Ipari rendszerek elleni támadások mindig is voltak, vannak és lesznek, de kiemelt figyelem talán akkor helyeződött erre a területre, amikor még 2014-ben Oroszország megtámadta a Krím félszigetet. Az ukrán energetikai infrastruktúrák, elosztók, atomerőművek ellen sorozatban indultak kibertámadások, amik a civil lakosság életét is jelentősen megkeserítették, különösen a téli időszakokban.

Hamis AI eszközökhöz kapcsolódó segítségnyújtó oldalak, QR-kódos csalások és továbbra is egyre fejlettebb zsarolóvírusok. A mesterséges intelligencia új korszakot nyitott a kibertámadásokban: az AI nemcsak a mi munkánkat és hétköznapjainkat teszi hatékonyabbá, hanem a kiberbűnözőkét is

A ransomware mellékhatásairól többször is értekeztünk e helyütt, sőt egy külön tematikus posztban össze is gyűjtöttük a legérdekesebbeket. Most egy friss fejlemény újabb érdemi adalékot szolgáltat e témához.

Ezzel a Murphy törvénnyel nagyjából le is írtuk a ransomware támadásokkal kapcsolatos jellegzetes alapszituációt. Egyes váltságdíj fizető áldozatokban van jó pár tévhit, naiv feltételezés, azonban a rideg valóság sajnos ezeknél sokkal kiábrándítóbb.

A szövegszerkesztés korabeli Murphy törvénye szerint: "Ha csak egy betűt szeretnél törölni, kitörli az egész szót. Ha csak egy szót szeretnél törölni, kitörli az egész mondatot. Ha csak egy mondatot szeretnél törölni, kitörli az egész bekezdést. Ha csak egy bekezdést szeretnél törölni, kitörli az egész szövegedet. Ha pedig az egész szöveget szeretnéd törölni, akkor viszont nem történik semmi."

2003. óta létezik a frissítő kedd intézménye, melynek során minden hónap második keddjén jelenik meg az aktuális hibajavító csomag. Igaz, ettől függetlenül a sürgős esetekben adódhatnak rendkívüli frissítések, de ez a kiszámítható rendszer alapvetően napjainkig így működik.

Egy amerikai megyei önkormányzat (feltehetően Ohio államban) titokban 1 millió dollárnyi bitcoint fizetett a Kairos nevű bűnözői csoportnak, hogy ne szivárogtassák ki a tőlük ellopott érzékeny adatokat. Ezek közt volt személyazonosító és pénzügyi információ: nevek, születési dátumok, jogosítvány és útlevélszámok, TB számok, bankszámla adatok, ujjlenyomat információk, egészségügyi adatok, bankkártya adatok.

Tipikus reklámszlogenek, amelyek ma bármely biztosító zászlaján ott loboghatnának. Volt régen, még a nyolcvanas években a klasszikus "Biztosítás, biztonság" szókapcsolat is. Épp ezért lehet meglepő és egyben nyugtalanító, ha pont egy biztosító válik kibertámadás áldozatává.

Említés szintjén, érintőlegesen szerepeltek már korábban olyan zsarolóvírus programok, amelyek dilettáns alkotóik vagy véletlen programhiba miatt működésképtelennek bizonyultak. Sajnos ez nem az a gyűjtő kategória, aminek örülhetnénk, hiszen itt a károk sajnos jóval nagyobbak, mint a "normál" működő modelleknél.

A Wikipédia szócikke szerint: "A túlhalászat azt jelenti, hogy a halak halászata gyorsabban történik, mintsem az egyes fajok szaporodási üteme pótolni tudná a kifogott mennyiséget a vízi élőhelyen." Az adathalászat persze régóta jelen van, első ilyen jellegű posztunk még 2008-ban született, de a napi beérkező szemétlevelek és csalások mennyisége e-mailben, SMS üzenetben mára korábbi mérték sokszorosára duzzadt.

Egyre komolyabb, ám gyakran még láthatatlan kockázatot jelent a vállalatok számára az úgynevezett shadow AI, vagyis az alkalmazottak engedély nélküli mesterséges intelligencia használata a cégen belül. A jelenség Magyarországon is rohamosan terjed.

Az eredeti történet szerint az egyik kikötőben egy maláj erőművész jött a hajó fedélzetére, aki bilincset tört, szöget evett, és hatalmas izmait játszatta néhány fillérért. Később a japán dzsiudzsicu birkózás fogásait mutatta be a matrózoknak.

Korábbi posztjaink között volt már olyan ransomware támadás, ami a Colonial Pipeline olajvezetéket bénította meg az USA keleti partján, beütött a mennykő a világ egyik legnagyobb húsfeldolgozó vállalatánál is, a brazil JBS-nél, ahol hatalmas termelés kiesés, káosz, áruhiány alakult ki. De említhetjük a hónapokig húzódó Jaguar Land Rover (JLR) elleni kibertámadást, ami esélyes pályázó az Egyesült Királyság történetének legköltségesebb kiberincidense címre.

Ha valaki manapság a fakenews szót hallja, keveseknek kell zavartan az idegen szavak szótára után kapkodnia, hogy értelmezze, vajon ez mit is jelenthet. Emellett a lejáratás, károkozás vonal sem új keletű, sőt ennek tőzsdei manipulatív pénzügyi kihasználása is már legalább évtizedes bűncselekmény, melyet pump and dump néven emlegettek az újságcikkekben.

A 2026-os észak-amerikai FIFA labdarúgó-világbajnokságra már csak napokat kell várni, de a csalók máris a bemelegítésnél tartanak. Már korábban is sokszor írtunk kiemelt sportesemények kapcsán jelentkező tömeges visszaélésekről, várhatóan ezek itt is meg fognak jelenni.

Ha csak annyi forintunk lenne, ahányszor szó volt már banki csalásokról, talán Ferrarink lehetne. Ezúttal is telefonos banki átverés a téma, de itt maga az elkövető is meglehetősen amatőrként ténykedett, míg az áldozat végtelen hiszékenységéről is South Park epizódot lehetne írni.

Gyermeknap volt a minap, ennek apropóján érdemes arra is gondolni, milyen digitális környezetben nőnek fel ma a gyerekek és ebben milyen szerepet játszanak az egyre népszerűbb AI chatbotok.

Ha klasszikus zsarolóvírus terjesztésről esik szó, mindenkinek a standard módszerek jutnak eszébe azonnal: e-mailben küldött kéretlen üzenetek fertőzött mellékletei vagy abban szereplő rosszindulatú linkek, nyitott távoli asztalkapcsolat, javítatlan szoftveres sebezhetőségek, fertőzött weboldalak és reklámok, meg hasonlók.

A mondatot eredetileg Kockás Pierre mondja egy Rejtő könyben, és biztos komolyan is gondolja. Ám ez éppen az ellenkezője annak, ami a mostani esetünknél történt: pofonok ugyan jöttek, ám az ígéretek hamisak voltak.

Kutatók egy új, CallPhantom névre keresztelt androidos csalássorozatot azonosítottak a Google Play áruházban, amely valótlan ígéretekkel próbál pénzt kicsalni a felhasználóktól.