Két kiberbiztonság szempontjából is érdekes területeken egészítheti ki az eddigi megoldásokat a mesterséges intelligencia, amely nem elveszi a munkánkat, hanem képes azt még hatékonyabbá tenni.

Az egyik a banki csalásokkal kapcsolatos, ahol évről évre komolyabb károk keletkeznek.
2025. első félévében több mint 12 ezer sikeres visszaélés történt, ez 38%-kal több, mint tavaly. A csalásokkal okozott kár az idei második negyedévben meghaladta a 6 milliárd forintot.

Kijózanító változás az évek során, hogy amíg 2019-ben a bankkártya-csalási károkat 92%-ban még a bankok viselték, 2023-ra ez 17%-ra csökkent, magyarul eddigre az ügyfelek hibája miatt keletkezett 83%-nyi kárt már nem térítette meg a bank, ez az áldozatoknak 1.6 milliárd forintja bánta.

Itt aztán volt egy olyan javaslat, miszerint az első kárt (first loss) a bank fizesse, ám ami miatt most ezt említettük, az a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) július elsejei bevezetése. Ez egy olyan mesterséges intelligenciával támogatott rendszer, amelyet a Magyar Nemzeti Bank és a GIRO Zrt. indított útjára, minden magyar bank számára kötelező.

Célja, hogy kiegészítve az eddigi csalásmegelőző rendszereket, a banki átutalások valósidejű adataiból az AI segítségével kockázat értékelés készüljön az ügyfelek védelme és a bankszektor biztonságának érdekében.

A ransomware témáról már annyi poszt született, hogy összeszámolni is nehéz lenne, de ennek oka az, hogy a zsarolóvírusok pusztítása miatt keletkezett károkat még nehezebb lenne összeszámolni, vagyis egy aktuális és nagy kockázatú támadási formáról beszélhetünk. 

Itt is megjelenik persze az AI, például a támadók oldaláról a nyelvileg egyre kifinomultabb szövegezésű üzenetek, az AI segítségével kiválasztott célszemélyek vagy vállalkozások, a darknetes nyelvi modellekkel készülő programkódok.

Természetesen a védelem is kiegészíti az eszköztárát, és fejleszt a mesterséges intelligenciával megtámogatott módszereket különféle megoldásokkal, és erre említhetjük ez a mai példát is. A Google épp a minap jelentette be azt a Google Drive alatt működő, MI alapú funkciót, amelynek célja a desktop alkalmazásban megakadályozni a zsarolóvírusok terjedését. Az új rendszer a fájlok tömeges titkosítását vagy sérülését észlelve automatikusan szünetelteti a szinkronizálást, így megakadályozva a fertőzés továbbterjedését.

A felhasználók értesítést kapnak az asztalon és e-mailben, és néhány kattintással visszaállíthatják a fájlokat egy korábbi, biztonságos állapotra Windows és macOS rendszereken.

Természetesen mindezek nem teszik feleslegessé a korábbi védelmi megelőzési lépéseket, hanem csak egy újabb rétegként erősíthetik azokat. Legyünk biztonságtudatosak a pénzügyek terén, ne dőljünk be a csalási kísérleteknek, emellett mindig virtuális kártyával fizessünk a neten, kérjünk azonnali egyenlegértesítést, legyenek észszerű vásárlási és utalási limitjeink, fagyasszuk be a bankkártyát, amikor épp nem használjuk, és legyen minden eszközünkön naprakész vírusvédelmi megoldás.

A zsarolóvírus problémára is a megelőzésen kell, hogy legyen hangsúly: többek közt a hibajavító frissítéseket mielőbb futtatni kell, nem hiányozhat persze a vírusvédelmi alkalmazás sem, és a rendszeres külső mentés is lényeges záloga az adatvesztés megelőzésének.