKOLNI KELL, ahhoz, hogy egyáltalán megtudd, mi is az. Ez helytelen, és a felhasználók biztonsága szempontjából veszélyes módszer, a kártékony linkek terjesztőinek tipikus eljárása. Ha valakinek a szülei vagy a gyereke kíváncsi lenne a horoszkópjára, vagy mit kap idén karácsonyra, és kattintana egy előre lájkra, majd másnap azt látná, hogy ezzel tudtán kívül például a svéd nekrofilok társaságának kedvelője lett, emiatt ismerősei kinevetik, zaklatják - azt mondanánk, na ki tette ezt vele, megrángatjuk a grabancát.
A helyes ítéletet nagyban segíti, ha beleképzeljük magunkat a másik fél helyzetébe, és nem teszünk vele olyat, amit nem szeretnénk, ha velünk tennének. Hogy a fenti dolog meg is történhet, arra itt egy példa, amikor is jó szándékú adománygyűjtői csoporthoz csatlakozók éppen erre ébredtek a Facebookon egy reggel. És itt egy teljesen másik antivirus cég véleménye a clickjacking-nek nevezett módszerről. Ez azért veszélyes, mert tipikusan csak a lájk után tudhatjuk meg, mire is lájkoltunk pontosan.
Ebben az indiános történetben is tényleg lehet, hogy az ékszerészek jó szándékúak voltak, ezt készséggel elhisszük. A felhasználóknak azonban mindenképpen tanulság lehet, érdemes-e egy vicces játék miatt hozzáférést engedni személyes adataikhoz és elérhetőségükhöz, engedélyt adni ahhoz, hogy a nevükben posztoljanak az üzenőfalukra. Hogy egyébként mit lehet ilyenkor látni az átengedett adatainkból, azt a BESOCIAL volt olyan kedves, és bemutatta egy konkrét alkalmazáson keresztül, ezt minden olvasónak jó szívvel ajánljuk figyelmébe.
Szintén az ő keze munkájukat dicséri a "Hogyan rejts el szinte bármit magadról és másokról a Facebookon?" című összefoglaló, hogy ne váljon az üzenőfalunk rémálommá az Elm utcában. De emellett ugye közismert, hogy a nemkívánatos alkalmazások egyszerűen ki is törölhetőek az engedélyezett alkalmazások listájából.
Mindenesetre a fő kérdésben továbbra is kitartunk a véleményünk mellett, a látatlanban előre lájkolás egy olyan gyanús módszer, amitől az óvatos felhasználóknak mindenképpen érdemes tartózkodnia - ez a mi álláspontunk, megszólalásunk, figyelmeztetésünk lényege. Váljon a vérünkké, hogy saját biztonságunk érdekében, ha csak a legkisebb kétségünk van, inkább ne kattintsunk.