Vagy mégsem rovatunkban ezúttal arról lesz szó, komoly divatja lett a hamis technikai támogatást kínáló telefonhívásoknak, ahol sok esetben létező, valódi cég munkatársaként mutatkozott be valaki. Volt ez már korábban is hébe-hóba, ám a Microsoft legújabb felmérése szerint a jelenség kimutathatóan erősödött.

Ha az előzményeket vizslatjuk, egy ősi, 2007-es mégsem poszt utalt arra elsőként, hogy Koreában nemzeti sport lett a hamis banki ügyfélszolgálati hívás, érdemes résen lenni, nem csacsogni, adatokat megadni. Nyilvánvalóan egy ilyen lépése a csalóknak óhatatlanul devalválta egy adott pénzintézet jóhírnevét, renoméját is, és ebből a hírnév tépázásból aztán újabb népi sportág vált, amint arról egy első és egy második írásban is beszámoltunk már. Ezek hátán, mintegy továbbépítkezve jön elő újabban az a jelenség, hogy létező, ismert számítógépes, biztonságtechnikai cégek nevében supportot kínálva telefonálnak a csalók, és próbálják a maguk 5% áldozatát megtalálni.

A történet lefolyása azoknak lehet ismert, akik a hamis antivírus bizniszt már követik egy ideje: letöltetnek a gyanútlan áldozattal valamilyen fertőző állományt, ezzel hátsó ajtót nyitnak a rendszerben, magyarán távoli hozzáférést szereznek a géphez, és ezzel gyakorlatilag a jelszavait, bankkártya adatait próbálják meg kinyerni. Hétezer embert kérdeztek meg angol nyelvterületen - Egyesült Királyság, Írország, Egyesült Államok és Kanada - és a felmérés azt mutatta, hogy mind a négy országban a számítógépfelhasználók 15 százaléka már kapott ilyen hívást csalóktól. Hétezerből ezerötvenen - ez már nem elhanyagolható arány, nem csupán hébe-hóba, vagy olykor-olykor, hanem ilyen nagyságrendnél - ami idővel vélhetően nem csökkenni, hanem még növekedni is fog - már muszáj tudatosan felkészülni. Az elszenvedett károk mértéke 875 USD (164 ezer HUF) összegtől 4800 USD-ig (904 ezer HUF) terjedt, ez szintén nem kevés, mondjuk tegye fel a kezét az, akinek ennyi felesleges, csalóknak önként és örömmel adható pénze van.

Tulajdonképpen az számítana jó eredménynek, ha a gyanakvó hozzáállás és a gyanús szituációs minta gyújtana mindenki fejében isteni szikrát minden ilyen helyzetben. Mert az bizonyos, hogy aki ilyen blogokból, újságokból, hírekből csak és kizárólag mindig csak egy konkrét esetre készül fel, az mindig vesztes helyzetben és hátrányban marad. Egy "ugyan diktáld már be a frissen vásárolt feltöltőkártyád sorszámát" esetből kevés az a levont tanulság, hogy jó, a feltöltő kártyát akkor most nem diktálom be. A megfelelő hozzáállás az, hogy nem diktálok be soha senkinek semmit, és hoppácska, gondolkozzunk csak, honnan tudhatnám, hogy az aki jelentkezett, az biztosan az, akinek mondja magát? Ez utóbbi szkeptikus gondolat az, ami már egy jó védelmi minta része lehet, sőt a dolog ellenőrzése egy evolúció-ügyileg szükséges "eye-opening adventure".