Alig pár napja számoltunk be arról, hogy csalók azt állították, egy állítólagos rákos kisgyermek megosztásonként 3 euró centet kap a műtétjéhez magától a Facebooktól. Egy másik hamis üzenetben pedig azt állították, 10000 Faceook megosztás után egy 18 hónapos beteg kislány ingyen kapna új szívet. Akkor úgy gondoltuk, nice try, ilyet is láttunk, nem hittük el, ennyi. Ám a csalók szemlátomást nem adják fel ilyen könnyen.
"Vagy mégsem" rovatunk bugyraiba kimeríthetetlen mennyiségű incidens próbál befurakodni, ezáltal sosem maradunk muníció nélkül. Mai esetünkben nézzük meg, mit tesz az, aki az amerikai CERT-től kap biztonsági figyelmeztetést? Jól okoskodtak a csalók, mert valószínűleg sokan elolvassák. Hogy aztán a levél mellékletében szereplő EXE kiterjesztésű "biztonsági riportra" hány százalékuk kattint, az már szintén egy jó kérdés.
Az ember mindig reménykedik, hogy már nincs lejjebb, de sajnos időnként az Élet erre rácáfol. A blog szerkesztője éveken át gyermekszívműtétek készenléti véradója volt, és talán emiatt is úgy véli: nincs nagyobb aljasság, mint beteg, kiszolgáltatott gyermekek nevével, fotójával, nehéz helyzetével, az emberek segíteni akarásával és jóhiszeműségével visszaélve csalni.
"Nem ér haza kedvenc műsorára? Indítsa el online a felvételt!" - mondja a szlogen. Először is megnyugtatjuk a kedélyeket, a példaként felhozott és hamis UPC Távrögzítő alkalmazás azóta már nem szerepel az Android Market kínálatában. Azonban ennél is lényegesebb, hogy mindig és mindenféle Androidos alkalmazás kiválasztásánál, telepítésénél legyünk nagyon figyelmesek, mert a trükköt minden valószínűség szerint nem utoljára sütötték el.
Folytatjuk előzőleg megkezdett infografikás sorozatunkat, mai epizódunkban azt mutatjuk be, milyen egy Facebookos támadás. A szemléletes bemutató végén pedig tippeket is adunk, hogyan tudjuk ezeket elkerülni.
Eddig még sosem kalandoztunk az angol és a magyar nyelven túlra, de most itt a remek alkalom egy olyan Portugáliából kéretlenül küldött német nyelvű e-mail okán, amelynek linkje egy hollandiai weboldalra mutat - szóval "nemzetközivéhééé leeett". A VISA és Mastercard tulajdonosoknak pedig ezúton is e-mailes biztonsági frissítésekben gazdag Boldog Új Évet ;-)
Kell-e nekünk Super Antivirus? A fenti kérdésre adandó rövid válaszunk körülbelül úgy szólna: nem. A hosszú válasz pedig: köszönjük nem kell, nem kell.
Csak itt, csak most, csak Önöknek megmutatjuk, vajon mennyire volt találó a 2011-es év kezdetén megfogalmazott jóslat, vajon tényleg azokat a kártevőket kaptuk-e a nyakunkba, amiket nekünk megígértek. Ne menjenek sehova!
Lassan elfogy a 2011-es esztendő, és visszatekintve a gyorsan elrepült évre elmondhatjuk, bővelkedett eseményekben. Összességében talán a legjelentősebb hír az volt, hogy elveszítettük az Apple alapító guruját, Steve Jobsot. Megtapasztalhattuk politikai forrongások, események kapcsán, hogy a közösségi média mind jobban a tiltakozások jelentős eszközévé nőtte ki magát, valamint különféle hackercsoportok is komoly akcióikkal hallattak magukról az idén. Visszatekintő, összefoglaló következik.
Ősi dakota szokás, hogy az IT biztonsággal foglalkozó cégek áttekintsék a kártevők várható fejlődési irányzatait, és belenézve az üveggömbbe, felvázolják a következő, 2012-es esztendő lehetséges támadási vektorait.
Boldog Karácsonyt és sikerekben gazdag Új Évet kívánunk az oldal minden látogatójának!
Hogy miért nem mindegy, mit lehet rólunk találni a neten, azt már jószerével kitárgyaltuk az Amit tudni akartál a Privacyról, de sosem merted megkérdezni című színes, szélesvásznú sorozatunkban. Ám a valóság most már ezen is túllépett, és ahogy ez Hihetetlen történetek rovatunk mai adásából kiderül, hamarosan akár új szempontokon is múlhat majd, ki kaphat hitelt és ki nem.
Patrick Chan nyelvzsenijét megszégyenítő stílussal érkezett Mr. Jacks Galopp venezuelai úriember úgynevezett "magyar nyelvű" adathalász levele postaládánkba, amely ugyan 18 millió angol fonttal kecsegtet, de végigolvasva őszintén szólva sokkal inkább késztet sírva röhögésre, semmint személyes adataink pedáns begépelésére.
Az ESET minden hónapban összeállítja a világszerte terjedő számítógépes vírusok toplistáját, melyből megtudhatjuk, hogy aktuálisan milyen kártevők veszélyeztetik leginkább a felhasználók számítógépeit.
Széles skálán mozogtak a reakciók a "Mi az indián neved?" alkalmazás kapcsán. Sokan, és sokféle véleményt megfogalmaztak ezzel kapcsolatban, a skálán az évszázad "legjobb marketing fogásától" egészen a "mocskos átverésig" terjedtek a hozzászólások a különböző fórumokon.
Válassz meg, jobban jársz velem! Indián-e vagy? Szabad-e lájkolni, amíg nem tudjuk, kire tesszük? - ez a központi kérdés áll a figyelem homlokterében. Szerintünk: semmiképpen."
Folytatjuk előzőleg megkezdett infografikás sorozatunkat, mai epizódunkban azt mutatjuk be, milyen egy klasszikus adathalász akció forgatókönyve, milyen fő- és mellékhatással járhat egy ilyen a felhasználó adataira nézve.
Vagy valami hasonló lehetne a szlogenje mostani történetünknek, amely arra a szálra igyekszik egy újabb gyöngyöt felfűzni, amelyen már több ízben boncolgattuk a főállású letöltési oldalak hibáit, hiányosságait, mulasztásait. Ezúttal már kicsit többről van szó: maga a Cnet csomagol mindenféle kétes, nehezen kikapcsolható kéretlen reklám és trójai tartalmakat az egyébként tiszta szoftverekhez.
Rendhagyó módon ma az "egy kép többet mond ezer szónál" szlogen jegyében egy infografikát mutatunk be egy olyan témáról, amit korábban ezernél is több szóban már sokszor tollhegyre tűztünk: hogyan fertőzik meg a számítógépünket és hogyan leszünk egy botnet része.
Ilyen címmel manapság már nem is érdemes posztot írni, Index címlapra talán csak valamiféle "Óriási szenzáció, ma nem terjedt semmilyen féreg a Facebookon" szalagcím predesztinálhatna. Hacsak az illető kártevőnek nincs valami különleges tulajdonsága. Nos akkor szerencsére rendben vagyunk, mert van neki.
