Egy friss felmérés szerint csak minden ötödik magyar diák érzi magát biztonságban neten. Az eredmények alapján a fiatalok az adathalászattól, személyazonosság-lopástól és profil feltöréstől tartanak a leginkább.

A szünidő beköszöntével a diákok a szokásosnál is több időt töltenek az interneten, ahol számos veszély leselkedhet rájuk. Egy friss felmérés szerint a magyar fiatalok túlnyomó többsége az adathalászattól, személyazonosság-lopástól és a profiljai feltörésétől tart a neten.

Európa egyik vezető kiberbiztonsági vállalata, az ESET adatai szerint a diákok harmada úgy gondolja, hogy kifejezetten tájékozott a kiberbiztonságot érintő kérdésekben, kétharmaduk pedig ismerni véli a főbb veszélyeket és védekezési módokat. Sajnos a bűnözők egyre kreatívabb módszerekkel keresik meg a diákokat, ezért az alábbiakban sorra vesszük a fiatalokra leggyakrabban leselkedő veszélyeket és tippeket adunk a biztonságosabb netezéshez.

A felmérés szerint csak minden ötödik magyar diák érzi magát biztonságban neten. A legtöbben (78%) az adathalászattól, személyazonosság-lopástól és profil feltöréstől tartanak. A diákok többsége (54%) fél a kártékony programoktól, kéretlen levelektől és rosszindulatú appoktól, és minden második diák tart attól, hogy online vásárlás miatt kerülhet bajba.

A felmérésben résztvevő diákok amiatt is aggódnak, hogy bizalmas információk, képek szivárognak ki róluk a közösségi médiában (43%), cyberbullying, azaz online zaklatás és gyűlöletkeltés áldozatává válnak (35%), vagy online ragadozók környékezik meg őket (28%).

A gyerekek - és persze a felnőttek is - minden olyan eszközön ki vannak téve a kiberbűnözőknek, amely internetkapcsolattal rendelkezik. Itt nem elég a számítógépre, tabletre és az okostelefonra gondolni, hiszen az okosóráktól kezdve a játékkonzolokig számos egyéb eszköz is internetkapcsolattal működik.

A kiberbűnözők célja pedig az, hogy az eszközök biztonsági réseit, illetve a felhasználók óvatlanságát kihasználva olyan bizalmas adatokhoz jussanak, amelyekkel meglophatják, megkárosíthatják, megzsarolhatják az áldozatokat.

A bűnözők előszeretettel szerzik meg a fiatalok jelszavait, azonosító számait, hitelkártya-, vagy társadalombiztosítási adatait, hogy azokat a legkülönbözőbb törvénytelen célokra használják, például hiteligénylésre, vagy nagy értékű internetes vásárlásra.

A csalók gyakran keresik meg a fiatalokat olyan - nem létező - luxustermékekkel, amelyeket hamis webáruházakban "árulnak", illetve csali állás- és ösztöndíjajánlatokkal, melyekért részletes személyes adatokat, sőt ezen felül akár állítólagos "regisztrációs vagy feldolgozási díjat" is kérnek.

A korosztály nem csak az anyagi, hanem a lelki természetű veszélyeknek is ki van téve, elég csak az online zaklatásra, azaz a cyberbullyingra gondolni. Ilyenkor jellemzően rosszindulatú, sértő, lejárató üzeneteket osztanak meg egy fiatalról a közösségi oldalakon, chat alkalmazásokban, fórumokon, vagy akár online játékok csevegőiben, ami az egyik, legnehezebben kezelhető pszichés kihívás.

Szintén kifejezetten veszélyesek a "szerelmi csalók" és "bizalmas barátok", akik gyakran a közösségi médiában adják ki magukat olyan társkereső személynek, aki a kiszemelt áldozatnak - a róla elérhető információk alapján - valószínűleg tetszeni fog. Ha sikerül a kapcsolatfelvétel, privát üzenetekben igyekeznek bizalmas viszonyba kerülni, hogy pénzt csaljanak ki, vagy ami még veszélyesebb, hogy személyes találkozókra vegyék rá a fiatalokat.

Az alábbi trükkökkel túljárhatunk az online csalók eszén.

- Használjunk otthoni, iskolai hálózatot, vagy mobilnetet, vagy virtuális magán hálózatot (VPN), ami titkosítani fogja az összes adatot. Kerüljük a jelszóval nem védett nyilvános Wi-Fi kapcsolatokat.

- Ne tegyük nyilvánosan elérhetővé a saját, illetve az ismerőseink személyes adatait a közösségi médiában, legyen szó nevekről, születési dátumokról vagy földrajzi elérhetőségről.

- Gyanakodjunk, ha e-mailben személyes információkat kérnek tőlünk, hiszen a bankok, szolgáltatók nem így szokták felvenni az adatainkat.

- Alapszabály, hogy a neten, ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az általában átverés. Igaz ez olcsó termékekre, irreálisan jól fizető állásokra és túlságosan könnyen megszerezhető ösztöndíjakra is.

- Ha online zaklatnak minket, ne reagáljunk indulatból, hanem készítsünk mentéseket, képernyőképeket a bántó üzenetekről, hogy a későbbiekben bizonyítani tudjuk az online zaklatás tényét. Fordulhatunk szüleinkhez, tanárainkhoz, a szolgáltató ügyfélszolgálatához vagy tegyünk bejelentést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság oldalán. 

- Ha egy idegen chatüzenetekben próbál kapcsolatba lépni velünk és rövid időn belül szerelmet is vall, vagy mély barátságról számol be, akkor ott valami nagyon gyanús, legyünk óvatosak! Akár egy gyors, kép alapján történő inverz kereséssel is kiderülhet, hogy valós, vagy esetleg közismerten veszélyes személlyel van-e dolgunk.

- Gondoljuk meg alaposan, kivel osztjuk meg a webkameránk képét, és ha nem használjuk, mindenképp takarjuk le és/vagy kapcsoljuk ki.

- Ha okosórát veszünk, járjunk utána, hogy a gyártó garantálja-e a titkosított kommunikációt az eszköz és a szerverei között!

- Használjunk olyan internetbiztonsági megoldást, amely szoftveres szinten képes védeni az eszközeinket, ilyen például az ESET Internet Security, amelyet ingyenesen is ki lehet próbálni.

Az ESET kifejezetten a diákok számára kiberbiztonsági kisokost is összeállított, amely innen letölthető. Az összefoglaló nem csak a diákok, hanem a szülők és pedagógusok számára is hasznos segítség lehet az internetes biztonságot érintő kérdésekben, legyen szó védekezésről vagy megelőzésről.