Amint az közismert, a doxing az esetek többségében a ransomware támadások járulékos mellékhatásaként jelenik meg, vagyis a klasszikus titkosítás, elkódolás mellett ma már szinte mindig jelen van a bizalmas adatok lopása és annak nyilvánosságra hozatalával való fenyegetőzés.

Sajnos a közéletben a doxing önállóan is egy mindennapos fegyverré vált, ilyenkor ez alatt azt értjük, hogy valaki bosszúból másvalakinek a fotóját, nevét, lakcímét, telefonszámát, személyes adatait közzéteszi.

Rosszabb esetben mindezt fenyegetésekkel kísérve teszi meg, vagy pedig másokat biztat az illetővel szembeni fizikai erőszakra. A poszt végén későbbi példáinkban pedig olyanra is mutatunk példákat, amikor ráadásul tévesen vádolnak, szégyenítenek meg valakit.

Egy friss esetben ezúttal mindez Hollandiában történt, ahol valaki egy bírói ítélettel nem értett egyet. A beszámolók szerint a bíró hatályon kívül helyezett egy korábban a kabinet által hozott olyan beutazási tilalmat, amelyet három iszlám prédikátorra vetettek ki.

A bíróság szerint azonban a bejelentést megtevő miniszterek nem szolgáltak elegendő bizonyítékkal arra, hogy a márciusi Ramadan Expóra meghívott beutazók valóban veszélyt jelentenek az ottani közrendre. Ezzel pedig nyilván nem mindenki értett egyet, és az is érthető, hogy mindez vitákat váltott ki.

Azonban valaki az ítélet közzététele utáni hétvégén az adott bírónőről és annak élettársáról készült fényképeket terjesztett az X (leánykori nevén Twitter) közösségi oldalon, konkrétan megfenyegetve őket. Az amszterdami kerületi bíróság az eset miatt hivatalos feljelentést tett a rendőrségen, ugyanis a törvény meghatározása szerint a doxolás, vagyis személyes adatok, például lakcím, telefonszám gyűjtése vagy megosztása valaki megfélemlítése céljából Hollandiában 2024. óta már bűncselekménynek számít, és maximum 2 év börtönbüntetéssel vagy 22,500 euró pénzbírsággal sújtható.

Bár az EU-n belül nincs erre egységes jogszabály, többé-kevésbé hasonló szabályozási próbálkozások vannak már érvényben Németországban, Franciaországban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban.

Ez ugyanis bármelyik országban megtörténhet és sajnos meg is történik, így hazánkban is voltak címlapokra kerülő esetek, ráadásul többször ártatlan áldozatokkal. Egy régi esetet veszünk most elő példaként, amikor 2019. júniusában valaki a Budapesti Állatkertben olyan súlyosan bántalmazott egy görög teknőst, hogy a sérülései miatt az állatorvosok végül az elaltatása mellett döntöttek. Az online sajtóban több helyen is foglalkoztak a szomorú és felháborító esettel, ezeknél például a biztonsági kamerák felvételeit is leközölték.

Azonban egy másik portálon tévesen beazonosítottak egy ártatlan nőt, és ott egy cikkben fényképpel, névvel megszégyenítve legyilkosozták. Nem sokkal később, amikor rájöttek saját tévedésükre, gyorsan visszavonták a cikket és elnézést kértek. De a közelmúltban, 2024. nyarán is írtak az úgynevezett Motherless incidensről, amelyben magyar nők is érintve, fenyegetve voltak a közösségi oldalaikról átemelt képeik kapcsán.

Ebben a téves vád műfajban talán az volt a leghíresebb nemzetközi eset, amikor a 2013. április 15-én tartott bostoni maratonfutáson terrormerénylet történt: az elkövető egy hátizsákba rejtett pokolgéppel robbantott a zsúfolt tömegben. Egy hamis információ nyomán elindult egy virtuális embervadászat a Facebookon, a Twitteren és a Redditen, amiben tévesen az akkor 22 éves Sunil Triphati hindu egyetemi hallgató fényképét közölve zajlott a keresés az állítólagos elkövető után.

Az ártatlan család eközben több száz fenyegető és iszlámellenes üzenetet kapott, éjszakai telefonhívásokkal zaklatták őket és csak utólag derült ki, hogy az egyetemista fiú egyéb okok miatt már márciusban öngyilkos lett. A bombamerényletet pedig valójában a csecsen származású Tamerlan és Dzsohar Carnajev testvérpár követte el.