A kicsit bulváros megfogalmazású poszt valójában arra igyekszik ráirányítani a figyelmet, hogy a túlságosan hiszékeny felhasználó néha ilyen extrém kalandokat is átélhet. A "hogyan bukjuk el 5 perc alatt egész életünk során megtakarított nyugdíjunkat" kérdésre most kaphatunk egy lehetséges választ, ami esetünkben nem más, mint az online társkeresés segítségével.

Idézzük fel erről egyik korábbi idevágó posztunkat: "Évek óta ismerős lehet már némelyeknek az az internetes társkeresésbe oltott átverés, ahol néhány jól sikerült virtuális randi után a várva várt első személyes találkozó váratlanul elmarad, és "baleset", egy család tag hirtelen "betegsége" vagy állítólagos halála felborítja a terveket, és a behízelgő modorú "áldozat" anyagi elsősegélyt kér az újdonsült párjától. Az FTC, azaz a U.S. Federal Trade Commission adatbázisa szerint csak a 2012-es esztendőben mintegy 10 ezer ilyen pénzlehúzós társkeresési panasz érkezett hozzájuk, de nyilvánvalóan ez a szám a be nem jelentett esetekkel még sokkal magasabb lehet."

A mostani esetnél egész pontosan 86 ezer dollárról van szó, amelyet úgynevezett IRA (Individual Retirement Account), azaz egyéni nyugdíj-előtakarékossági folyószámla keretében gyűjtött egy 59 esztendős New Jersey illetőségű hölgy. A dolog menete pedig roppant egyszerű, a szerelmes, ám mindeddig ismeretlen, a match.com internetes oldalon hat hónapja "megismert partner" írt egy levelet, miszerint éppen külföldön tartózkodik, égető szüksége lenne pénzre, és "csak te segíthetsz". A magát 60 éves, New Yorkban élő, de pillanatnyilag Malajziában dolgozó mérnöknek kiadó csaló ezzel a mesével vette rá végül a megtévesztett nőt, aki felbontotta a számláját és elküldte a "rákbetegséget állítólag kétszeresen is túlélő" Maxwell Yas részére. Most már persze ő is tudja, hogy ez óriási hiba volt.

A társkereső oldalakon a csalók ma már iparszerűen és célzottan keresik a 40 feletti, jól szituált hölgyeket, különösen ha az elvált vagy özvegy. A bűnözök alaposan kidolgozzák a stratégiát, alaposan felépítik a profilt, ehhez sok esetben egyszerűen lelopják a megfelelő és bizalmat ébresztő képeket és adatokat valaki más adatlapjáról. A lényeg azonban változatlanul a "trust me and send me your money" által összefoglalt gondolat, a végén minden trükk ide lyukad ki.

Természetesen nem mehetünk el szó nélkül a pórul járt áldozat túlzott hiszékenysége mellett sem, ami európai fejjel egyszerűen szinte érthetetlen, pedig milyen jó is lenne, ha NakedSecurity meg Antivirus.blog.hu oldalakat is olvasgatott volna. A mai világban senki nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy az internetes közegben - ahol a másik fél annak mutatja és adja ki magát, akinek csak akarja - látatlanban elhisz bármit. Utólag ugyan el lehet menni az FBI vagy az Anti-Fraud Centerbe panaszt és feljelentést tenni, csak éppen ettől a pénz nem fog a számlánkra varázsütésre visszaugrani. Egyetlen korosztály sem lehet annyira naiv, hogy a saját életkorára aktuálisan veszélyes és jellemző csalási, átverési formákról ne tájékozódjon, ne legyen képben. Összefoglalva: nem számít mit mondanak, nem számít milyen kacifántos is a történet, az ilyen pénz kérésekre határozott nem-et kell mondani.