Az ESET szakértőinek legújabb kutatása a kiberbiztonság és a digitális fogyasztói magatartás összefüggéseit vizsgálta. A felmérés fő kérdése, hogy valóban kevesebb digitális technológiát használ-e az átlagfogyasztó, ha nem érzi magát biztonságban a virtuális világban, és ez hogyan befolyásolja a digitális gazdaságot.

A napokban csúcsosodó Wanna Cry zsarolóvírus támadásai is rávilágítottak a kiberbiztonság fontosságára, amelynek gazdasági hatásai közvetlenül érezhetők mind a vállalatok, mind a felhasználók oldalán. Az ESET mostani felmérése több oldalról is igyekszik bemutatni a digitális gazdaság közmegítélését.

Az egyik nézet szerint a digitális gazdaság egy olyan gazdagabb, fejlettebb jövőbe vezet majd, ahol magasabb fizetéseket, illetve nagyobb fokú gazdasági termelékenységet érhetünk el. Ugyanakkor a hitetlenkedők tábora is egyre jobban hallatja hangját és a digitális technológiákba vetett bizalom sokakban inkább a technológiától való egyfajta félelemmé alakul át.

Ennek a jelenségnek a kivizsgálására készült felmérés során 1 000 amerikai felhasználónak tették fel a következő kérdést: "Mit gondol, a digitális technológiák olyan problémái, mint a hackelések és egyéb hálózati visszaélések mennyire veszélyeztetik virtuális biztonságát, illetve az általános jólétét?" A felmérésben résztvevők feleletválasztós kérdéseken keresztül, skálázva értékelhették a digitális technológiák megbízhatóságát.

A válaszlehetőségek a kérdőív második felében felcserélődtek, és véletlenszerűen következtek egymás után, hogy elkerüljék az elfogult válaszadásokat. Ezek szerint a válaszok az alábbiak szerint alakultak:

A fenti válaszok alapján tehát a digitális jövő alapjai valóban nem tűnnek olyan szilárdnak, amennyire egyes gazdasági előrejelzések mondják. Nyolc válaszadóból egy jelölte meg a szinte teljesen veszélytelen opciót, és ötből kevesebb mint egy fő tartotta kevésbé veszélyesnek a digitális technológiákat.

A digitális gazdaság evolúcióját a mai napig nagyban meghatározza, hogy mit gondolnak annak megbízhatóságáról a digitális fogyasztók. Kell-e félniük, hogy az adataikat lekövetik, illetéktelenül felhasználják, vagy bármilyen módon megsértik a virtuális privát szférájukat. Ezt a bizalmi szintet mértük fel a felhasználók körében, a válaszok pedig némiképp meglepőek voltak.

Alapvetően 50-50 százalékos megoszlásra számítottunk a digitális technológiákhoz kapcsolódó kisebb vagy nagyobb méretű kockázatok megoszlásában, azonban lényegesen nagyobb azoknak a száma (68%), akik komoly rizikót látnak a digitalizációban. Vagyis a digitális gazdaság jövője kevésbé mutat olyan előnyös képet, amit általában a gazdasági előrejelzésekben láthattunk.

Egyértelműen látszik a felmérésből, hogy az amerikai lakosság nagy része rizikót lát a digitális technológiák alkalmazásában, erre pedig a fogyasztói magatartásuk megváltoztatásával reagálnak. Azonban időről időre megjelennek olyan vélemények, amelyek megkérdőjelezik a technológiák iránti ellenérzések aktualitását arra hivatkozva, hogy az egyes incidensek emléke idővel elhalványul, így a félelmek is csökkennek.

Az ESET egy korábbi, 2016-os kimutatásában arról is említést tett, hogy a biztonsági kockázatok közmegítélése hatással volt a digitális kultúra egyik legfelkapottabb képviselőjére, az Internet of Things-re. Így például a felmérésben résztvevő amerikai fogyasztók fele az IoT technológiák kiberbiztonsági veszélyeitől tartva inkább tartózkodott azok használatától.

Habár a kereskedelmi jellegű internethasználat egyre gyorsabbá vált a '90-es évek vége felé, érezhetővé vált az a tendencia, hogy sokan tartanak a technológiai megoldásoktól a biztonságukat, privát szférájukat féltve. A 2000-es évekre pedig a kibertámadások elszabadulásával feltételezhető volt, hogy a digitális gazdaságba vetett hit megingása annak jelentős alulteljesítését eredményezi majd.

Az ESET 2013-as kutatásában azt mérte fel, hogy az emberek visszafogták-e online aktivitásaikat annak alapján, amit a kormányzati megfigyelésekről hallottak. A válaszadók jelentős százaléka igennel válaszolt.

Egy évvel később ugyanerre a kérdésre adott válaszok esetében még markánsabb volt ez az arány. Négyből egy ember kulcsfontosságú online aktivitásokról mondott le emiatt.

A Nemzeti Telekommunikációs és Információs Hivatal (NTIA) által feldolgozott 2015-ös felmérésekből már az derült ki, hogy az amerikai háztartások 45%-a fogta vissza online tevékenységeit biztonsági megfontolásokból, ide értve a pénzügyi tranzakciókat, online vásárlásokat, közösségi média aktivitásokat, illetve megosztó, politikai témákról való véleménymegosztásokat az Interneten.

Az eltelt időszak alatt azonban egyértelművé vált, hogy nem csak az amerikai felhasználók gondolják úgy, hogy a digitális technológiákhoz kapcsolódó problémák veszélyeztetik jólétüket és biztonságukat.