A személyiséglopás - magyarul identity theft - mára iparág lett, és bár az ellene való védekezés nem egyszerű, annyi szerepünk azért mégis van, hogy legalább nem adogatunk fel magas labdákat. Alaphangon jó, ha vigyázunk a gépünkre, és személyes adatainkra, illetve ezek széleskörű publikálásával is csínján bánunk.

A lakcím, telefonszám mellett egy ilyen védendő adat lehet még akár a pontos születési dátum is. Egy közösségi oldalon untig elég a semmi vagy csak egy csupasz évszám is. Akivel nem vagyunk mély barátságban, és például csak azért köszönt fel minket a születésnapunkon, mert felugrott neki egy Facebook vagy Skype értesítő ablak, az kedves gesztus ugyan, de mégis egészen más, mint amikor a családunk ünnepel velünk úgy, hogy ezen dátum gyárilag a hippokampuszukban van, és nem egy virtuális postit-ről olvasva puskáznak. (Egyik cimbora beírja ugyan, de paranoid android módra a születésnapja közeledtével már egy héttel előtte jól kitörli, és aztán csak az esemény elmúltával írja vissza, jól mondom? :-)))

A személyes adatok számítógépes környezetben történő gondos kezelésének módjaiba most ne menjünk bele, ezeket már ezerszer kitárgyaltuk. Ám van, amiről már nem is mi tehetünk, és védekezni sem igazán tudunk ellene: ugyanis ott van az a lehetőség is, amikor a hivatal hanyag, vagy a csaló pont ott dolgozik, és legyünk mi bármilyen pedánsak, biztonságtudatosak, egy banki vagy hivatali alkalmazott sok mindenhez hozzáférhet, ellophat személyes adatokat - nyilván persze ezt sem teheti nyakló nélkül, de azért többnyire időnként csak utólagos ellenőrzéskor - ha van ilyen egyáltalán - derül fény az egyes incifincidensekre.

Mostani történetünkben egy profi személyiségtolvaj pár ítélete született meg, ami nem kevesebb, mint nyolc esztendő börtönbüntetés. A 35 éves londoni biztonsági őr és női cinkosa háromszáz feletti esetben lopott el személyes adatokat, és adott be ezek nevében éveken át hamis adóvisszérítési kérelmet. A 42 éves nő pozíciójával visszaélve - a Jobcenter Plus nevű munkaközvetítő ügyintézőjeként számos adathoz hozzáfért - olyan alacsony jövedelmű ügyfelek adatait lopták el, akikről úgy gondolták, az igények elbírálásakor feltűnésmentesen lehet a nevükben adóvisszatérést kérni.

A kitöltött kérelmekben a számlaszámnak azonban ehhez természetesen már a sajátjaikat jelölték meg. A duó 2004 és 2008 között intézte ezeket a csalásokat, ám a letartóztásukra csak 2010-ben került sor. Az általuk okozott kár összegét a nyomozók 1.3 millió angol fontra (nem kis összeg, durván 420 millió HUF) becsülik, ám a letartóztatásuk után beazonosított számláikon már csak mindössze 70 ezer fontot sikerült megtalálni és lefoglalni. A nyolc és féléves börtönbüntetéstől a hatóságok azt remélik, ennek mértéke megfelelő visszatartó erejű és elrettentő hatású lesz.

Mi naiv ügyfelek, ez ellen a változat ellen keveset tehetünk, de pár apróságot azért mégis igen. "A zsenialitás nem más, mint a józan paraszti ész ünneplő ruhában". Van egy csomó olyan regisztrációhoz kötött webes szolgáltatás, ahol nem tartanak pisztolyt a fejünkhöz, nem kötelező valós adatokat beírni. Így megadhatunk bármit, ha éppen nincs meg a tökéletes bizalom: lehet a név Malyomváry Armandó, lakhelye Zomba, az emailcíme meg egy lejáró ideiglenes eldobható cím, es ráadásul ez még spammelés ellen is kiváló. Nyilván persze ez nem az ügyfélkapura, álláskeresésre vagy egy webáruházra vonatkozik, ahol ha nagy furmányosan a "Ló utcza 23/B"-t írjuk be, akkor soha napján érkezik meg a rendelt árucikk.

.

Mindig erős egyedi jelszóval védjük a postafiókunkat, saját ügyeinket, ügyintézéseinket rendszeresen kísérjük figyelemmel, hivatalos leveleinket késedelem nélkül vegyük át, és azokat olvassuk is el, legyen zárható a lakásunkhoz tartozó postaládánk, kérjünk SMS értesítést a Földhivataltól, ha ingatlanunk tulajdonviszonyaiban bármifajta változás állna be, banki egyenlegünket pedig rendszeresen ellenőrizzük, és járjunk utána minden gyanús tételnek, hiánynak - körülbelül ennyi. Meg persze titkon reménykedhetünk is, hogy pont velünk azért ilyesmi sohasem fog történni, mindig csak mással.