A helyzet akkor kezdett el erőteljesen megváltozni, mikor a csendben lapuló, internetes forgalmat, böngészőbeli viselkedésünket, jelszavainkat fürkésző kémprogramok kapták a nagyobb hangsúlyt. És még itt is eleinte jöttek az ellenérvek: én egyszerű kisember vagyok, engem biztos nem fognak piszkálni, tőlem nincs mit kémkedni. Ennek ellenére láthattuk, hogy a személyes adataink (születés, lakcím, TB szám, útlevélszám, stb.) megszerzése és a velük való visszaélés: a személyiség lopástól kezdve a banki adatok kifürkészésén át fertőzött gépek felhasználásáig a botnet hadseregbe milyen széles skálán mozog.
A napokban az okozott ijedtséget, hogy egy chilei hacker egyszerűen feltette az internetre a mintegy hatmillió személyes adatot tartalmazó fájlokat. Az Anonymus Coward - névtelen gyáva - nevű elkövető által feltöltött, és részletes neveket, címeket, telefonszámokat, adószámokat és szavazási információkat tartalmazó csomag több órán keresztül elérhető volt egy technikai blogban. Miután felfedezték, és a rendőrség kezdeményezésére eltávolították onnan azokat - bebizonyosodott az ősi igazság: ami egyszer felkerült a netre, az onnan soha többet nem távolítható el. Azóta párhuzamosan több helyen is újra felbukkantak a személyes adatokat tartalmazó állományok, és az esély, hogy ezek máris nem kerültek, vagy a közeljövőben nem kerülhetnek rossz kezekbe nagyjából annyi, minthogy újra 3.60 legyen a kenyér ára, esetleg Michael Jackson legyen az Egyesült Államok elnöke.
Sokszor szoktak azzal érvelni, hogy a hacker csak jót akar, felhívja a figyelmet a biztonsági hiányosságra, ezzel nagy szolgálatot tesz nekünk. Biztos vannak esetek, amikor ez talán így van, most azonban ezt azt okfejtést biztosan nem méltányolja majd az a pár millió vétlen ember, akinek adatait - feltételezve, de nem megerősítve, hogy a hivatalok esetleg nem megfelelő módon gondoskodtak a biztonságról - közprédává tették. Szép dolog a Ludas Matyi módszer, meg a "Mózesre tanítás", csakhogy ezzel éppen azokat kellene megleckéztetni, akik rászolgáltak, nem pedig védtelen átlagembereket, akik jelen esetben az egészről mit sem tehettek.
És mit tehetünk mi a lánc végén, hogyan tanuljunk más kárán? Érdemes vészhelyzet esetén a fontosabb eléréseinknél azonnal jelszót cserélni, bizalmas adatainkat tartsuk mindig titkosított partíción és vírusirtónk mellől ne hiányozzon a naprakész kémirtó program sem, vagy használjunk komplett internet biztonsági csomagot.
A kémprogram nélküli netezés ideje lejárt: ideje lenne erre minden átlagfelhasználónak rádöbbenie. Vagy másképpen: "A gravitáció nemismerete nem mentesít a zuhanás alól!" - ennyit tehetünk magunk helyett. A többi már sajnos nem rajtunk múlik.
