Mikko Hyppönen is az RSA 2011 előadói között volt. A kártevők, kémprogramok kapcsán kiemelte, 2010-ben a veszélyes mellékletek közül leginkább a PDF dokumentumok okozták a legtöbb fertőzést.

A február közepén az USA-ban tartott konferencián az F-Secure antivírus-kutatási részlegének vezetője is előadást tartott, és arról beszélt, a mai korszak kártevőit szinte kizárólag kémkedésre készítik fel. A különféle trójai alkalmazások, célzott kémprogramok rengeteg egyedi, és változatlan formájában ritkán előforduló kódot jelentenek, amelyek időben történő felismerése, blokkolása elképesztően nehéz feladatot jelent a víruslaboratóriumok számára.

Jól megfigyelhető volt, hogy minden híres ember, különleges vagy váratlan esemény, katasztrófa, díjátadás, sportesemény, politikai zavargás remek alkalom a kártevőterjesztőknek, akik mérgezett keresőtalálataiba, kéretlen üzeneteibe fertőzött weboldalakra mutató linkeket helyeznek el, illetve sebezhetőségeket kihasználó fájlmellékleteket csatolnak a leveleikhez. A veszélyes dokumentum fájltípusok között az azt megelőző évhez hasonlóan 2010-ben is a PDF emelkedett ki leginkább, 61 százalékban tartalmazott valamilyen hibát kiaknázó exploitot. És csak ezt követi aztán a többi, maradékon osztozó Office fájltípus: Excel, Word, PowerPoint, futottak még. Elmondása szerint a létező legsilányabb szoftver az Adobe Reader, amit a szintén sűrűn támadott QuickTime követ a sorban.

Az ilyen incidensek után a támadók képesek hátsóajtót nyitni a sebezhető számítógépeken, és onnan adatokat tudnak ellopni, illetve a fertőzött gép távolról történő rejtett irányítása, valamint általában további támadásokban való felhasználása a jellemző. A blogon is beszámoltunk már a PDF támadások számának emelkedéséről, valamint bátorítottuk az olvasókat az alternatív PDF megjelenítők használatára. A PDF olvasó egyéb, megbízhatóbb és kevesebbet támadott thirdparty termékkel való kiváltása a vállalatok számára is hasznos megoldás lehetne, különösen a gyakran támadott, célkeresztben álló stratégiai munkahelyeknek lenne érdemes ezt meglépni.

Persze azt Hyppönen is kiemelte, hogy az alacsony észlelési küszöb miatt a felesleges, gyanús, kéretlen leveleket, levélmellékleteket legjobb azonnal olvasatlanul kitörölni, esetleg indokolt esetben magától a feladótól megerősítést kérni, valóban ő küldte-e azt - persze mindezt szigorúan még a megnyitás előtt. Emellett a felhasználók egyik lehetséges és igen hatékony védekezési módja az lehet, hogy folyamatosan pallérozzák elméjüket az egyre újabb social engineering (megtévesztésen alapuló) módszerekkel szemben.