Így kattintotok ti

2013. szeptember 02. 14:16 - Csizmazia Darab István [Rambo]

A klasszikus "Így írtok ti" után most ebbe a sémába tuszkoljuk bele a legutóbbi, amerikai internethasználatról szóló felmérés eredményét. Ugye mindig valami hasonlót szoktunk emlegetni social engineering átverések kapcsán, hogy mindig van kb. 5% aki bedől, és így a kártevőterjesztőknek, bűnözőknek megéri. Most akkor benézünk a számok mögé, hogy valójában mennyi!

A Halon amerikai internetezők körében 2013 augusztusában végzett vizsgálatának adatai szerint döntő többségük, egészen pontosan 94.7 százalékuk kapott már olyan e-mailt, amelyben vírus, kémprogram vagy valamilyen kártevő volt. Nagyjából 8.8%-uk meg is nyitotta az ilyen mellékletet megfertőzve ezzel a számítógépet, 30.2% azonban az utolsó pillanatban gyanút fogott. A hamis üzenetek leggyakrabban valamilyen bank nevében érkeznek (15.9%), de előkelő helyen szerepelnek a hamis leveleknél a közösségi oldalak is, például a Facebook vagy a Twitter (15.2%) vagy a különféle online fizetési szolgáltatások 12.8%-ban.

Minden harmadik amerikai beismerte, hogy simán megnyitja az ilyen leveket, ha az üzenet tárgya számára érdekesnek hangzik. A nők inkább a közösségi oldalak nevében érkezőkre harapnak, míg a férfiak jobbára a pénzkereséssel, illetve  szexuális témák esetén esnek kísértésbe. Gyors haszon a tőzsdén, különleges gyógyszer akció, azonnali adóvisszatérítés, Windows crack, kiemelkedő jövedelem napi egy óra otthoni munkával, univerzális szériaszám generátor minden víruskeresőhöz, vagy Kournikova meztelen fotói. Pontosan ezért a 33%-os rátáért jó csalétek a vírusterjesztésben a különféle hírességek meztelen fotóit ígérni. Erre az eredményre egyébként jól rímel az korábbi ESET felmérés, amiből kiderült, a 18-29 évesek 17%-a szokta kikapcsolni a vírusirtóját azért, hogy fertőzött fájlokat tudjon elindítani, 12%-uk pedig azért, hogy fertőzött weboldalakat látogathasson.

Jól tettenérhető, hogy a szűrés ellenére beeső spamek, kéretlen üzenetek már régen nem reklámról, kéretlen értékesítési csatornákról szólnak, ahol hasonmás Rolex órát vagy olcsó Viagrát akarnak ránk sózni. Az ilyen üzenetek fő csapásiránya inkább a megtévesztés, sebezhetőséget tartalmazó melléklet vagy link felkínálása, adatlopás, vírusfertőzés. A levél tárgysorának gyanús kinézete alapján70%-uk nem kattint rá ilyesmire, azzal is tisztában van 42%, hogy a csupa nagy betűvel írt szöveg szinte mindig kéretlen reklám, ezért elkerülik.

Bár igaz, hogy az ismeretlen feladó, a furcsa nyelvezet, helyesírási hibák, idegennyelvű levél (56%), illetve gyanús formázás is árulkodó jel lehet, azt azért le kell szögezni, hogy tökéletes helyesírású, látszólag ismerősünktől érkező üzenetben is simán kaphatunk kártevőt. Mindenkinek meg kell tanulnia, hogy legyen óvatos, amikor találkozik gyanús e-mailekkel, amelyek eltéríthetik, megfertőzhetik a gépét, illetve pénzt csalhatnak ki tőle, és/vagy ellophatják a személyes adatait is. Erre talán nem is kell jobb példa, mint a tavalyi New York Times szerkesztőség elleni sikeres incidens.


Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása