Korábbi posztjaink között volt már olyan ransomware támadás, ami a Colonial Pipeline olajvezetéket bénította meg az USA keleti partján, beütött a mennykő a világ egyik legnagyobb húsfeldolgozó vállalatánál is, a brazil JBS-nél, ahol hatalmas termelés kiesés, káosz, áruhiány alakult ki. De említhetjük a hónapokig húzódó Jaguar Land Rover (JLR) elleni kibertámadást, ami esélyes pályázó az Egyesült Királyság történetének legköltségesebb kiberincidense címre.

Ha valaki manapság a fakenews szót hallja, keveseknek kell zavartan az idegen szavak szótára után kapkodnia, hogy értelmezze, vajon ez mit is jelenthet. Emellett a lejáratás, károkozás vonal sem új keletű, sőt ennek tőzsdei manipulatív pénzügyi kihasználása is már legalább évtizedes bűncselekmény, melyet pump and dump néven emlegettek az újságcikkekben.

A 2026-os észak-amerikai FIFA labdarúgó-világbajnokságra már csak napokat kell várni, de a csalók máris a bemelegítésnél tartanak. Már korábban is sokszor írtunk kiemelt sportesemények kapcsán jelentkező tömeges visszaélésekről, várhatóan ezek itt is meg fognak jelenni.

Ha csak annyi forintunk lenne, ahányszor szó volt már banki csalásokról, talán Ferrarink lehetne. Ezúttal is telefonos banki átverés a téma, de itt maga az elkövető is meglehetősen amatőrként ténykedett, míg az áldozat végtelen hiszékenységéről is South Park epizódot lehetne írni.

Gyermeknap volt a minap, ennek apropóján érdemes arra is gondolni, milyen digitális környezetben nőnek fel ma a gyerekek és ebben milyen szerepet játszanak az egyre népszerűbb AI chatbotok.

Ha klasszikus zsarolóvírus terjesztésről esik szó, mindenkinek a standard módszerek jutnak eszébe azonnal: e-mailben küldött kéretlen üzenetek fertőzött mellékletei vagy abban szereplő rosszindulatú linkek, nyitott távoli asztalkapcsolat, javítatlan szoftveres sebezhetőségek, fertőzött weboldalak és reklámok, meg hasonlók.

A mondatot eredetileg Kockás Pierre mondja egy Rejtő könyben, és biztos komolyan is gondolja. Ám ez éppen az ellenkezője annak, ami a mostani esetünknél történt: pofonok ugyan jöttek, ám az ígéretek hamisak voltak.

Kutatók egy új, CallPhantom névre keresztelt androidos csalássorozatot azonosítottak a Google Play áruházban, amely valótlan ígéretekkel próbál pénzt kicsalni a felhasználóktól.

A holland hatóságok új módszerrel próbálkoztak a csalók elleni küzdelemben. A cél kettős volt: részben persze a gyanúsítottak elfogása, de a fiataloknak a bűnszervezetekben való alkalmi részvételétől való elrettentés is fontos szempont volt az akciónál.

A bűnözők ma már minden létező platformot kihasználnak a kártékony programjaik és átveréseik terjesztésére. Természetesen a rossz szándékú szereplők ezt a technológiát is felhasználhatják manipulációs célokra. A digitális tájékozatlanság közvetlenül növeli az áldozattá válást, aki bedől a hamis AI tartalomnak háromszor nagyobb eséllyel válik csalás célpontjává.

Erősítsük meg számlázási adatunkat - kéri ezt a frissen érkezett e-mail üzenet. Gyorsan erősítsük is meg, ugyan mi történhet?

A frissítések kérdése szerteágazó és problematikus terület. Sokan egyszerűen figyelmen kívül hagyják, vannak speciális fajtái amit aztán még pedáns frissítők is gyakran mellőznek - gondoljunk pl. routerek firmware update-jeire, és voltak olyan esetek is, ahol éppen egy hibás frissítés csapta be a kaput sokaknál.

Sok évvel ezelőtt még csak érdekességként olvastuk, hogy az angol nyelvterületeken milyen szezonja szokott lenni az adóvisszatérítéses csalásoknak. Aztán nagyjából a Covid környékétől kezdődően el kellett könyveljük, hogy ékes magyar nyelven lassan immár mi is a potenciális áldozatok, de legalábbis a célba vett csoportok részesei lettünk.

Sok nagy változást éltünk már meg, amely aztán mindenki életét alaposan megváltoztatta. Jött 1981-ben a ZX-81személyi számítógép, 1986-ban bekopogott az első széles körben elterjedt Brain számítógépes vírus, a mobiltelefon elterjedése is felforgatott mindent, és persze az állandó netkapcsolat is, aztán jött a web 2.0, újabban pedig az AI pro és kontra hatásai múlják felül minden korábbi elképzelésünket.

A Microsoft Teams rendszert általában biztonságosabbnak tartják a belső kommunikációhoz, mint a közönséges e-mailt, és ennek van is némi alapja (beépített titkosítás, MFA, stb.), de az is biztos, hogy a felhasználói bizalom miatt ez a platform is ki van téve az adathalászatnak. A friss esetünknél egy kifinomult trükkös módszert láthatunk, amely célzottan a vállalatokat támadja.

Váltságdíjat szedni az eltitkosított fájlokért már 2013 óta jövedelmező üzletág. Kamu számlákkal, fizetési felszólításokkal és nem létező csomagküldésekkel tömegesen üzeneteket küldözgetni sajnos szintén napi gyakorlattá vált. Ám mindig jöhet valami új...

Vagy mégsem rovatunk kifogyhatatlan bugyraiból most újabb tipikus trükköt mutatunk be. Az évek során egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy gyártó/szolgáltató kihasználható sebezhetőségről tájékoztat e-mailben. Ám ahogy a csomagértesítés is lehet hamis, meg kell barátkozni azzal a helyzettel is, hogy az ilyen látszólag legitim üzenet sem mindig eredeti és jó szándékú.

Amikor nemrég egy nagyobb IT konferencián feltették a nagyérdemű, nyomokban IT security szakmából is jelenlévő közönségnek, hogy ki esett már áldozatul online csalásnak bármikor a múltban, a terem több, mint fele emelte fel a kezét.

Ha van frappánsan kitalált banki csaló szöveg, ami egy kéretlen üzenetben rekord gyorsan felidegesítheti a címzette, akkor ez jó eséllyel pályázhatna rá.

A quishing (QR + phishing) napjaink egyik legdinamikusabban terjedő adathalászati módszere, amely a QR-kódok egyszerűségét, kényelmét használja ki a felhasználók megtévesztésére.