Vajon mi lehet a kapocs a kettő között, és egyáltalán hogyan kerülnek ezek ide?

Ha van igazi iskolapéldája a mi minden rossz történhet egy ransomware vagy egyéb kibertámadáskor egy gyártó céggel, az a mostani japán Asahi Super Dry elleni incidens. Mint egy igazi szemléltető állatorvosi ló példázata esetében, szinte minden jellegzetes probléma és járulékos mellékhatás együttesen jelentkezett náluk.

Bő egy hete, hogy kibertámadás miatt leállni kényszerült a sörfőzdei cég, ami az Asahi Group 30 japán gyárainak túlnyomó többségét jelenti. Japán legnagyobb sörgyára normál körülmények között átlagosan napi 6.7 millió üvegnyi mennyiséget termel az országban.

A kereskedelemben már kézzelfoghatóan érezhető a hiány, a gyárak esetleges újraindításának dátuma viszont egyelőre nem ismert, ahogy a ransomware is csak valószínűsíthető ok, de hivatalosan még meg nem erősített információ. Mindenesetre a támadás leállította a rendelési és szállítási rendszerüket, így a palackozott, illetve a csapolt sör ellátás is leállt.

Az Asahi részvényei a támadás hetében már csütörtökön mintegy 2.6 százalékot estek. A vállalat egyébként nemcsak Super Dry sört gyárt, hanem üdítőitalokat, mentolos cukorkákat és bébiételeket is, valamint saját márkás termékeket is gyárt hazai kiskereskedők számára.

Az incidens kizárólag a japán részlegeket érinti, a világ más régióiban, például Európában nincs fennakadás. A kényszerhelyzet hatására a cég elkezdte tesztelni a papíralapú megrendelési és szállítási megoldásokat, hogy átmenetileg legalább korlátozottan újra tudja indítani a szállítmányozást.

Kicsit hasonló a szituáció, mint a zsarolóvírussal támadott kórházak és kormányzati szervezetek esetében a visszatérés kőkorszakba: a papír, ceruza, telefon, fax világába.

És akkor jöjjön a Jaguár is, az Egyesült Királyságban működő Jaguar Land Rover (JLR) autógyártót eredetileg még augusztus végén támadtak meg, a további károk megelőzése miatt le kellett állítaniuk kulcsfontosságú rendszereiket. A kezdeti feltáró vizsgálatok azonban sokáig elhúzódtak, és még szeptember 24-én is tartott az értékesítés, a regisztráció és a gyártósorok leállása.

Itt nem csak a saját IT infrastruktúrát érintette a baj, hanem az ellátási láncokat és a további gyártási rendszereket is, emiatt a beszállítói hálózat is akadozott.

Az állapot legalább hat hétig tartott és napi 5-10 millió fontba került, és további válságkezelésre is szükség volt, ennek keretében a cég minősített beszállítóinál eseti korai kifizetéseket vezettek be a csődhelyzet elkerülése miatt. Míg a vállalat kezdetben hangsúlyozta, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az ügyféladatokat is ellopták volna, később már elismerte, hogy "bizonyos adatok" érintettek.

A brit kormány 1.5 milliárd font garanciát biztosított JLR-nek a válság kezelése céljából. A gyárak közül Wolverhampton várhatóan elsőként kezd majd újra működni, majd utána követi többi üzem.