Aki azt gondolja, támadások csak a kiemelt és jelentős pénzügyi forgalmat is bonyolító nagyvállalatok ellen történnek, az súlyosan téved. A kiberveszélyekkel kapcsolatban mindenképpen ki kell hangsúlyozni, hogy ez minden egyes kis és közepes vállalat, vállalkozás szempontjából is fontos és kritikus terület, hiszen a kiemelt célpontok elleni kibertámadások esetében először ugródeszkaként célzottan sokszor a gyengébben védett beszállítói kört, és az alvállalkozókat támadják. 

Ha valaki valamilyen fatális tévedés folytán azt gondolta volna, hogy a gyalázatos magyar helyesírású, bikkfanyelvű átverős e-mailek kora 2014-ben esetleg már lejárt volna, azt ezennel ki kell ábrándítsuk.

Mielőtt még valaki azt mondaná, ááá Amerika messze van, és különben is, kit érdekel ez az egész, érdemes tisztázni, hogy egyfelől az U.S. Federal Trade Commission (FTC) indította az eljárást. Másfelől pedig a vizsgálódás tárgya annak tisztázása, vajon felelős-e a T-Mobile azért, mert olyan emelt díjas SMS szolgálatatások után is szed be pénzt az előfizetőitől, amiket egyértelműen csalók üzemeltetnek.

Érdekes esetre tettek nemrég pontot a nyomozók az USA-ban. Connecticut környékén ugyanis gyanúsan megszaporodtak a bankkártya adatokkal történő visszaélések, szemlátomást rendszeresen szivárogtak az adatok valahonnan. Az áldozatok pedig meglepve tapasztalhatták, hogy időnként a nevükben idegenek vásárolgatnak a kártyájukkal, pedig azt el sem vesztették.

Az ESET minden hónapban összeállítja a világszerte terjedő számítógépes vírusok toplistáját, melyből megtudhatjuk, hogy aktuálisan milyen kártevők veszélyeztetik leginkább a felhasználók számítógépeit. 2014. májusában a következő 10 károkozó terjedt a legnagyobb számban.

Épp a tegnapi napon derült ki, hogy ismeretlen elkövetők ellopták Michael Schumacher orvosi kartonját és az adatokat pénzért árulják az interneten. Most pedig itt a formula egyes pilóta halálhíréről szóló Facebook üzenet, ami természetesen nem igaz, célja a naiv látogatók kattintása utáni pénzkereset.

Kimeríthetetlen Vagy mégsem? rovatunk újabb epizóddal jelentkezik, ezúttal az Instagram értesít bennünket arról, hogy sikeresen elküldte a privát képeinket. Várjunk csak, kértünk mi ilyesmit egyáltalán? Fejvakarás... Hogy hova is küldte a képeinket? Az viszont persze nem látszik, de lehet kattintani a kéretlen e-mail üzenetben található linkre a "bővebb információért" ;-)

Lehetne a poszt címe "Ha csak úgy nem", vagy egy újabb eleme "A kártevőkészítők által elkövetett kezdeti szarvashibák a Proof of Concept típusú első verziós kódokban" is. Mindenesetre egy egyetemista programozói szemmel elemezte a Java kódot, és szerencsés módon megoldást talált az elkódolt fájlok visszafejtésére az egyébként TOR hálózat alapú C&C vezérlő szerver, és a váltságdíj fizetési procedúra teljes kihagyásával.

Hogy egyáltalán létezik-e ilyesmi, arról nem kívánunk sem nyilatkozni, sem pedig vitát nyitni. Ám azt határozottan állíthatjuk, hogy az alábbi Twitteren és Pinteresten terjedő spam kampány által hirdetett fogyókúrás varázsszer biztosra vehetően nem tartozik ezek közé.

Egyre több a kéretlen levelek között a foci világbajnokság témájával foglalkozó próbálkozás, érdemes résen lenni, mert sok a csalás. Az ingyen lottós vagy gratis ajándékos sablonszöveg még mindig hatásos csali, így például az állítólagos pénznyereményünk mellé csak most csak nekünk ingyen jegyet is ígérnek a foci VB-re.

Utolsó ilyen jellegű posztunk még hat éve, 2008-ban jelent meg abban a témában, hogy a meg nem változtatott alapértelmezett jelszó milyen hatalmas biztonsági rés. Akkor bemutattuk, hogy az ATM pénzkiadó automaták üzemeltetői is tudnak nem kicsit hibázni. A mai kérdés az, vajon most 2014-ben megszűnt-e az ilyen hiányosság a bankautomatáknál?

Az ESET mérnökei a múlt hét végén fedezték fel azt a vadonatúj Android platformon terjedő trójait, amely zsaroló programként terjed és titkosítja mobil eszközeink SD kártyáját. Éppen most júniusban ünneplik a mobilos kártevők a tíz éves évfordulójukat, de a visszaemlékezéssel együtt kijelenthetjük, hogy a most leleplezett trójai valószínűleg az eddigi legveszélyesebb mobilos kártevő

Egy friss amerikai kutatás szerint a ma számítógép-felhasználójának már együtt kell élnie azzal a tudattal, hogy az adatlopás, és hasonló személyes adatainkat kompromittáló események már egyáltalán nem címlapra kívánkozó kirívó különleges ritkaságok, hanem sajnos teljesen hétköznapi permanens veszélyforrások.

Erős jelszó, két faktoros azonosítás - csupa ilyen csúnya kifejezésről lesz ma szó. De előtte picit a jelszavak menedzseléséről. Egy friss kutatás szerint ugyanis a korábbi IT dolgozók jelszava sok helyen még hosszú hónapokkal, sőt évekkel később is élő marad, mivel azt nem kapcsolták le - nem hogy azonnal az épületből való távozáskor, de még azóta sem.

Megszokhattuk már, hogy Windows alatt mennyire kényelmessé igyekeznek tenni a felhasználók életét, és egy-egy gyanús fájl feltöltéséhez ott már régóta nem kell böngészőre váltva weboldalra ugrani, majd a mintát kiválasztva feltölteni, hanem ehhez elég egy beépülő modul, meg egy jobb egérgomb is.

Újabb szép nap, újabb hét indul és újabb infografikát mutatunk be a blogunkon. Ezúttal a lopásvédelem került terítékre annak kapcsán, hogy nemrég új funkciókkal felvértezve érkezett meg az ESET Mobile Security legújabb Androidos változata. Milyen lehetőségeket kínál a fejlett lopásvédelem? Ez derül ki az alábbi részletes ábrából.

Az ESET minden hónapban összeállítja a világszerte terjedő számítógépes vírusok toplistáját, melyből megtudhatjuk, hogy aktuálisan milyen kártevők veszélyeztetik leginkább a felhasználók számítógépeit. 2014. áprilisában a következő 10 károkozó terjedt a legnagyobb számban.

Továbbfejlesztett funkciókkal érkezett meg az ESET Mobile Security legújabb Androidos változata. A fejlett lopásvédelmet kínáló megoldás hatékonyan segíti a készülék tulajdonosait abban, hogy minél könnyebben nyomon tudják követni ellopott vagy elhagyott mobileszközeiket. Ez magyarul azt jelenti, hogy a mobiltelefon automatikusan lefotózza a tolvajt.

Erről árulkodik az a Gartner által végzett kutatás, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire biztonságtudatosan állnak hozzá a dolgozók ahhoz, ha a saját mobileszközeikkel is dolgoznak a munkahelyen.

Még ha a saját fiókunk nem is volt feltörve - eddig - azért számos példát láthattunk már, ahol ismert emberek, hírességek, politikai vagy gazdasági vezetők, esetleg éppen újságszerkesztőségek, kiadók accountja felett vették át az uralmat ideiglenesen a támadók, sokszor komoly káoszt okozva ezzel. Saját bőrén tapasztalhatta meg ezt már Russell Crowe színész, Sepp Blatter korrupciót látszólag beismerő FIFA elnök, a Financial Times, a Huffington Post, de maga Obama elnök is.