És szombat óta emellett további néhány hírportált is letiltott. Teszi mindezt azért, mert az elnökkel, az 1994-ben hatalomra került Emomali Rakhmonnal szemben erősen kritikus hangvételű véleményeket fogalmaztak meg. A Magyarországnál mintegy másfélszer nagyobb területű, és igen szegény szovjet utódállam szerint ezzel az adminisztratív  lépéssel elejét vehetik a kívülről érkező kritikáknak, valamint megelőzhető a belső nyugtalanság.

A tádzsik kormány a Facebook.com mellett több olyan nemzetközi hírportált is tiltólistára vette, mint a zvezda.ru, tjknews.com, vagy a maxala.org. A tiltásoknak az lehetett az előzménye, hogy a zvezda.ru egy cikket közölt a tádzsik forradalom előestéjéről, amit aztán a többi, szintén letiltott híroldal másodközlésre átvett. Azoknak a felhasználónak, akik mégis megpróbálnak az említett oldalakhoz hozzáférni, egy automatikus átirányítás után az internetszolgáltatójuk üzenetével találják magukat szembe, miszerint ezek az oldalaknak a látogatása nem engedélyezett. A mindössze 29 ezer helyi felhasználóval rendelkező Facebook valószínűleg a kényes hírek áramlása és az esetleges további szervezkedés megelőzése érdekében kerülhetett a blokkolandók listájára, míg érdekes módon az egyiptomi forradalomban komoly szervezési szerepet játszó Twitter itt egyelőre még szabadon működhet.

Oroszország alig pár hete jelentette ki, semmiképpen nem kívánnak ilyen, a sajtó szabadságot durván sértő jellegű korlátozásokkal, illetve cenzúrával élni, holott mindenki előtt jól ismert, hogy társadalmi nyugtalanság esetén a kritika sok esetben ezeken a közösségi portálokon lát napvilágot, így Oroszországban is ez az ellenzéki tüntetések szervezésének egyik legfontosabb helyszíne.

Érdekes módon, a különféle diktatúrák rendre előszeretettel élnek ezzel az eszközzel, habár tudniuk kell, ez hosszú távon nem old meg semmit, hatása abszolút ideiglenes, a technikailag képzettebb felhasználók számára pedig egyszerűen kijátszható. Ha csak a közelmúlt példáiból kellene felsorolni ilyen tiltással élő országokat, alig egy éve, hogy Egyiptomban letiltották a Facebookot és a Twittert, de jelenleg Iránban is hasonló korlátozásokra szánták el magukat úgymond a belső online tiltakozások megelőzésére. Érdekes módon még az Egyesült Királyságban is felmerült a korlátozások terve a tavalyi zavargások idején, azonban végül a brit politikusok úgy nyilatkoztak, letettek ez irányú terveikről.

A társadalomkritikára igen érzékeny Kínában pedig az idei évtől csak valódi névvel lehet regisztrálni mikroblog szolgáltatásokra, miközben a Facebook, Twitter oldalak elérése évek óta részben vagy egészben államilag tiltva, míg a Youtube elérése tartományonként változó mértékben ugyan, de szintén korlátozva van.

A Facebook kérdés legvalószínűbb megoldása pedig a helyi úgymond szigorúbb szabályoknak és elvárásoknak leginkább megfelelő saját szeparált közösségi oldal létrehozása lehet, melynek kifejlesztéséről tavaly már alá is írtak egy megállapodást a Facebook és a Baidu vezetői.

Mindenesetre némi öröm lehet az ürömben, hogy Kínában és egyelőre Tadzsikisztánban a közeljövőben okafogyottság miatt egyelőre nem kell majd olvasgatni a Facecrooks híreit és figyelmeztetéseit a különféle OMG becsapós videókról, remekül csengő indián nevekről, valamint rózsaszínű Facebook alapszínekről, beteg gyerekek gyógyításában állítólag pénzt érő lájkokról és egyéb közösségi oldalakon terjedő válogatott megtévesztésekről ;-)