Van a lassan már 12 éve velünk élő ransomware, ahol az erős, egyedi titkosítás vagy kiszivárogtatás könnyen hazavághatja egy szakember, vagy egy komplett vállalkozás munkáját. Itt a támadók az utóbbi időben már jellemzően elég tudatosan veszik célba az áldozatokat, előzetesen megnézve azok éves bevételét, az esetleges GDPR büntetés mértékét, és eszerint szabják testre számukra a követelt váltságdíj összegét.
Több mint kétszer annyit fizettek ki a kiberbiztosítók a brit zsarolóvírus-támadásokért tavaly a korábbi évhez viszonyítva.
Nem csak a hamis állásajánlat trükk ismert már régóta, de az a körülmény sem új, hogy ezt az észak-koreai Lazarus terrorista csoport alkalmazza. 2020-ban írtunk arról, hogy a csoport európai légvédelmi és katonai szervezetek hálózatai irányába kémkedett.
A Jaguar Land Rover (JLR) elleni kibertámadás eredileg még 2025. augusztusának végén kezdődött. Bár teljesen még nem is zárult le, de úgy tűnik, ez lehet az Egyesült Királyság történetének legköltségesebb kiberincidense.
Vajon mi lehet a kapocs a kettő között, és egyáltalán hogyan kerülnek ezek ide?
Két kiberbiztonság szempontjából is érdekes területeken egészítheti ki az eddigi megoldásokat a mesterséges intelligencia, amely nem elveszi a munkánkat, hanem képes azt még hatékonyabbá tenni.
Kicsit a Gyerekrablás a Palánk utcában című réges-régi filmcímre hajazó cím itt viszont pontos és sajnos valóságos is. Kicsit már szinte beleszoktunk, hogy adataink ellopása, érte váltságdíj követelése, az adatok eladása, vagy kiszivárogtatása mindennapjaink része lett.
A zsarolóvírus önmagában is roppant kellemetlen, és a 2013-as Crytolocker megjelenése óta mindez hatalmasat fejlődött: az erős egyedi titkosításon felül jött a doxing, a bérelhető szolgáltatásként kínált Ransomware as a Service, az affiliate partner programok, a sértett munkavállalók célzott toborzása, a megtámadott cégek DDoS elárasztása, a lopott adatok feketepiaci elárverezése.
Első kézből kaphatunk képet, sőt hasznos tanácsokat egy olyan kommunikációs szakembertől, aki a zsarolóvírus támadások esetén a frontvonalban tárgyal a kiberbűnözőkkel.
Folyamatosan a kórházak, egészségügyi intézmények és beszállítóiknak célzott zsarolóvírus támadások, ahol nem csak az okozott károk mértéke óriási, de az ellopott/kiszivárgott bizalmas adatok mennyisége is hatalmas.
Mit érdemes megtenni, mielőtt az első saját okoseszköz: telefon, tablet vagy laptop a gyerekünk kezébe adjuk? A megfelelő biztonsági szoftver használata és a gyerekek biztonságtudatosságra való felkészítése alapból egyaránt fontos, de emellett érdemes részletesen azt is áttekinteni, még mivel tudunk jól felkészülni erre a feladatra.
A korábbi klasszikus Data Never Sleeps összefoglalók, amelyek azt mutatták be évről évre, hogy mi történik az online térben mindössze 60 másodperc leforgása alatt, az infografikákon verzióról verzióra egyre erőteljesebb aktivitás emelkedést láthattunk. Ehhez jött most pluszban az AI, ennek pedig mindent felbolygató hatása borítékolható volt.
Mi magunk lelkiismeretesen megteszünk mindent a kiberbiztonságunkért: ketyeg a naprakész antivírus, folyamatosan frissítünk és napi mentéseket is végzünk, mindeközben a kétfaktoros autentikációval ékesített bikaerős jelszavaink pedánsan a jelszószéfben fityegnek, rendszergazdáink is a helyükön - ugyan mi történhet? Például feltörik a Workday nevű felhőalapú vállalati alkalmazást üzemeltető céget.
Aki azt gondolta, hogy a nigériai csalás kétséget kizáróan csak Nigériához köthető, vagy egyáltalán az afrikai kontinenshez, nos egyik sem igaz, érdemes ezügyben körülnézni a 419-esnek is nevezett átverések nemzetközi statisztikáiban. Ezúttal azonban tényleges igazi afrikai csaló hálózatokra csaptak le a hatóságok.
Ez téma már sok-sok éve a terítéken van, a biztonságos programozás alapkövetelménye lenne, sőt OWASP ajánlása is felhívja erre a figyelmet, incidenseket pedig láttunk már ebből rengeteget. A sérülékeny ASP.NET formoktól kezdve, SQL injection, LDAP injection, Cross-Site Scripting (XSS) sebezhetőségek mind alapvetően abból fakadnak, hogy az alkalmazás nem validálja megfelelően a bemeneteket.
Van, amikor egy zsarolóvírus támadás mellékhatásaként bizonyos típusú közlekedési kihágásban vétkes sofőrök felsóhajthatnak, ez történt például 2017-ben Ausztráliában.
Az Air France és a KLM légitársaságok kibertámadást szenvedtek el, közleményük szerint az elkövetők semmilyen érzékeny adathoz nem fértek hozzá.
A firmware frissítések témája sokaknak idegen vagy ijesztő, pedig néha igenis nagy szükség volna rá. Ilyen eset például a mostani is, ami egy rakás DELL gépet érint, a több mint 100 modelljükben használt Broadcom BIOS chipek kritikus biztonsági hibái miatt most helyzet van.
Az életkornak nem megfelelő tartalmak korlátozása az egyik legnagyobb kihívása a szülőknek. Az elmúltál-e már 18 éves, [Igen]/[Nem] bárki által kattintható opció biztos nem kerül be a legzseniálisabb és atombiztos megoldások aranykönyvébe. Ha a két legnagyobb ilyen típusú hazugságot okozó kérdést kellene megemlíteni, amire a felhasználók 110%-a rendre az igent választották, egyrészt az "elmúltál már 18 éves", másrészt az "elolvastam a felhasználói licencszerződést" felvetés lehetne.
Előbb a Microsoft közölte, hogy az Autenticator elvesztette jelszószéf jellegét, majd kevéssel utána a Dropbox is egy hasonló bejelentéssel élt.
