A trükkök tárháza végtelen, parkolási vagy gyorshajtási bírságról szóló átveréseket már magyarul is kaphatunk, és a korábban főleg a tengeren túlon divatos kamu adó-visszatérítési csalások is megjelentek már Magyarországon. A mostani átverés viszont számunkra szerencsére csak mint érdekesség tarthat számot.
Ugyanis olyan állítólag elmulasztott jelenlétünk miatt kapjuk az üzenetet, miszerint nem tettünk eleget jogi kötelezettségünknek, a bíróság ugyanis esküdtnek választott bennünket.
Az USA-ban, és az Egyesült Királyságban, Kanadában ez a szolgálat egy igen fontos állampolgári kötelesség, és komolyan is veszik ezt a szerepkört. A jury duty scam néven ismeretes megtévesztési trükk persze nem vadonatúj, de időről időre ismét felbukkan, és szedi a gyanútlan áldozatokat.
Az értesítés persze hamis, nem is a bíróság küldi, hiszen a telefonhívás vagy SMS esetén a kijelzett hívószám könnyen hamisítható (Caller ID spoofing), valamint az e-mailek látszólagos feladója is preparálható. Bár ez utóbbival sokszor nem nagyon bíbelődnek a csalók, így már itt gyanút lehetne fogni, hogy a feladó sem stimmel.
A csalás során egy magát rendvédelmi vagy bírósági tisztviselőnek kiadó személy arról tájékoztat bennünket, hogy állítólag nem jelentünk meg a kijelölt időben az esküdtszéki szolgálaton, így emiatt most pénzbírsággal sújtanak bennünket.
Ennél a pontnál többféle variáció is képbe jön: megpróbálnak még több személyes adatot kicsalni tőlünk állítólagos egyeztetés címen, vagy sürgetnek hogy azonnal fizessük be a bírságot egy általuk megjelölt weboldalon - ekkor a banki adatainkat kísérlik meg egy adathalász oldalon megszerezni.
Ha e-mailben jön az üzenet, gyakori hogy nem is személyre szólóan csak nekünk érkezik, hanem körlevél szerűen valamilyen általános megszólítást tartalmaz, és "undisclosed recipients" a címzett, amit szemre megint csak elég könnyű lenne kiszúrni.
Az is előfordul, hogy gyengébb és amatőr kivitelezésű csalók kriptovalutában, vagy ajándék kártyában kérik az állítólagos büntetést, vagy olyan gyanús fizetési alkalmazást jelölnek meg, mint a Zelle, Venmo vagy CashApp.
Ez utóbbiaknál nehezebb a pénzmozgások nyomon követése, és így a már elküldött pénzek visszaszerzése is, és jellemzően gyakori terepei az internetes visszaéléseknek.
Minket itt Magyarországon ez az esküdti dolog abszolút nem érint, de emlékezhetünk arra, hogy hivatalosnak látszó NAV adó-visszatérítés ügyben simán érkezhetnek hasonló átverések magyar nyelven. A csomagküldő szolgálatok és bankok nevével visszaélő telefonhívások, SMS üzenetek és elektronikus leveleknek is már több éves hazai krónikája van, és sajnos hatalmas veszteségeket okoznak a gyanútlan áldozatoknak.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a tavalyi év utolsó negyedévében összesen több mint 8.2 milliárd forintos kárt okoztak a bűnözők, amelyből közel 2.5 milliárd a bankkártyás csalás, míg 5.7 milliárd forint pedig valamilyen elektronikus fizetési forgalommal volt kapcsolatos.
A védekezés, megelőzés minden hasonló általános esetre a szokásos. Használjunk naprakész vírusvédelmet, amely az adathalász kísérleteket is szűri. Legyünk egészségesen gyanakvóak és biztonságtudatosak, ne kattintsunk felelőtlenül gyanús linkekre, ne adjunk meg ismeretleneknek bizalmas személyes adatokat, ne hagyjuk magunkat sürgetni olyan szituációkban, amit nem értünk teljesen.
Pláne ne fizessünk semmiért, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban. Ha kétely merül fel, bontsuk a vonalat és mi magunk hívjuk a hivatalt vagy az adott szervezetet, és tudakozódjunk a helyzetről.
És ha már ilyen szépen felkerült nyitóképként a 12 dühös ember című, 1957-es fekete-fehér film egyik ikonikus jelenete, mellékesen mindenképpen javasolt ennek a kiemelkedő időtlen remekműnek a megtekintése. Senkit ne ijesszen meg ez a korai évszám, semmit nem veszített a mű az aktualitásából, és ma is ugyanolyan izgalmas végignézni.
A másik hasonlóan jó esküdtekről szóló mozi film pedig, amely Clint Eastwood rendezésében készült 2024-ben, a Kettes számú esküdt címmel került a mozikba, és szintén nem okoz csalódást.