Ha valaki manapság a fakenews szót hallja, keveseknek kell zavartan az idegen szavak szótára után kapkodnia, hogy értelmezze, vajon ez mit is jelenthet. Emellett a lejáratás, károkozás vonal sem új keletű, sőt ennek tőzsdei manipulatív pénzügyi kihasználása is már legalább évtizedes bűncselekmény, melyet pump and dump néven emlegettek az újságcikkekben.

A ma már sajnálatosan gyakori károkozás egyik ismert formája a doxing, amikor a kezdeti, 2013-ban hódító útjára indult, erős titkosítással jelentkező ransomware vonalhoz képest újításként néhány év után már nemcsak a felhasználói adatok egyedi letitkosításában és a helyreállításért pénzt kizsaroló műveletekben utazott a sötét oldal, hanem az úgynevezett doxing bevezetésével a bizalmas adatokat előtte el is lopták.

És ha valakinek volt ugyan sértetlen biztonsági mentése, és emiatt esetleg mégsem fizetett volna nekik, akkor az adatok nyilvános közzétételével, eladásával, sőt elárverezésével fenyegettek - és tegyük hozzá sajnos sokszor sikerrel.

A tudatos pénzügyi vonal kezelése már itt is érezhető volt, mert a bűnözők figyelembe vették a megtámadott cég méretét, éves bevételét, valamint az elégtelen adatkezelés miatt esetleg rájuk kiróható GDPR bírság mértékét, és mindezek fényében kalkuláltak egy ehhez képest viszonylag alacsonyabb mértékű, szerintük reálisan teljesíthető váltságdíj követelésüket.

A Ransomware as a Service (RaaS) modell bevezetésével pedig már ennél is továbbmentek, megjelent a jogi tanácsadás lehetősége is, amelynél a szerződött bűnöző partnereiknek segítettek az általuk ellopott adatok jogi kiértékelésében, a kizsarolható összeg egyéni testreszabásában.

És az utolsó mozaik még a múltba tekintésből az emlegetett pump & dump. Miről is szólt ez? Ez a fajta részvénycsalás lényegében arról szól, hogy a bűnözők hamis piaci hírekkel, ál előrejelzésekkel vagy éppen nem létező negatív hírekkel próbálják manipulálni az árfolyamokat. Konkrét példát láthattunk például az akkor már már nagybeteg Steve Jobs 2008-as hamis halálhírénél, ami percek alatt milliárdokat radírozott le az Apple értékéből, vagy 2013. áprilisában a Fehér Ház elleni támadás hamis Twitter hírénél történt rövid, de erőteljes árfolyam rally.

A cél itt a tőzsdei árfolyamok ideiglenes megzavarása volt. Az elkövetők ügyesen arra játszottak, hogy aki a pánik miatt gyorsan elad, az veszít; aki viszont előzetesen tudatosan a zuhanásra (shortolásra) játszik, az hatalmasat kaszálhat ezeken a hazugságokon.

A szószátyár, de remélhetőleg nem haszontalan felvezetés után pedig jöjjön a nap híre, ahol az ellenőrizetlenség és az ezt kihasználó tudatos rosszindulat okozott hasonló céges lejáratásokat. Történt ugyanis, hogy az amerikai Maine államban a támadóknak még csak nem is kellett feltörniük a vállalkozások számára fenntartott informatikai incidensek bejelentésére szolgáló rendszert, hanem egyszerűen kihasználták, hogy ezeket a bejelentő űrlapokat senki nem ellenőrizte.

Mivel a rendszer azonnal kilistázta a bejelentéseket, a látogatók a hivatalos .gov domain alatt találkozhattak olyan kamu adatszivárgási hírekkel, amelyek valójában soha nem történtek meg.

Az említett hivatalos adatvédelmi portált arra használták fel, hogy valótlanságot állító, fake adatvédelem sértési közleményeket tettek közzé vállalatokról (pl. VRChat és Discord).

A VRChat közösségi virtuális valóság platform esetében a bejegyzés szerint állítólag 2.4 millió felhasználó személyes adata (pl. user név, e-mailcím, előfizetési állapot, bejelentkezési előzmények, IP címek, csatolt Meta fiók) kompromittálódott május 10. és 12. között, ám a cég határozottan kizárta, hogy bármilyen adatsértés történt volna, és a bejegyzést hamisnak minősítette, sőt az ott hivatkozott munkatárs egyáltalán nem is létezik.

A Discord esetében a bejelentő portálon 10 millió embert érintő adatvédelmi incidenst említettek, de a hivatkozott bejelentői adatok (név, telefonszám, gmail cím) egyértelműen hamisítványnak látszanak. A múltban valóban történt Zendeskkel kapcsolatos adatlopás, 2025. szeptemberében a támadók akkor 8.4 milllióból 5.5 millió felhasználó információihoz fértek hozzá illetéktelenül. A Maine állam Igazságügyi Osztálya elismerte a hibát, hogy a rendszerben bárki ellenőrzés nélkül küldhetett bármilyen hamis sérülékenységi jelentést, ami azonnal felkerül a nyilvános portálra.

Egy forrás nem forrás - mondja forráskritikára kényes bal vállunkon ülő fehér ruhás alak, vagyis érdemes kellőképpen ellenőrizni az ilyen váratlan bejelentéseket, hátha fakenews. A hasonló portálok nem működhetnek ilyen kártékony ellenőrizetlen automatizmussal, a megreklamált hamis bejelentéseket pedig haladéktalanul el kellene távolítaniuk.