Néhány trükkös csaló nem tud annyira elképesztően képtelen forgatókönyvet kitalálni, hogy az ne legyen mégis sikeres.

Egyedül nem megy, pamparam, egyedül nem megy. A csaláshoz is két résztvevő félre van szükség. Az egyik maga a csaló, a Homo Simliensis áll velünk szemben teljes életnagyságban, de a sikeres lebonyolításhoz ugye kell még maga az áldozat is, a Homo Naiviticus. A naívság kiemelése itt most nem valamiféle frappáns szófordulat, hanem maga a szomorú rögvalóság. Életkortól függetlenül ugyanis valóban kínzó kérdés: ki az, aki egy Skype rendszeren érkező kéretlen telefonhívásnál valóban elhiszi azt, hogy egy ismeretlen által küldött link igazi, hamisítatlan, abszolút megbízható Microsoft biztonsági javító frissítéshez vezető út, amely csak a javunkat szolgálja.

Annyit azért persze a csalók javára lehet írni, hogy egy, csak egy gomb van talpon a vidéken: "Erase all Threats" néven, "kilépés", vagy "mégsem" egérutat naná hogy nem kínálnak fel. A lefutó script pedig akár egy Macen vagy egy Linuxon is mutatja a 364 darab Windows fájlt érintő igen súlyos "fertőzést" :-) Sőt az idők szele már az is jól mutatja, hogy 20 USD ellenében a rogue antivirus nevű semmit nem csak Windows, de már OS X alá is megrendelhetjük, csak most, csak nekünk.

Az ötlet persze egyébként jó, mindig is bővül a paletta, csak úgy, mint az, hogy mostanában az igazi IRL csalók is úgy csöngetnek be az egyedülálló idősekhez, hogy visznek egy kiló krumplit és egy kiló hagymát: az önkormányzat küldi nagy tisztelettel felkiáltással. Akik pedig nem ismerik a "timeo Danaos et dona ferentes" latin közmondás igazságát, azok sajnos ezzel fogják azt majd közelebbről megtapasztalni. Szerencsétlen idősek pedig esetleg csak napok múlva, a nyugdíjuk, spórolt pénzük eltűnése után döbbennek rá, csalókkal kerültek szembe, akiknek persze busásan megérte az "ajándékra" költött néhány forint, mert annak segítségével bejutottak. Ugyancsak divatos, hogy a szintén egyedülálló öregekhez azzal az ürüggyel csengetnek be, hogy régi iskolájuk szeretne az egykori tanulóiról tablóképet készíteni, és ehhez készítenének most a lakásban egy fotót. Ha pedig valaki az ismeretleneket egyszer már beengedte a lakásba, akkor az értékeknek megintcsak jó eséllyel lába kel.

Kicsit hasonló a helyzet a számítógépes betolakodók frontján: ha éppen mi magunk tárjuk sarkig nagyfokú naivsággal az orcánkon az ajtót a trójaiaknak, és egyéb kártevőknek, biztosan elszenvedünk valamifajta káreseményt: hátsóajtót nyitnak rendszerünkben, ellopják a jelszavainkat, banki azonosítónkat, vagy folyamatosan figyelik billentyűzet leütéseinket, esetleg mindezeket együtt. A nagy kedvenc ebben a műfajban az a fertőzött szériaszám generátor, amely még tájékoztat is, hogy némely vírusirtó "tévesen" riasztana, ezért a futtatás előtt ugyan legyünk már olyan kedvesek, és kapcsoljuk ki addig a vírusvédelmünket. Ez már az a szint, amikor az ablakunk alól még külön be is kopognak papírért.

Jó lenne ha mindenkinek feltűnne már végre a La Fontaine mesék azon igazsága, miszerint "ne várjuk könyörületet a könyörtelentől". Magyarul az egészséges túlélés érdekében tudni kell, kitől mit várhatunk. Legalább legyen valamiféle körvonalazott elképzelésünk, mit honnan illik, lehet, kell, érdemes, tilos beszerezni, letölteni, és ettől a bevált ökölszabálytól semmilyen kéretlen levél, üzenet, Skype hívás ne térítsen le bennünket.