Nem csak a hamis állásajánlat trükk ismert már régóta, de az a körülmény sem új, hogy ezt az észak-koreai Lazarus terrorista csoport alkalmazza. 2020-ban írtunk arról, hogy a csoport európai légvédelmi és katonai szervezetek hálózatai irányába kémkedett.

Aki azt gondolta, hogy a nigériai csalás kétséget kizáróan csak Nigériához köthető, vagy egyáltalán az afrikai kontinenshez, nos egyik sem igaz, érdemes ezügyben körülnézni a 419-esnek is nevezett átverések nemzetközi statisztikáiban. Ezúttal azonban tényleges igazi afrikai csaló hálózatokra csaptak…

Az Air France és a KLM légitársaságok kibertámadást szenvedtek el, közleményük szerint az elkövetők semmilyen érzékeny adathoz nem fértek hozzá.

A jó hír, hogy a csomagküldős SMS átveréseket, a hamis Netflix és egyéb e-mailben érkező közüzeminek látszó számlákat, vagy az álbanki telefonhívásokat lassan mindenki megtanulja kezelni. A rossz hír, hogy ezeken felül is bőven jöhet mindenféle egyéb megtévesztés, és jön is.

Érdekes jelenségre figyeltek fel biztonsági kutatók. A bűnözők által bejegyzett adathalász domének között az .es, azaz spanyol oldalak száma az idén év elejétől váratlanul tizenkilencszeresére nőtt, így a listán már a harmadik a .com és a .ru végződések mögött.

Sokféle átverésről olvashattunk eddig is, ezek egy részénél viszont már szerencsére sokaknál bekapcsol a gyanú: tényleg a bankomból hívnak, valóban csomagom érkezett? Ám amikor adó-visszatérítésről, a Covid miatt egyszerűen igényelhető 150 ezer forintos kártérítésről van szó, vagy váratlanul…

Ha adataink ellopásáról van szó, a legtöbbünknek a klasszikus adathalász üzenetek jutnak az eszünkbe. Például a NAV, a Netflix vagy a futárszolgálatok nevében érkező hamis levelek és SMS-ek, vagy a magukat banki ügyintézőnek kiadó telefonhívással próbálkozó csalók. A legnépszerűbb módszereken…

A trükkök tárháza végtelen, parkolási vagy gyorshajtási bírságról szóló átveréseket már magyarul is kaphatunk, és a korábban főleg a tengeren túlon divatos kamu adó-visszatérítési csalások is megjelentek már Magyarországon. A mostani átverés viszont számunkra szerencsére csak mint érdekesség tarthat…

Ha valakinek csak egy apró kétsége is lett volna afelől, vajon ezt a hírt kihasználják-e a netes bűnözők, akkor ezennel meg is érkezett a válasz: igen, ezt is, akárcsak mindent és bármit.

Sajnos nem újdonság, hogy a keresési találatokat megmérgezik, illetve hogy a fizetett hirdetések között is rengeteg az átverés, a kártevőkre vagy adathalász oldalakra irányító próbálkozás. Néha mégis érdemes ezt a témát ismételten elővenni, pláne hogy mindeközben a ChatGPT népszerűségi hullámára is…

A kártékony kódok bejövetele címmel ugyan még nem festettek ikonikus körképet, de amint az közismert, az e-mailes formátumra a kártékony melléklet és a rosszindulatú linkek szerepeltetése a legjellemzőbb technika.

Tavaly év vége óta új típusú, trükkös csalási módszer kezdett terjedni, amelyben a munkavállalók egyik legnagyobb félelmét használják ki: az elbocsátás rémét.

Temuról rendelt ChatGPT vagy valóban használható ez az eszköz? Sokan próbálgatták ezt a frissen megjelent kínai modellt, és bár magával a termékkel kapcsolatosan is vannak erős kérdőjelek, a minden újdonságot kihasználó csalók szokás szerint itt is fürgén akcióba lendültek.

Igaz, ez még egy tavalyi akció volt, de érdekes példa nem csak arra, hogy leggyakrabban az ember a leggyengébb láncszem, hanem arra is, hogy a vállalati incidens alkalmával nem csak céges károkozás lehet a kockázat, hanem a dolgozók közvetlenül is elszenvedhetnek veszteségeket.

Klasszikus adathalász trükk, amikor az állítólagos vevő maga akarja intézni a szállítást (pedig semmi köze hozzá), és emiatt hamis linket küld az eladónak látszólag egy szállítmányozási cégek vagy kinézetre banki belépési oldalnak tűnő hivatkozást.

Mi történik, ha érkezik a telefonunkra egy átverős csomagküldős SMS, de mindeközben a háttérben ketyeg egy antivírus?

Netflix témában már sok e-mail és SMS érkezett állítólagos felfüggesztésről, díj elmaradásról. Ezúttal a Disney nevében jött az üzenet: "Cselekvésre van szükség a részéről!"

Az ESET kutatói felfedtek egy vadonatúj számítógépes kártevő programmal végrehajtott crimeware kampányt, amely három cseh bank ügyfeleit vette célba. Az NGate-nek elnevezett Android alapú kártékony szoftver újszerű módon képes az áldozatok bankkártya adatait a támadók telefonjára továbbítani.

Talán a hamis vírusirtókkal 2004-ben erősödött fel az a folyamat, amikor rendre érkezett valamilyen változatos fenyegető üzenet: vírusfertőzött a gépünk és a mentesítésért fizessünk, szerzői jogok megsértése miatt bajba kerültünk, állítólagos pedofil tartalmak böngészése miatt eljárás indult…

Naponta több ilyen hamis e-mail is próbálkozik, természetesen mint mindig, most is adathalász oldalakra irányítanak a mellékelt linkek.