A posztíró életkora okán még úttörőnyakkendősen osztályostól ki volt vezényelve az utcára anno, hogy hurkapálcika nyelű magyarzázslócskával személyesen integethessen a hazánkba látogató és fenegyerekesen nyitott kocsiban érkező Fidel Castronak. Vajon most tényleg meghalt, ahogy a kéretlen email írja?
Egész kazalnyi irodalma van már a "Döbbenet, meghalt a híresség, kattints ide most!" kezdetű spam és kártevő terjesztő kampányoknak, hogy csak két emlékezetes példával rukkoljunk elő, nálunk is meghalt már blogon egyszer Johnny Depp, és még az állítólagos autóbalesetben összeroncsolódott állítólagos gépkocsiról is volt állítólagos fotó, de említhetjük akár Eminemet is, akiről futószalagon készülnek hamis üzenetek a naív kattintások reményében, és talán akkor kezdhetünk el egészségi állapotával kapcsolatosan komolyabban aggódni, ha váratlanul egy hétig szünetelnek az ilyen halálhírek.
Még egy hónapja sincs, amikor a Nakedsecurity beszámolt a Fidel Castro állítólagos halálhírét közlő kéretlen emailről, amely még koporsós fotót is közölt, ami 21 évvel a Photoshop megszületése után persze nem is akkora teljesítmény. Az augusztus elejei levél arról értesített bennünket, hogy a kubai diktátort otthonában érte a halál, és szívrohamban hunyt el. Persze a rákattintás különféle trójai kártevővel gazdagította a naiv felhasználókat, akik végig sem gondolták, vajon egy CNN vagy BBC miért nem számol be erről a jelentős hírről. Nyilvánvalóan azért nem, mert nem igaz.
Az álhír nagy valószínűséggel azért lehetett ilyen sikeres, mert erős a titkolózás Castro egészségi állapota körül. Állítólag Castro négy alkalommal vett már részt kemoterápiás kezelésen, ám az első hamis halálhírt leleplező beszámoló után a spam terjesztés nem állt le, azt látszólag azóta is küldözgetik a Foxnews beszámolója szerint.
Kiknek jó a hamis hírek zavaros vízében halászni? A kártevőterjesztés részen túlmenően a különféle hamis hírekkel operálva olyan folyamatokat is lehet befolyásolni (dezinformáció), amelyek közvetlen vagy közvetett haszna van egyes érdekcsoportoknak. Ez lehet az olaj ára, de azok, akik shortolnak szintén jelentősen befolyásolhatják a gazdasági folyamatokat, sőt akár bankcsődöt is okozhatnak, és olykor a hír valódiságától teljesen függetlenül.
Ilyen, a pénzügyi piacok ingadozását meglovagoló úgynevezett pump and dump csalási forma további erősödéséről számol be a Symantec jelentése is, amely 2011 első hét hónapjának vizsgálatára alapul. Magunkat idézve, a "pump and dump" módszer olyan részvénycsalást jelent, amikor a számítógépes bűnözők a gyors meggazdagodás reményében egyes, főleg kis cégek részvényeiről olyan hamis híreket, ál előrejelzéseket, információkat közölnek (például spam üzenet formájában), amelyből a potenciális befektetők tévesen úgy gondolják, emelkedni fognak a cég papírjai. A mesterségesen felkeltett érdeklődésnek a spam kampány végeztével azonban vége szakad, a papírok árai gyorsan leesnek, és a befektetők pedig tönkre mennek.
Nyilván van még valamennyi idő, amíg a soronkövetkező kéretlen levélből megint tájékozódhatunk, milyen részvényt vegyünk gyorsan, melyik híresség is halt meg újfent, de talán érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy ahogyan a megbízható programokról előzetesen alaposan tájékozódunk, azokat figyelmesen kiválasztjuk, továbbá ilyeneket nem is töltünk le akárhonnan, hanem csak ismert, ellenőrzött, hiteles helyről - ugyanígy a hírek világában is élni kellene valamiféle egészséges kontrollnak, kiben és milyen portálokban, forrásokban bízhatunk.
Talán annak is eljön majd egyszer az ideje, hogy a kéretlen spamet senki nem tekinti érdemi mértékadó hírforrásnak. Addig pedig a "Kavarja ez vagy nem kavarja" klasszikus kérdésre a helyes Fülig Jimmys válasz az lehet: "Megint nagyon valószínűen hangzik, amit mond, tehát biztos, hogy hazudik. A valódi kérdés inkább az, hogy időben észreveszem vagy felismerem-e mindezt, és rájövök mi is a rejtett célja az egésznek."
