A kiberfenyegetések sajnos időnként kiegészülnek konkrét fizikai fenyegetésekkel, sőt akár valódi atrocitásokkal is. Erre korábban is volt már néhány kivételes precedens. Ám úgy tűnik, a rossz példa ragadós, és már a ransomware incidensek esetén is egyre gyakrabban fordul elő hasonló keményebb nyomásgyakorlás.
Vagy mégsem? rovatunk friss darabja egy olyan kéretlen körlevél, amelynek semmi köze nincs az ott feltüntetett állítólagos feladóhoz, viszont mogyorót valamint jó szándékot még nyomokban sem tartalmaz.
Mai esetünk főszereplője nem egy Sheldon Cooper, hanem csak egy piti csaló, aki a zsarolóvírus pórul járt áldozatain nyerészkedett.
Jó ha valaki lelkes, és szívesen ismerkedik az új technológiákkal. De emellett az is jó, ha közben nem felejti el a régebbi fontos biztonságtudatos szabályokat sem.
A nemzetközi ShinyHunters bűnözői csoport a múlt héten jelentette be, hogy állítólag nagy mennyiségű érzékeny személyes adatot loptak el az FBI-tól.
A pszichológiai manipuláció (social engineering) az egyik legrégebbi és legelterjedtebb kiberbűnözési forma. A felületes, tömeges spamektől mára eljutott a nyelvtani hibáktól és magyartalan fordításoktól mentes, célzott és automatizált átverésekig. Az AI egyelőre elsősorban a régi támadásokat gyorsítja fel és teszi meggyőzőbbé: olcsóbban, nagyobb tömegben és könnyen hozzáférhető eszközökkel készülhetnek. Persze emellett a háttérben a WormGPT-hez és FraudGPT-hez hasonló darknetes eszközök is segítik a csalókat.
Általában jobbára az Egyesült Államokból érkezik olyan hír, és sajnos onnan is csak ritkán, hogy valamilyen zsarolóvírussal operáló kiberbűnözőt sikeresen letartóztattak, vagy elítéltek. Most Európa is jeleskedett, és egy újabb delikvensre mondtak ki egyelőre még nem jogerős ítéletet.
Az új generációs zsarolóvírusok már 2013. óta keserítik az életünket. Kapja ezt magánember, cég, gyártóüzem, iskola, kórház, rendőrőrs, közüzemi szolgáltatók, könyvtár és még sokan mások. Egy ideje már komplett önkormányzatok és városok is felkerültek a támadók térképére.
Az eredetileg latin szállóige (Vae victis!) érvénye úgy tűnik több mint két évezred után sem kopott meg, pedig ezúttal a ransomware támadások körül ólálkodó hiénákról lesz szó.
Az utóbbi években egyre gyakoribb, hogy a kártékony linkeket ilyen telefonról könnyen beolvasható grafikus kódok mögé rejtik el a kiberbűnözők. Sok helyen bukkantak már fel ezek, a különféle kültéri matricák mellett postai levelekben és e-mailekben is találkozhattunk ezekkel. Az ESET 2026. első félévi adatai szerint a phishing e-mailek 11%-ában talált rosszindulatú QR-kódot.
Még a nemzeti ünnep előtt kaptunk egy nemzeti üzenetet, amelyben arról értesítenek minket, hogy kaptunk egy új fontos üzenetet, brávó. Nagy Lara és Berényi József együtt üzentek a szuper hivatalos és nemzeti kakao.com címről, nekünk pedig ezt kéne elhinni?
A zsarolóvírus támadások mellékhatásai sokkal bővebbek és változatosabbak lehetnek, mint azt elsőre sokan gondolnák. Nem csupán arról szól mindez, hogy ha a számítógépen tárolt adatoknak reszeltek, akkor sebaj, ceruza, toll, papír elővesz és ha volt mentés, előbb-utóbb úgyis helyre áll minden.
A világ összes bankja ellen folyamatosak a támadások, a különböző pénzintézetek nevével visszaélő csalások. Így a magyar bankok, köztük a Gránit nevében is voltak már korábban átverések. Most pedig egy újabb furcsa próbálkozás landolt a postafiókunkban.
Folyamatosan alakulnak egyre újabb ransomware csoportok, emellett azonban időnként régebbi tagok szerveződnek át más-más csapatokba. A Help Net Security 2026-os jelentése szerint 2025. áprilisától számítva egy év alatt 61 új bűnözői csoport lépett a zsarolóvírus piacra, és a legújabb adatok szerint 2026. júniusában 146 beazonosított aktív csoport tevékenykedett világszerte. Ebből csak az öt legnagyobb csoportosulás egymaga volt felelős az összes támadás 43.6%-ért.
Ipari rendszerek elleni támadások mindig is voltak, vannak és lesznek, de kiemelt figyelem talán akkor helyeződött erre a területre, amikor még 2014-ben Oroszország megtámadta a Krím félszigetet. Az ukrán energetikai infrastruktúrák, elosztók, atomerőművek ellen sorozatban indultak kibertámadások, amik a civil lakosság életét is jelentősen megkeserítették, különösen a téli időszakokban.
Hamis AI eszközökhöz kapcsolódó segítségnyújtó oldalak, QR-kódos csalások és továbbra is egyre fejlettebb zsarolóvírusok. A mesterséges intelligencia új korszakot nyitott a kibertámadásokban: az AI nemcsak a mi munkánkat és hétköznapjainkat teszi hatékonyabbá, hanem a kiberbűnözőkét is
A ransomware mellékhatásairól többször is értekeztünk e helyütt, sőt egy külön tematikus posztban össze is gyűjtöttük a legérdekesebbeket. Most egy friss fejlemény újabb érdemi adalékot szolgáltat e témához.
Ezzel a Murphy törvénnyel nagyjából le is írtuk a ransomware támadásokkal kapcsolatos jellegzetes alapszituációt. Egyes váltságdíj fizető áldozatokban van jó pár tévhit, naiv feltételezés, azonban a rideg valóság sajnos ezeknél sokkal kiábrándítóbb.
A szövegszerkesztés korabeli Murphy törvénye szerint: "Ha csak egy betűt szeretnél törölni, kitörli az egész szót. Ha csak egy szót szeretnél törölni, kitörli az egész mondatot. Ha csak egy mondatot szeretnél törölni, kitörli az egész bekezdést. Ha csak egy bekezdést szeretnél törölni, kitörli az egész szövegedet. Ha pedig az egész szöveget szeretnéd törölni, akkor viszont nem történik semmi."
2003. óta létezik a frissítő kedd intézménye, melynek során minden hónap második keddjén jelenik meg az aktuális hibajavító csomag. Igaz, ettől függetlenül a sürgős esetekben adódhatnak rendkívüli frissítések, de ez a kiszámítható rendszer alapvetően napjainkig így működik.
