Az MNB 2025-ös statisztikai adatai kegyetlen képet festenek minderről - soha nem látott mértékben vittek el pénzt az adathalászok lakossági és vállalati ügyfelek számláiról. A károk döntő (90%) részét az ügyfelekre hárítják át a bankok. Az okozott kár a második negyedévben meghaladta a 6 milliárd forintot. Egy-egy ügyféltől átlagosan 1.7 millió forintot lopnak el a csalók.

Egy korábbi posztunkban már írtunk arról, hogy 2023. óta egyre gyakrabban fordul elő, hogy valakinek a hangját meghamisítva váltságdíjat próbálnak kicsikarni a rokonoktól. 

Az Androidos malware fenyegetés napjainkra már jelentősen megerősödött. Az évekkel ezelőtti kezdeti, csekély számú kártékony kódok száma mostanra már hatalmasra növekedett.

Rendszeresen készülnek éves statisztikák a jelszóhasználattal kapcsolatosan. És bár sokszor hallunk, olvasunk ezzel kapcsolatos kockázatokról, incidensekről, sokan továbbra is rendkívül gyenge és könnyen kitalálható jelszavakat használnak.

Van a lassan már 12 éve velünk élő ransomware, ahol az erős, egyedi titkosítás vagy kiszivárogtatás könnyen hazavághatja egy szakember, vagy egy komplett vállalkozás munkáját. Itt a támadók az utóbbi időben már jellemzően elég tudatosan veszik célba az áldozatokat, előzetesen megnézve azok éves bevételét, az esetleges GDPR büntetés mértékét, és eszerint szabják testre számukra a követelt váltságdíj összegét.

Több mint kétszer annyit fizettek ki a kiberbiztosítók a brit zsarolóvírus-támadásokért tavaly a korábbi évhez viszonyítva.

Nem csak a hamis állásajánlat trükk ismert már régóta, de az a körülmény sem új, hogy ezt az észak-koreai Lazarus terrorista csoport alkalmazza. 2020-ban írtunk arról, hogy a csoport európai légvédelmi és katonai szervezetek hálózatai irányába kémkedett.

A Jaguar Land Rover (JLR) elleni kibertámadás eredileg még 2025. augusztusának végén kezdődött. Bár teljesen még nem is zárult le, de úgy tűnik, ez lehet az Egyesült Királyság történetének legköltségesebb kiberincidense.

Vajon mi lehet a kapocs a kettő között, és egyáltalán hogyan kerülnek ezek ide?

Két kiberbiztonság szempontjából is érdekes területeken egészítheti ki az eddigi megoldásokat a mesterséges intelligencia, amely nem elveszi a munkánkat, hanem képes azt még hatékonyabbá tenni.

Kicsit a Gyerekrablás a Palánk utcában című réges-régi filmcímre hajazó cím itt viszont pontos és sajnos valóságos is. Kicsit már szinte beleszoktunk, hogy adataink ellopása, érte váltságdíj követelése, az adatok eladása, vagy kiszivárogtatása mindennapjaink része lett.

A zsarolóvírus önmagában is roppant kellemetlen, és a 2013-as Crytolocker megjelenése óta mindez hatalmasat fejlődött: az erős egyedi titkosításon felül jött a doxing, a bérelhető szolgáltatásként kínált Ransomware as a Service, az affiliate partner programok, a sértett munkavállalók célzott toborzása, a megtámadott cégek DDoS elárasztása, a lopott adatok feketepiaci elárverezése.

Első kézből kaphatunk képet, sőt hasznos tanácsokat egy olyan kommunikációs szakembertől, aki a zsarolóvírus támadások esetén a frontvonalban tárgyal a kiberbűnözőkkel.

Folyamatosan a kórházak, egészségügyi intézmények és beszállítóiknak célzott zsarolóvírus támadások, ahol nem csak az okozott károk mértéke óriási, de az ellopott/kiszivárgott bizalmas adatok mennyisége is hatalmas.

Mit érdemes megtenni, mielőtt az első saját okoseszköz: telefon, tablet vagy laptop a gyerekünk kezébe adjuk? A megfelelő biztonsági szoftver használata és a gyerekek biztonságtudatosságra való felkészítése alapból egyaránt fontos, de emellett érdemes részletesen azt is áttekinteni, még mivel tudunk jól felkészülni erre a feladatra.

A korábbi klasszikus Data Never Sleeps összefoglalók, amelyek azt mutatták be évről évre, hogy mi történik az online térben mindössze 60 másodperc leforgása alatt, az infografikákon verzióról verzióra egyre erőteljesebb aktivitás emelkedést láthattunk. Ehhez jött most pluszban az AI, ennek pedig mindent felbolygató hatása borítékolható volt.

Mi magunk lelkiismeretesen megteszünk mindent a kiberbiztonságunkért: ketyeg a naprakész antivírus, folyamatosan frissítünk és napi mentéseket is végzünk, mindeközben a kétfaktoros autentikációval ékesített bikaerős jelszavaink pedánsan a jelszószéfben fityegnek, rendszergazdáink is a helyükön - ugyan mi történhet? Például feltörik a Workday nevű felhőalapú vállalati alkalmazást üzemeltető céget.

Aki azt gondolta, hogy a nigériai csalás kétséget kizáróan csak Nigériához köthető, vagy egyáltalán az afrikai kontinenshez, nos egyik sem igaz, érdemes ezügyben körülnézni a 419-esnek is nevezett átverések nemzetközi statisztikáiban. Ezúttal azonban tényleges igazi afrikai csaló hálózatokra csaptak le a hatóságok.

Ez téma már sok-sok éve a terítéken van, a biztonságos programozás alapkövetelménye lenne, sőt OWASP ajánlása is felhívja erre a figyelmet, incidenseket pedig láttunk már ebből rengeteget. A sérülékeny ASP.NET formoktól kezdve, SQL injection, LDAP injection, Cross-Site Scripting (XSS) sebezhetőségek mind alapvetően abból fakadnak, hogy az alkalmazás nem validálja megfelelően a bemeneteket.

Van, amikor egy zsarolóvírus támadás mellékhatásaként bizonyos típusú közlekedési kihágásban vétkes sofőrök felsóhajthatnak, ez történt például 2017-ben Ausztráliában.