A korábbi klasszikus Data Never Sleeps összefoglalók, amelyek azt mutatták be évről évre, hogy mi történik az online térben mindössze 60 másodperc leforgása alatt, az infografikákon verzióról verzióra egyre erőteljesebb aktivitás emelkedést láthattunk. Ehhez jött most pluszban az AI, ennek pedig mindent felbolygató hatása borítékolható volt.
A Domo több mint egy évtizede percről percre nyomon követi a digitális fejlődést, és ebben a képben a mesterséges intelligencia példátlan sebességgel halad immár a kezdeti kísérleti szintről a jelenlegi mindenki által használt tömeges elterjedéshez.
A mesterséges intelligenciára fordított kiadások több mint háromszorosára nőttek 2024 óta. Ez a mostani új statisztika bemutatja, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a globális gazdaságot, mik történnek mindössze egyetlen perc leforgása alatt.
A mesterséges intelligenciára fordított globális kiadások percenként az elmúlt évi 293 ezer dollárról több mint 1.2 millió dollárra emelkedtek, ez 312 %-os növekedést jelent. Ezenkívül a MI startupok 184 ezer dollár kockázati tőkét gyűjtenek minden egyes percben.
A DeepSeek nyelvi modell percenként több mint 347 ezer lekérdezést dolgoz fel, ami az AI alkalmazások gyors növekedését mutatja. A mesterséges intelligencia jelentős segítséget képes nyújtani a munkavállalóknak is, átlagosan 1.2 órát spórolnak meg a használatával.
A tanulási hajlandóság is kapott egy jelentős fellendülést, hatvan másodpercenként hat ember iratkozik be valamilyen AI-val kapcsolatos tanfolyamra. Percenként kb. 35 új egyedi GPT ügynököt hoznak létre, ami az AI alkalmazások automatizálásánál gyors növekedését mutatja.
Persze, mindennek van jó és rossz oldala is, például az amerikaiak percenként 109 ezer automatizált robothívást kaptak, de mi magunk is érezzük, hogy a spamek, adathalász kísérletek egyre jobb nyelvi minőségben, szinte tökéletes magyarsággal támadják a felhasználókat, ami szintén az AI hatása.
Ide kívánkozik a végére az a hír, hogy az ESET kutatói felfedezték az első mesterséges intelligencián alapuló kísérleti zsarolóvírust, a PromptLock-ot. Ez a kártevő a gpt-oss-20b modellt használja az OpenAI-tól, és az Ollama API-n keresztül dinamikusan menet közben generál rosszindulatú szkripteket a fertőzött gépen. A kártevő Golang nyelven íródott, és Windows illetve Linux rendszereken is képes a pusztításra.
A PromptLock példája jól jelzi, hogy a kiberbűnözők számára egyre könnyebbé válik a fejlett támadások megvalósítása - akár különösebb technikai tudás nélkül is. Fontos tudatosítani, hogy a nyilvánosan elérhető AI eszközök rosszindulatú célra történő felhasználhatósága további új kihívásokat jelent a kiberbiztonság terén.
