Tegnap volt a Safer Internet Day, ennek kapcsán pár dologról fontos megemlékeznünk. Emellett egy friss felmérést is idézünk, mely szerint nem használják ki eléggé a szülők a felügyeleti eszközöket, sőt tulajdonképpen kevesebb, mint 50%-uk kapcsolja be ezeket egyáltalán.

Minden év második hónapjának második hetének második napja a biztonságosabb internetről szól, gyermekeink védelme, internetes biztonsága kerül ilyenkor a fókuszba. Ennek kapcsán örömmel hallottuk, hogy a 13-17 korosztálynál (persze amennyiben valós adatokat adtak meg a regisztrációnál), az alapértelmezett Facebook biztonsági beállítások szigorúbbak, ésszerűbbek lettek: nem oszt meg automatikusan mindent, nem publikus a személyes adata, nem kereshető publikusan az adatlapja. Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni azt a 2010-es szavazást, amely arról szólt, mi felhasználók mit szeretnénk: alapértelmezetten mindenki osszon meg mindent, vagy az legyen az alap, hogy semmit, és majd mindenki engedélyezi azt, ami megosztani szeretne. Na ki találja ki, mi lett az eredménye ennek? Nos 93%-ban az utóbbi nyert, vagyis hogy NE LEGYEN ALAPÉRTELMEZETTEN MINDEN MEGOSZTVA, de ennek ellenére azóta is ez a default állapot. Azért természetesen örülünk ennek a kis eredménynek is, hiszen legsebezhetőbb korosztályra nézve ez valóban hasznos változtatás.

Iskolai környezetben sajnos rendszeresen előfordul, hogy az ottani bántalmazásokról, vagy egyéb megalázásokról készített és internetre töltött képek, videók komoly lelki problémákat okozhatnak az áldozatoknak. A Safer Internet Day kapcsán ezért érdemes lehet pár alapvető biztonsági tippet összegyűjteni, mire is érdemes figyelni nem csak ezen az egy napon, hanem mindig.

• Korlátozzuk a Facebook profilunkat, hogy csak a barátok láthassák.
• Csak olyan online felkéréséket, ismerősnek jelöléseket fogadjunk el, ahol valóban ismerjük, kedveljük az illetőt, és megbízunk benne.
• Csak olyan tartalmakat töltsünk fel, amiket nem szégyellnénk, ha nem csak a barátaink, de szüleink, ellenségeink, sőt tulajdonképpen az egész világ láthat.
• Ne adjuk ki lakcímünket, telefonszámunkat idegeneknek, és ne találkozunk egyedül a valós életben a neten megismert "ismerősünkkel"
• Győződjünk meg arról, hogy a mobil készülékeinken (laptop, táblagép, okostelefon, stb.) be legyen kapcsolva a jelszavas védelem, és az időzár.
• Gyanús linkekre ne kattintsunk.
• Ha szokatlan, furcsa üzeneteket kapunk az ismerőseinktől - például idegen nyelven, vagy egy üres üzenetet egy weboldal linkjével - figyelmeztessük, hátha nem is tud róla, például ellophatták a jelszavát.
• Mindig szabályosan jelentkezzünk ki a használt banki, és egyéb online szolgáltatásokból, ne csak a böngésző ablakot csukjuk be. Ez érvényes számítógépre ugyanúgy, mint okostelefonon és egyéb hordozható eszközökön is.
• Használjunk erős és egyedi jelszavakat, sőt akár jelmondatokat, hogy ne lehessen túl könnyen kitalálni. Legyen benne kis- és nagybetű, szám és speciális karakter egyaránt.
• Szóljunk szüleinknek vagy tanárainknak, ha az interneten durva, trágár, ijesztő vagy felzaklató tartalommal találkozunk.

Végezetül egy friss brit felmérés eredményét tekintjük át, eszerint sajnos nem használjuk megfelelően a szülői felügyeleti eszközöket: kevesebb, mint a szülők fele kapcsolja csak be ezeket egyáltalán. Az adatok szerint a megkérdezettek 77%-a vásárolt gyermekének legalább egy internetkapcsolattal rendelkező eszközt a tavalyi esztendőben, azonban mindössze 45 százalék számolt be arról, hogy használja is azokat a szabályozó korlátozásokat, amelyeket az eszköz, az operációs rendszer, a vírusvédelmi program vagy maga az internetszolgáltató is nyújt erre a célra. Sokan azt is elfelejtik, hogy ilyen szülői felügyelet nem csak a számítógépekben, hanem például a játékonzolokban is található.

Átlagosan 10 éves korra teszik a brit szülők azt, amikor a gyermek szerintük már önállóan, felügyelet nélkül is tud  biztonságosan internetezni, és a szülők 45%-a soha nem beszélgetett gyerekével az online biztonságról. Sajnos a valóságban roppant sokféle hatás érheti őket, amikre egyáltalán nincsenek felkészülve, az átverések, megtévesztések is egyre rafináltabbak, de zavarba ejtő lehet az is egy gyerek számára, ha először találkozik a virtuális térben pedofillal, vagy ha a neten öngyilkosságra buzdító fórumcsoportot talál. Az biztos, hogy az internet valóban egy remek eszköz, és számtalan fantasztikus lehetőséget kínál, ám fontos, hogy a gyerekek koruknak megfelelő módon mindig tájékozottak legyenek a fellelhető veszélyekről, és baj esetén tudják, kitől tudnak segítséget kérni: szülők, tanárok, Kék Vonal: 116-111 telefonszámon vagy a chat vonalon.