A közeli napokban egy szomorú esemény híre rázta meg a világot, amelynek sajnos egy 15 éves magyar áldozata is volt. Bár tragédiák bárhol, bármikor történhetnek - ebben a biztonságpolitikai szakértők is egyetértenek - ám mindenképpen érdemes ezzel kapcsolatban végiggondolni, miben lehetünk mégis óvatosabbak, hogy védhetjük meg jobban magunkat,  gyermekeinket. A digitális tér nem játszótér, és az egészséges gyanakvásnak, óvatosságnak itt is helye kell, hogy legyen.

Egy 18 éves német-iráni kettős állampolgár előbb kilenc emberrel végzett lőfegyverével, majd végül öngyilkos lett Münchenben egy bevásárlóközpontban. Mint az utóbb kiderült, az ámokfutó Ali David Sonboly egy lány feltört Facebook profilja mögé bújva igyekezett az interneten "megismert" fiatalokat egy menüre meginvitálva a közeli McDonald’s éttermébe csalogatni, majd megölte őket.

A vizsgálat szerint a gyorsétterembeli tettére már hónapokkal korábban tudatosan készült, és ehhez egy fiatalkorú segítőre is talált 16 éves afgán állampolgárságú barátja személyében.

Korábban mind két fiatal pszichiátriai kezelés alatt állt, Ali David Sonboly pedig valószínűleg tudatosan időzítette napra pontosan július 22-ére az akcióját, vélhetően ugyanis a szélsőjobboldali norvég Anders Behring Breivik 2011-es, 77 halálos áldozatot követelő ifjúsági táborban elkövetett mészárlását akarta valamilyen formában lemásolni.

A kilenc halottat és sok sebesültet követelő gépfegyveres lövöldözés kapcsán bár a hivatalos közleményben kizárták a politikai motivációt, egyes Europol szakértők szerint több száz, az Iszlám Államhoz kötődő potenciális terrorista lehet a bevándorlók között.

Leszűrhető tanulságok
Elsősorban lényeges megjegyezni, hogy biztonságtudatosság nem egy állapot, hanem egy folyamat, amely rendszeres tanulást, oktatást feltételez, hiszen az incidensek száma, fajtái is folyamatosan bővülnek, egyre újabb trükkök jelennek meg.

Emellett az is tapasztalható, hogy magabiztosságban sokkal többet feltételezünk saját biztonságtudatosságunkról, mint amilyen erős az a valóságban. Például egy 2013-as, a North Carolina State University által végzett vizsgálat jól demonstrálta mindezt. Bár a megkérdezettek 89 százaléka a teszt előtt biztosra állította, hogy őt egyáltalán nem lehet becsapni adathalász e-mail üzenettel, ám a próba során azok aránya, akik a támadóktól jövő phishing üzeneteket valóban nagy biztonsággal képesek voltak megkülönböztetni a valódi legális levelektől a gyakorlatban már mindössze csak 7.5% volt.

Vonzó fotót tartalmazó profilokra - lehet az hamis is - a statisztika szerint az ilyenekre sokkal többen kattintanak. Már egy 2008-as kísérletnél bebizonyosodott, hogy egy kamu adatlap Dolus Carson nevében a szimpatikus kísérőszöveg és impozáns fotó - esetünkben ez Marcus Vick, 183 cm magas, 93 kg-os amerikai profi futballistát ábrázolta - segítségével pár nap alatt száz fölötti "barátot", "ismerőst" volt képest produkálni.

Valójában azonban sosem tudhatjuk, a magát bemutató személy valóban az-e, akinek mi látjuk.

Egy amerikai vlogger, Coby Persin egy elég egyszerű kísérletben mutatta be, hogy egyáltalán nincs nehéz dolguk a pedofiloknak, nagyon egyszerű elcsalni naív gyerekkorúakat. A szülők engedélyével egy 12, egy 13 és egy 14 éves lánnyal kezdett el beszélgetni Facebookon. 15 éves fiúnak adta ki magát, és minden gond nélkül kapta meg a címeket, az egyik lány pedig még az autójába is beszállt, annak ellenére, hogy sohasem látta a fiút.

Először csinált egy kamuprofilt, aztán bejelölt három lányt. A 13 éves Mikayla minden félelem és távolságtartás nélkül beszélgetett az idegen fiúval. Pár nap után Persin találkozót kért, amire a lány igent mondott. Még azt is elárulta, hogy a szülei nincsenek otthon, és a házukhoz legközelebbi parkban beszélte meg a randit.

A második esetben a 12 éves Julianna könnyen beleegyezett, hogy találkozzon az idegennel. Csak egy dolgot kötött ki, akkor kell találkoznunk, amikor apukája nincs otthon. Felhívta magához Persint, akinek aztán ajtót nyitott.

A legelszomorítóbb a harmadik lánynál történt. A 14 éves Jenna szintén hamar találkozott Persinnel, aki a házuknál vette fel. Jenna gondolkodás nélkül igent mondott a kocsis randira, és simán beszállt a furgonba, pedig teljesen más ember ült a volánnál, mint akivel az interneten beszélt. Amerikában több mint 750 ezer regisztrált pedofil él, akiknek még a kisujjukat sem kellett volna megmozdítaniuk, hogy találkozzanak ezzel a három lánnyal. Persin videóját a Youtube-on már több mint 46 millióan nézték meg.

Nagyon sok a kíváncsi, hiszékenyek ember, akik szinte mindenre kattintanak, legyen az egy olyan kérdés, mint például "mi az indián neved?". Jól mutatja mindez a nem megfelelő felhasználói hozzáállásunkat, hiszen a 2011-es Facebookos átverésnél előre "kellett" lájkolni, hogy megtudjuk, mi is az indián nevünk. Ennek aztán több százezer előre lájkoló netező bedőlt, és ezzel a balekok nevében az üzenenőfalra posztolva, valamint a lementett ismerőseiknek is továbbküldve roppant gyorsan tudott terjedni a dolog.

Bár eltelt már 5 esztendő, vagyis a felhasználók közben vissza is vonhatták volna, de a gyulai ékszerbolt azóta is 900 ezer FB kedveléssel rendelkezik. Igaz a hivatalos magyar brandek közé már jó egy éve nem sorolja be őket a Socialbakers, ám korábban e trükközés miatt olyan itt szereplő márkákat is megelőztek, mint a Milka, Samsung, Spar, Tesco, McDonald's, Telenor vagy éppen Coca Cola.

Hasznos tanácsok, tippek
A szülő felelőssége nagyon nagy, igenis folyamatosan tanulnia kell, hogy értse ezt a világot, es nézze meg, hogy mit csinál a gyermeke nap mint nap a gép előtt! Érdeklődjön, kérdezzen, figyeljen!

Az online biztonságban is sokat számít, hogy mit hiszünk el, illetve hogy mit veszünk észre. A hoaxok, spamek, social engineering trükkök sajnos már mindennaposak lettek, hamis PayPal számlák, állítólagosan felfüggesztett banki accountok, hamis halálhírek, és egyéb trükkök formájában folyamatosan szembesülhetünk velük. Emiatt az óvatosság, az úgynevezett forrás kritika elengedhetetlen ahhoz, hogy a csalásokat, átveréseket- például Bill Gates elosztogatja a vagyonát - megkülönböztessük a hiteles hírektől, üzenetektől. A mai világban senki nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy az internetes közegben - ahol a másik fél annak mutatja és adja ki magát, akinek csak akarja - látatlanban elhisz bármit. Legyünk gyanakvóak, óvatosak.

A közösségi oldalakon lehetőleg ne jelöljünk vissza ismeretleneket, és soha ne beszélgessünk teljesen idegenekkel! Gyermekkorúaknál hasznos szabály az is, ha megkérjük, a közösségi oldalakon ismerős felvételét és fotó megosztását előzetesen mindenképpen beszélje meg velünk!

Ismeretlenekkel való esetleges személyes találkozás előtt hasznos, ha minél több platformra átúsztatjuk a kapcsolattartást, ehhez kérjünk privát e-mailcímet, konkrét közösségi oldali linket, és/vagy telefonszámot. A valódi hús-vér embereknek általában mindig van pár Facebook ismerőse, LinkedIn barátja, vagy Twitter követője, ezzel a kamuprofilok könnyebben kiszűrhetők. Ha valaki vonakodik az alternatív csatornákon - e-mail, Skype, telefon, stb. - történő kapcsolatfelvételre, például mereven elzárkózik a telefonos kapcsolattartástól, az is gyanús jel lehet. A személyes találkozásnál mindig tudjon róla valamelyik családtagunk, barátunk, hogy pontosan hova is mentünk.

Nem árt tisztában lenni azzal, hogy akkor is lehet rólunk kép, "lenyomat" az interneten, ha mi magunk nem regisztráltunk, vagy nem osztottunk meg aktívan semmit.

A barátok, ismerősök ugyanis sokszor kéretlenül megteszik ezt helyettük, és feltöltik a közös kiránduláson készült fotókat, vagy egy eseményen megjelölnek bennünket, munkahelyünk, konferenciáink, sporteredményeink, kommentjeink valamilyen szinten ugyancsak háttérként kisebb-nagyobb mértékben jelen vannak, illetve ezek a netes keresőkből elérhetőek.

Mindenkinek meg kell értenie, hogy a jelszavunk védi a privát szféránkat. A kellően erős és minden helyszínen egyedi jelszót, a lehetőség szerint mindenhol kihasznált kétfaktoros hitelesítést, valamint az incidens nélkül is tervszerűen rendszeresen változtatott jelszót tekintsük úgy, hogy az nem csak a mi titkaink, adataink védelmét szolgálja, hanem családtagjainkét, barátainkét is. Hiszen így a profilunkat megóvhatjuk attól, hogy illetéktelenek azt feltörve másokat átverhessenek.

A statisztikák rendre azt mutatják, hogy az ismerősök nevében érkező levelekre, üzenetekre, linkekre már sokkal könnyebben kattintanak az emberek, így saját óvatlanságunkkal könnyen veszélybe sodorhatunk másokat.