Bár egy pár évvel ezelőtti felmérés tanúsága szerint a nőket nem annyira érdekli a védekezés, mármint ami az antivírus használatot illeti - egy dologban látszólag mégis sokkal precízebbek a férfiaknál: hamarabb rendezik a tartozásaikat, és erre a csalók is felfigyeltek. Erre kihegyezve terjed ismét az a fajta átverés, amelyik egy állítólagosan be nem fizetett számla miatti figyelmeztetés formájában érkezik.

Ha számlát kapunk e-mail üzenetben, az manapság egyáltalán nem számít rendkívüli eseménynek, ám ha az a számla kéretlenül érkezik - vagyis nem egy rendszeres és szokásos folyamat része, esetleg úgy kapjuk, hogy nem is vagyunk a szolgáltató ügyfelei, vagy pedig nem pontosan attól a szolgáltatótól érkezik, akivel mi szerződésben vagyunk - nos ezek már bőven adhatnak okot az alapos gyanakvásra.

Emellett a fenyegetési/sürgetési faktor szokta még nagyban segíteni a csalókat az ilyen játszmákban, hiszen ha valaki mérges, ideges, vagy zaklatott, akkor sokkal könnyebben elveszti az önuralmát és ilyenkor hajlamos arra, hogy mégis rákattintson az állítólagos tartozást, vagy vásárlást "bizonyító" mellékletekre. Erre jó példa a magyar e-mail címekre is tömegesen érkező nagyobb összegről szóló hamis Telekom számla, vagy a PayPal nevében küldött és egy olyan Invicta óráról szóló állítólagos fizetési meghagyás, amit pedig mi nem is vettünk.

Mostani történetünkben is egy állítólagos be nem fizetett számla játssza a főszerepet, az erről szóló tájékoztatást kapják meg egy ideje számosan Finnországban egy helyi bankra hivatkozva. Az SMS-ben, illetve elektronikus levélben azt írták különféle adósság behajtóintézetek, vagy éppen a helyi Vámhivatal nevében, hogy az elmulasztott befizetés miatt bajbakerülhetnek, ám most kapnak egy utolsó lehetőséget, hogy a tartozást a mellékelt linken bejelentkezve mindenféle hátrányos következmény nélkül befizethessék.

Természetesen be nem fizetett számla a valóságban nem is létezik, és a megadott URL hivatkozás segítségével ilyenkor adathalász oldalként ellopták az ügyfelek banki bejelentkezési adatait. A finn rendőrség külön figyelmeztetést is kiadott az ilyen átverésekkel kapcsolatban, mert a hiszékeny áldozatoktól - akiknek 95%-a nő, talán valóban ők a lelkiismeretesebb befizetők - már több, mint 500 ezer eurót csaltak ki ezzel a trükkel a bűnözők. Az év elején egyébként már letartoztattak egy olyan hatfős finn bűnbandát, akik hasonló módszerekkel ügyködtek még 2011 és 2012 között.

Mivel nem kétséges, hogy sajnos életünk szerves része lett az állandó támadás, emiatt az ilyen kísérletek időben történő felismerése hétköznapi feladattá kell, hogy váljon minden felhasználó számára. Az pedig, hogy a nők kifejezetten célzottan kerülnek a támadók célkeresztjébe, szintén nem teljesen újdonság, hiszen például a társkereséssel kapcsolatos átveréseknél kifejezetten a jómódú, középkorú elvált és hiszékeny nőket pécézik ki a csalók.

A hamis adósságbehajtó bizniszben emellett létezik egy olyan, országonkénti átlagfizetéstől függő elvi összeghatár, amely még éppen nem elég nagy ahhoz, hogy a címzett gyanút fogjon, vagy azonnal reklamáljon, ám ahhoz elég kicsi, hogy a kuncsaft legyintve inkább gyorsan fizessen, csak hogy túl legyen a kellemetlenségen. Igazából viszont az lenne a kívánatos, ha minden egyes, még a legapróbb indokolatlan vagy vitatható levonási tételnél is haladéktalanul közvetlenül a bankunkhoz fordulnánk, és emellett sosem kattintanánk kéretlen üzenetben kapott linkekre.