Több mint kétszer annyit fizettek ki a kiberbiztosítók a brit zsarolóvírus-támadásokért tavaly a korábbi évhez viszonyítva.

A Brit Biztosítók Szövetsége (ABI) azt közölte, hogy 2024-ben 197 millió font (85 milliárd forint) értékű kiberbiztosítási kifizetést fizettek ki az áldozattá vált szervezeteknek, szemben a 2023-as 59 millió fonttal (25 milliárd forint).

A durva mértékű emelkedésért a statisztikák szerint a zsarolóvírus- és rosszindulatú programok okozta fertőzések okolhatóak, amelyek a benyújtott kárigények mintegy felét (51%) tették ki.

A támadások egyre kifinomultabbak, a vállalatokra gyakorolt hatás pedig egyre erőteljesebb, a kényszerleállások, a beszállító láncok üzemszerű rendjének felbomlása akár több hetes káoszt eredményez, miközben a helyreállítási munkálatok elhúzódása a termelésben okoznak egyre hosszabb részleges vagy teljes kiesést.

És azt még nem is említettük, hogy ezek az adatok még az előző évi állapotokat tükrözik, miközben az idei évben óriási támadási hullám indult brit nagyvállalatok ellen.

Emlékezetes lehet, hogy az Egyesült Királyságban működő Jaguar Land Rover (JLR) autógyártót idén augusztus végén támadtak meg, emiatt le kellett állítaniuk kulcsfontosságú rendszereiket.

Az elhúzódó vizsgálatok és helyreállítás alatt leállt az értékesítés, a regisztráció és a termelés is, valamint a gyártáshoz kapcsolódó ellátási láncok és beszállítói hálózat is bedőlt.

A támadás körülbelül 2 milliárd fontos (872 milliárd HUF) költsége annyira súlyos helyzetet eredményezett, hogy szeptemberben a brit kormánynak 1.5 milliárd font támogatással kellett közbelépnie, miközben a JLR még javában küzdött a rendszereinek újraindításával.

A havaria helyzet egészen októberig tartott, mire a vállalat részlegesen újra tudta indítani a gyártást, igaz a teljes kapacitású termelés várhatóan csak 2026. januárjára állhat vissza a korábbi megszokott mederbe.

A biztosítók szerint ha nem megfelelő a biztosítási védelem, a vállalkozásokat óriási, akár milliárdos veszteségek érhetik. Ám mint látható, időnként önmagában a kiberbiztosítás sem mindig elég: kiemelt nagyságrendű veszteségek esetén akár állami segítségre és beavatkozásra is szükség lehet.

A helyzet mindenesetre megosztja a szakmát, egyesek szerint a biztosítás előmozdítja a védekezési sztenderdeket, mert csak annak adnak biztosítást, aki betartja az ajánlásokat és megfelel bizonyos technikai követelményeknek; mások viszont ezzel szemben úgy látják, hogy a biztosítók kártérítési feltételei túl könnyen a váltságdíj fizetés felé irányítja a szereplőket.