Nincs tabu, nincs tisztelet, legyen az ünnep, Karácsony, vagy akár a kómából lábadozó Forma-1 autóversenyző kórházi kezelése - a csalások kieszelői nem csak villámgyorsak, de minden egyes közérdeklődésre számot tartó eseményre gátlástalanul, és érzéketlenül lecsapnak, miközben nincsenek tekintettel semmire és senkire. Ezúttal öt olyan ausztrál halott nevében hoztak létre hamis Facebook profilt, akik a lelőtt maláj utasszállítógépen vesztették életüket.

A beszámolók szerint ezeken az oldalakon aztán olyan linkeket posztoltak, amelyek azt állították, hogy részletes információkat tartalmaznak a lezuhant repülőgéppel kapcsolatosan. Azonban, ha a felhasználó rákattintott a hivatkozásokra, akkor a képernyőt elárasztották a pop-up hirdetések, illetve böngészőjét észrevétlenül kártékony hivatkozásokra irányították át. A hamis profilokat szerencsére a Facebook gyorsan megszüntette, így a kéretlen reklámok, valamint a clickjacking, azaz a látogatók észrevétlen átirányításával történő kattintásos pénzkeresés leállt ezeken az oldalakon.

Az érdeklődést mindenesetre ez a repülőgépes eset is alaposan felcsigázta, és bár már angol szakértők ellenőrzik a két fekete dobozt, forensic vizsgálattal először azt nézik meg, hogy a négy napra eltűnt és újra előkerült eszközök adatait nem manipulálták-e utólag. Emellett arról is folynak konspirációs találgatások, hogy állítólag szándékosan megzavarták a szakadárok rakétaindító-rendszerének radarjait, hogy azok ne észleljék a civil gépet, hanem csak az amögött szálló másik harci repülőt, és így mivel csak az utóbbit látták, tévedésből arra lőttek.

Visszatérve a hamis profilokra, nem ez volt az egyetlen visszataszító esemény ezzel a tragédiával kapcsolatosan, egy Facebookos beszámoló szerint a helyszínre érkező "katasztrófa turisták" hamar összegyűjtötték a halottak ékszereit, bankkártyáit és az ott talált készpénzt. A poszt szerzője, az ukrán illetőségű Anton Gerashchenko még arra is felhívta a figyelmet, hogy a bankoknak tanácsos lenne azonnal befagyasztani az áldozatok számláit, nehogy a hullarablók megcsapolják azokat.

Erre reagálva a holland Bankszövetség azt nyilatkozta, nem fagyasztják be a kártyákat, mert akkor a közeli rokonok, hozzátartozók sem férhetnének hozzá a pénzekhez, és mert szerintük PIN kód nélkül ezek nem használhatók a tolvajok számára. Azért mindezt kiegészítette azzal, hogy amennyiben mégis gyanús tranzakciók történnének az áldozatok bankkártyáival, úgy a hozzátartozókat mindenképpen kárpótolni fogják.

Emlékezetes, hogy a korábban rejtélyesen eltűnt másik repülőgépről már többször jelentek meg hamis hírek az állítólagos megtalálásról, míg Michael Schumachernek egyenesen hamis halálhírét keltették a kattintásvadász csalók. Mindenesetre egyfelől szomorú, hogy ekkora a gátlástalanság, másfelől tanulság is, hogy hasonló esetekben mire lehet számítani, milyen átverési forgatókönyvek érkezhetnek, amiket jobb, ha elkerülünk.

És még mindig nincs vége a trükkök tárházának, mert sajnos gyakran vannak olyan csalók is, akik a sajnálatot, a szánalmat és a megdöbbenést kihasználva e-mailben, Facebookon, Twitter üzenetben, de akár személyesen, SMS-ben vagy telefonhívással gyűjtenek állítólagos adományokat, ám az önzetlen segítség helyett lelépnek a pénzzel. Emiatt érdemes alaposan utánanézni, rákérdezni az adományt gyűjtő szervezetre, mielőtt támogatnánk azt.

Szenzációs hírekkel kapcsolatban a szokásos mantránkkal zárunk. Eszerint sose higgyük el, ha egy kéretlen link valami meghökkentőt ígér! Ne dőljünk be, bármit is ígérnek egy lájkért, és látatlanban előre ne lájkoljunk, ne osszunk meg semmit! Ha bármit telepítenünk kellene ahhoz, hogy megnézzünk egy videót (video kodekes átverés), ne tegyük! Ha valóban megtalálták a gépet, valóban meghalt valaki híresség, azt a CNN vagy a BBC híroldal mindenféle kattintási, lájkolási, vagy megosztási kötelezettség nélkül szabadon olvasható módon amúgy is megírja.