Van valami, ami a korábban ismert két dolgon - a halál és az adófizetés - kívül is biztos, hogy a csalások, megtévesztések, kártevős támadások sohasem fognak megszűnni. Az korábban a Google találatok rendszeres mérgezése kapcsán már szóba került, hogy kiemelkedő katasztrófák, hírességek vélt vagy valós halálhíre, Valentin nap, sportesemények megrendezése esetén rendre sor kerül tömeges link mérgezésre, de mára ez a foglalatosság állandó jelleggel ipari méretekben veszélyezteti a netezőket.

Tulajdonképpen a Storm Worm is innen kapta a nevét, és 2010-es izlandi vulkánkitörés is megkapta maga kártevős próbálkozásait, valamint igen valószínű, hogy a nem rég lezajlott Sandy hurrikán kapcsán is megjelentek már különféle átverések, fertőzések. Szinte minden katasztrófánál előbukkan az a csalási forma, hogy szenzációs helyszíni videót ígérnek, ám annak megtekintése előtt kodeket, vagy Flash Player-t kell állítólag frissíteni, ám ehelyett éppen a kártevőt tölti le a gyanútlan áldozat.

Ebből két tanulságot is levonhatunk, a világ eseményeiről inkább a hírcsatornákból tájékozódjunk, ne ismeretlenek kéretlen üzeneteiből, linkjeiből. És természetesen a másik fontos dolog sem maradhat ki, ez pedig a frissítések letöltése, ezt pedig CSAK ÉS KIZÁRÓLAG a gyártók weblapjáról közvetlenül válasszuk ki, illetve magának a programnak az üzenet ablakából is frissíthetünk, de a kéretlen e-mailek, üzenetek linkjei, vagy váratlanul felpattanó popup ablakok semmilyen körülmények között nem számítanak megbízható forrásnak. Ha pedig egy tartalmat csak ilyen állítólagos frissítés után nézhetnénk meg, fogjunk gyanút, és hagyjuk el az ilyen oldalt.

A másik szokás módszer emberileg sokkal elszomorítóbb: szinte minden ilyen tragédiánál felbukkannak olyan csalók, akik a sajnálatot, a szánalmat és a megdöbbenést kihasználva állítólagos adományokat gyűjtenek, ám az önzetlen segítség helyett lelépnek a pénzzel. Emiatt aztán az FTC, azaz a U.S. Federal Trade Commission figyelmeztetést adott ki, melyben arra hívják fel a figyelmet, hogy senki ne dőljön be állítólagos adománygyűjtő csalóknak.

Ugyanis ez is állandó kísérőjelensége a katasztrófáknak, hogy kéretlen e-mailben, Facebook vagy Twitter üzenetben, de akár személyesen, SMS-ben vagy telefonhívással is bejelentkeznek, hogy hozzájárulást, adományt gyűjtsenek a rászorulóknak. Ezzel kapcsolatban ne hagyjuk, hogy az érzelmeink vezéreljenek bennünket, mindig kérdezzünk rá, pontosan is a neve, címe, és telefonszáma az alapítványnak, kérjük mutasson írásos tájékoztatást a programjukról.

Ha valaki profi főállású adománygyűjtőnek adja ki magát, kérdezzünk rá, mennyi költséget vonnak le a munkájukhoz, és végül mennyi az a maradék, amely tényleg a segítségre váróknak megy. Mindig ellenőrizzük le a szervezet korábbi történetét, de az is jó ötlet, ha a hivatalos adománygyűjtők listáján is megkeressük őket. Ha az adománygyűjtők futárral vagy távolból postai úton szeretnék begyűjteni a pénzt, akkor is gyanakodhatunk csalásra.