A magyar internetezők 32 százaléka azt gondolja, nincs szüksége védelmi megoldásra, pedig minden második (57%) felhasználó esett már áldozatul valamilyen kibertámadásnak.

Ez derült ki az ESET termékek hazai forgalmazója, a Sicontact Kft. gkid-vel közösen végzett, a 18 év feletti online is vásárló internetezőkre reprezentatív felméréséből.

A kutatás apropóját a most zajló kiberbiztonsági tudatosító kampánya, az "IT-hős vagy kiberbalek" adta, melynek célja, hogy a felhasználókat meggyőzzék arról, a digitális biztonság olyan alapszükséglet, amelyre figyelnünk és áldoznunk kell.

A felmérés résztvevőinek 68%-a használ jelenleg vírusirtót, az egyharmad viszont úgy véli, hogy nincs rá szüksége, mert saját maga is ki tudja szűrni a gyanús dolgokat. Már csak a kártevők száma miatt is nagyon nehéz feladat lenne ez, hiszen az AV Test szerint már több, mint 1.3 milliárd egyedi kártékony kód van jelenleg a világon.

Ennek ellenére a magyar internetezők 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy esett már áldozatául online csalásnak, adathalászatnak, hackelésnek vagy vírustámadásnak. Negyedük tapasztalt már olyat, hogy kéretlen tartalmak jelentek meg, illetve jelentősen lelassultak az eszközeik (14%), de egy részüknél arra is volt példa, hogy anyagi kárt okoztak nekik a bankkártyaadataik ellopásával.

Az ESET májusban futó kampányának célja a tudatosítás: Anyakivan, CultureGeeks és Digital Pedro influenszerek figyelemfelhívó videóikkal azt mutatják be, miért érdemes védenünk online adatainkat a behatolóktól.

Digital Pedro a Hackfelmetszők - Veled is megtörténhet! ESET podcast legújabb adásának volt a vendége, ahol többek között arról beszélgettek, hogy bár a 18-29 év közötti korosztály tartja a legkevésbé valószínűnek, hogy vírustámadás éri őket, ám közel felük (48 százalék) esett már áldozatul valamiféle online támadásnak.

Akik használnak vírusirtót, a legtöbben a laptopjukat védik (71%), amit az asztali gép követ (48%). Telefonon viszont csak 44% használ védelmi megoldást, pedig az androidos készülékek védelem nélkül óriási kockázatnak vannak kitéve. A tableten (12%) és az OkosTV-n (5%) történő használat viszonylag kevesekre jellemző, pedig ezek ellen is léteznek támadások, és az androidos eszközök esetében persze védelem is.

A válaszadók szerint a fizetős programok leginkább abban különböznek az ingyenestől, hogy több funkcióval rendelkeznek és megbízhatóbbak, nagyobb eséllyel szűrik ki a kártevőket. A válaszadók egy része (17%) azért nem használ védelmi megoldást, mert nem érzi elengedőnek az informatikai tudását egy ilyen program használatához. Harmaduk viszont fizetne a vírusirtó programért, ha ezáltal lenne kihez fordulnia, ha segítségre van szükség. Az ESET-nél például felkészült szakemberekből álló, magyar nyelvű terméktámogató csapat várja a felhasználók kérdéseit, problémáit, hogy azonnal segítsenek azok megoldásában.

A válaszadók egy része szerint a fizetős programok további előnye, hogy nem adják el az internethasználati adataikat külsős partnereknek. Ez a feltételezés sajnos beigazolódott, épp a közelmúltban láthattunk újabb példát arra, hogy egy ingyenes vírusvédelmi program gyártója gyűjtötte és adta el a felhasználók adatait, a beleegyezésük nélkül.

Ezzel összhangban áll az az eredmény, miszerint a válaszadók jelentős része választana fizetős programot valamilyen bizalmi szempont miatt: azért, mert jobban megbíznak a minőségében, a gyártójában, vagy egyszerűen bizalmatlanok az ingyenes programokkal szemben. Vírusirtó program választásakor fontos szempontjuk volt még, hogy az ne lassítsa le az eszközt, legyen egyszerűen telepíthető, és ritkán adjon téves riasztást. A hogyan válasszunk vírusirtót témáról is született már podcast adás, akit érdekel, érdemes lehet ezt is meghallgatni.