Az éghajlat változás önmagában is éppen eléggé feladta a leckét az emberiségnek. Különösen a nyári hónapokban okozott sok nehézséget világszerte. Amúgy a kibertérben a több, mint 1.6 milliárd egyedi kártékony kód mellett sem egyszerű az élet, de a legutóbbi időben új területen kezdődtek riasztó támadások: ipari hűtők távoli olvasztása, rosszindulatú túlmelegítése.

Korábbi kibertámadások között számos, az időzítés terén igen jól tervezettet láthattunk: pl. az adóbevallás időszakban jönnek az adathalász üzenetek, karácsony előtt érkeznek a kamu webshopok ajánlatai, a Covid alatt érkeztek az állítólagos adó-visszaigénylések, stb. Néha viszont épp rosszkor vagyunk rossz helyen, például most a PHP2Shell sebezhetőség sok helyen ideiglenes lekapcsolásra késztette a szolgáltatókat. Ám mi van akkor, ha mindeközben a lakosság bizonyos online elvégzendő feladatai határidősek lennének?

Talán néhányan még emlékeznek a korai 2000-es évekre, mikor éppen kiderült egy-egy pusztító sebezhetőség, a Microsoft igen gyakran reagált ezekre igen lassan, és olykor csak nagy késve jelentek meg hibajavító frissítések. Ilyenkor széttárt karral fűztek mindehhez olyan sablon magyarázatot, minthogy: "We have not seen any in-the-wild exploits for this vulnerability.". Azaz nagyjából mi még nem találkoztunk olyan kóddal, amely valós környezetben, nem labor körülmények között használta volna ki ezt a sebezhetőséget.

Még 2007. szeptemberében indult ez az antivirus blog, így ezzel már megkezdtük a huszadik évünket. A Spy VS Spy által hozott torta így elvileg még nem jár, viszont biztos nagyon finom. Az oldal szerkesztőjét faggatjuk arról, hogyan, miért és egyáltalán :)

Egy újabb dicstelen történet, ahol a gigantikus dániai adatlopási botrány részletei azt mutatják, hogy láthatóan sajnos tényleg nem tanulunk semmiből.

A kiberfenyegetések sajnos időnként kiegészülnek konkrét fizikai fenyegetésekkel, sőt akár valódi atrocitásokkal is. Erre korábban is volt már néhány kivételes precedens. Ám úgy tűnik, a rossz példa ragadós, és már a ransomware incidensek esetén is egyre gyakrabban fordul elő hasonló keményebb nyomásgyakorlás.

Vagy mégsem? rovatunk friss darabja egy olyan kéretlen körlevél, amelynek semmi köze nincs az ott feltüntetett állítólagos feladóhoz, viszont mogyorót valamint jó szándékot még nyomokban sem tartalmaz.

Mai esetünk főszereplője nem egy Sheldon Cooper, hanem csak egy piti csaló, aki a zsarolóvírus pórul járt áldozatain nyerészkedett.

Jó ha valaki lelkes, és szívesen ismerkedik az új technológiákkal. De emellett az is jó, ha közben nem felejti el a régebbi fontos biztonságtudatos szabályokat sem.

A nemzetközi ShinyHunters bűnözői csoport a múlt héten jelentette be, hogy állítólag nagy mennyiségű érzékeny személyes adatot loptak el az FBI-tól.

A pszichológiai manipuláció (social engineering) az egyik legrégebbi és legelterjedtebb kiberbűnözési forma. A felületes, tömeges spamektől mára eljutott a nyelvtani hibáktól és magyartalan fordításoktól mentes, célzott és automatizált átverésekig. Az AI egyelőre elsősorban a régi támadásokat gyorsítja fel és teszi meggyőzőbbé: olcsóbban, nagyobb tömegben és könnyen hozzáférhető eszközökkel készülhetnek. Persze emellett a háttérben a WormGPT-hez és FraudGPT-hez hasonló darknetes eszközök is segítik a csalókat.

Általában jobbára az Egyesült Államokból érkezik olyan hír, és sajnos onnan is csak ritkán, hogy valamilyen zsarolóvírussal operáló kiberbűnözőt sikeresen letartóztattak, vagy elítéltek. Most Európa is jeleskedett, és egy újabb delikvensre mondtak ki egyelőre még nem jogerős ítéletet.

Az új generációs zsarolóvírusok már 2013. óta keserítik az életünket. Kapja ezt magánember, cég, gyártóüzem, iskola, kórház, rendőrőrs, közüzemi szolgáltatók, könyvtár és még sokan mások. Egy ideje már komplett önkormányzatok és városok is felkerültek a támadók térképére.

Az eredetileg latin szállóige (Vae victis!) érvénye úgy tűnik több mint két évezred után sem kopott meg, pedig ezúttal a ransomware támadások körül ólálkodó hiénákról lesz szó.

Az utóbbi években egyre gyakoribb, hogy a kártékony linkeket ilyen telefonról könnyen beolvasható grafikus kódok mögé rejtik el a kiberbűnözők. Sok helyen bukkantak már fel ezek, a különféle kültéri matricák mellett postai levelekben és e-mailekben is találkozhattunk ezekkel. Az ESET 2026. első félévi adatai szerint a phishing e-mailek 11%-ában talált rosszindulatú QR-kódot.

Még a nemzeti ünnep előtt kaptunk egy nemzeti üzenetet, amelyben arról értesítenek minket, hogy kaptunk egy új fontos üzenetet, brávó. Nagy Lara és Berényi József együtt üzentek a szuper hivatalos és nemzeti kakao.com címről, nekünk pedig ezt kéne elhinni?

A zsarolóvírus támadások mellékhatásai sokkal bővebbek és változatosabbak lehetnek, mint azt elsőre sokan gondolnák. Nem csupán arról szól mindez, hogy ha a számítógépen tárolt adatoknak reszeltek, akkor sebaj, ceruza, toll, papír elővesz és ha volt mentés, előbb-utóbb úgyis helyre áll minden.

A világ összes bankja ellen folyamatosak a támadások, a különböző pénzintézetek nevével visszaélő csalások. Így a magyar bankok, köztük a Gránit nevében is voltak már korábban átverések. Most pedig egy újabb furcsa próbálkozás landolt a postafiókunkban.

Folyamatosan alakulnak egyre újabb ransomware csoportok, emellett azonban időnként régebbi tagok szerveződnek át más-más csapatokba. A Help Net Security 2026-os jelentése szerint 2025. áprilisától számítva egy év alatt 61 új bűnözői csoport lépett a zsarolóvírus piacra, és a legújabb adatok szerint 2026. júniusában 146 beazonosított aktív csoport tevékenykedett világszerte. Ebből csak az öt legnagyobb csoportosulás egymaga volt felelős az összes támadás 43.6%-ért. 

Ipari rendszerek elleni támadások mindig is voltak, vannak és lesznek, de kiemelt figyelem talán akkor helyeződött erre a területre, amikor még 2014-ben Oroszország megtámadta a Krím félszigetet. Az ukrán energetikai infrastruktúrák, elosztók, atomerőművek ellen sorozatban indultak kibertámadások, amik a civil lakosság életét is jelentősen megkeserítették, különösen a téli időszakokban.