Az új generációs zsarolóvírusok már 2013. óta keserítik az életünket. Kapja ezt magánember, cég, gyártóüzem, iskola, kórház, rendőrőrs, közüzemi szolgáltatók, könyvtár és még sokan mások. Egy ideje már komplett önkormányzatok és városok is felkerültek a támadók térképére.

Hogy csak pár korábbi esetet idézzünk fel, 2017-ben az ukrán közlekedési és kormányzati szervek adatait titkosították, aminek következtében megbénult a kijevi metró és az odesszai repülőtér működése is.

2018-ban a SamSam nevű zsarolóvírus megfertőzte Atlanta (USA, Georgia) város számítógépes hálózatát, és véglegesen megsemmisített 105 ezer (többek között rendőrségi és közigazgatási) fájlt. A város váltságdíjat ugyan nem fizetett, de végül még így 5 millió dollárt költöttek a rendszerek újratelepítésére és az adatok helyreállítására.

Szintén 2018-ban (a poszt írásakor is már 8 éve) következett be a Matanuska-Susitna kerületben (USA, Alaszka) az önkormányzati gépek leállása, mivel a BitPaymer ransomware megfertőzött közel 500 önkormányzati munkaállomást és 120 szervert. A támadás miatt a városi alkalmazottak kénytelenek voltak visszatérni a tollal, papírral és faxszal történő "kőkorszaki munkavégzéshez".

Igazából napestig lehetne sorolni az incidenseket, de még egy frissebbet is kiemelünk, ahol 2023-ban Oakland városát érte súlyos ransomware támadás. A február 8-i incidens miatt szükségállapot kihirdetése vált szükségessé, a városvezetés a vészhelyzet miatt kénytelen volt ideiglenesen leállítani számos nem létfontosságú szolgáltatói hálózatot, miközben legalább a rendőrség, mentők, tűzoltóság és a 911-es segélyszolgálat késedelmes reakciókkal ugyan, de szerencsére végig működőképes maradt.

És akkor jöjjön a friss, augusztusi történés, ahol a berlini tartományi kormányzatot érte zsarolóvírus-támadás. Itt a Rhysida nevű csoport áll a háttérben, melynek során 5.79 TB adatot, mintegy 1.44 millió fájl loptak el. Ugyanakkor Berlin hatóságai nem erősítették meg teljeskörűen ezeket a számokat, csak azt, hogy valóban történt adatlopás. Emellett azt is nyomatékosan hangoztatták, semmiképpen sem fognak fizetni.

A bűnözői csoport 30 bitcoinos (cirka 2 millió euró) váltságdíjat kért, és augusztus 28-tól számítva egy hetes határidőt adott a fizetésre. A Rhysida kifejezetten GDPR szabályok megsértésével is fenyegetőzik, hiszen a kiszivárgott adatok miatt tetemes bírság is kinézhet a hivatalnak. A hírek szerint nem fizetés esetén aukcióra kínálják majd az adatokat.

A Rhysida csoport augusztus 28-án tette közzé a "Berlin, Germany" bejegyzését a Tor-alapú adatszivárogtató oldalán. Állításuk az általuk ellopott adatcsomag rengeteg bizalmas állományt tartalmaz, személyes adatokat, címeket, telefonszámokat, banki információkat, személyi igazolványok és útleveleket, szerződéseket, pénzügyi és HR dokumentumokat, egészségügyi adatokat.

Emellett több mint 5000 közigazgatási szabálysértési iratot, béradatokat, vezetői információkat, jelszavakat, különféle fizetési szolgáltatásokkal kapcsolatos hitelesítő adatokat, fegyelmi eljárások, bírósági ügyek dokumentumait, Bundesrat bizottsági jegyzőkönyveket, valamint a berlini vízellátás sebezhetőségi elemzését.

Az utólagos vizsgálat szerint az adatlopás augusztus 7-e és 12-e között történhetett, az incidens észlelésekor azonnal lekapcsolták az érintett rendszereket a hálózatról. A támadás amiatt is különösen érzékeny, hogy Berlin szeptember 20-án tartja majd tartományi parlamenti választását.

Iris Spranger belügyi szenátor szerint a választás biztonságban van, és állítása szerint eddig nem találtak választási adatokra utaló kompromittálódást. Kai Wegner főpolgármester és Spranger közös nyilatkozata kiemelte, a berlini állam nem engedelmeskedik a zsarolásnak.

A Rhysida (eredetileg ez egy trópusi százlábú törzs neve) csoport 2023. óta működik, és a nyílt forrású nyomkövetési adatok szerint eddig már több, mint 280 áldozatuk volt, ebből kilencet Németországban támadtak meg.

A csoportot orosz bázisúként tartják számon. A nevezetesebb skalpjaik között szerepel többek közt a British Library és a chilei hadsereg is.