Az idei évben egyre erőteljesebben terjed az az átverési forma, ahol csalók telefonon hívogatják az embert és különböző Magyarországon tevékenykedő bankok alkalmazottaiként mutatkoznak be. Mutatjuk a különféle furmányos trükkjeiket és persze adunk a védelemhez, megelőzéshez tippeket, tanácsokat is, mert az ünnepi időszakban még több ilyen kísérletre számíthatunk.

A kamu telefonhívás alaptörténete, hogy egy magát a bankunk ügyintézőjeként bemutatkozó illető (pl. Nagy Dominika) arról tájékoztat minket, hogy valószínűleg bajban vagyunk, mert illetéktelenek megszerezhették a személyes és banki adatainkat, és vásárlásokat kezdeményeztek a számlánk terhére.

Felajánlja a segítségét, hogy blokkolja ezeket az állítólagos vásárlásokat, ehhez mindössze egyeztetésre kéri be az összes személyes adatunkat, valamint banki adatainkat, kártyaszámunkat, lejárati dátumot, PIN kódunkat, 3 jegyű CVV biztonsági kódunkat, internetes banki belépési név-jelszó párosunkat. A telefonáló lehet nő vagy férfi is, ám sok esetben érezhető akcentussal, vagy tájszólással beszél, és egy betanult szöveget olvas fel gépiesen egy állítólagos 90 és egy 150 ezer forintos vásárlásról. Egy ilyen próbálkozás, ahol a csaló az OTP nevével él vissza, itt hallgatható meg.

Ahogy hallható, gyakran már azon elbuknak, hogy nem is tudják kit hívnak, mert hideg hívásokkal próbálkoznak, arra számítva, hogy a hívott fél majd bemutatkozik. A visszakérdezések sokszor kizökkentik a csalót a szerepéből, elbizonytalanodik vagy bontja a vonalat. Ha az első akadályon túljutottak, és sikerül megijeszteni az áldozatot, ám ő jelzi, hogy nem is az adott bank ügyfele, erre is van válaszuk, tudjuk, és máris átkapcsoljuk a ... bankhoz, ehhez még háttér irodazajt is bejátszanak.

A bekért adatokat arra a mesére hivatkozva kérik el, hogy letiltással megvédjék az ügyfél bankszámláját, ami persze nem igaz, hiszen azért kérik el az adatokat, hogy gyorsan leürítsék róla a pénzt.

A mese részeként időnként az is megtörténik, hogy a pénzösszeg állítólagos megóvása érdekében bediktálnak egy ismeretlen, másik úgynevezett "biztonsági számlaszámot", és azt kérik, ideiglenesen oda utalja át az áldozat a pénzét, mert azon biztonságba helyezik, amíg a felderítés, és a nyomozás zajlik. Akár az állítólagos letiltás, akár a kamu továbbutalás történik, kérnek egy negyedóra türelmet, hogy addig senki ne lépjen be a banki alkalmazásba, mert az "technikai zavart" okozhat.

Ám ennek igazi oka, hogy ezalatt lopják el az áldozat pénzét. Az a forgatókönyv is előfordulhat, hogy a megijesztett áldozattal feltelepíttetnek a mobilra, tabletre, számítógépre egy olyan távmenedzsment szoftvert (pl. AnyDesk, Teamviewer), amelynek segítségével távoli teljes eléréshez jutnak, és onnan minden szükséges személyes és banki adatot el tudnak lopni, sajnos ilyen konkrét magyarországi esetről is jelent már meg beszámoló.

A bankok alaphelyzetben elég jól védettetek, ezért igyekeznek a csalók a könnyebb utat választani, ez a gyengébb láncszem pedig maga a gyanútlan felhasználó. Ezek a fajta átverések egész Európában elterjedtek, és sajnos Magyarországon is egyre gyakrabban találkozhatunk vele.

A leckét sajnos mindenkinek muszáj megtanulnia, mert ilyen csalás esetén egyértelműen az ügyfél hibájából keletkezik a kár, és ezt a bankok nem térítik meg.

Akkor térjünk rá a védekezés-megelőzés részre. Először is a bankok sosem (never-ever) kérik el tőlünk a banki adatainkat, kártyaszámunkat, lejárati dátumot, PIN kódunkat, 3 jegyű CVV biztonsági kódunkat, internetes banki belépési név-jelszó párosunkat telefonon keresztül, ez legyen egy örök érvényű figyelmeztetés az agyunkban. Ilyet csak adathalász támadók tesznek.

Ismeretlen hívásnál gyanakodjunk, és ellenőrizzük le a hívó felet. Ha nem látszik a hívó száma, eleve gyanús, de ha bármi bizonytalanság felmerül, életszerűtlen a történet, fura a telefonáló, azonnal bontsuk a vonalat és mi magunk hívjuk a bankunkat a hivatalos telefonszámon. Az ORFK azt kéri, minden áldozat mihamarabb tegyen feljelentést, ez segíti hasonló bűncselekmények megelőzését.