A brit szülők 54 százalékának fogalma sincs arról, ha a gyerekét az interneten keresztül zaklatták. Ez azt is jelenti, hogy a legtöbb szülőnek nincsenek a kezében megfelelő eszközök, hogy időben felismerje és kezelje ezt a gyerekekre egyre gyakrabban leselkedő problémát. A hazai helyzet hasonló, az ismeretek hiánya mind a szülők, mind pedig a gyerekek részéről egyaránt komoly problémákat okoz.

Az online zaklatás (cyber bullying) mindennapos jelenség az interneten: az elkövetők számítógép vagy okostelefon segítségével igyekeznek megfenyegetni vagy kellemetlen helyzetbe hozni áldozataikat.

Az ESET kutatásából kiderül, hogy tavaly csaknem 45 ezer gyerek hívta fel a ChildLine nevű segélyvonalat, a szakértők szerint azonban ennél jóval többen, a gyerekek többsége találkozik az online zaklatás jelenségével az élete során. Ennek ellenére a szülők 52%-nak ötlete sincs, hogy mit tegyen, ha kiderül, hogy a gyereke áldozattá vált.

A kutatási eredmények kapcsán a hazai helyzet sem sokkal biztatóbb. Az online zaklatás nálunk is egyre komolyabb fenyegetést jelent a gyerekek számára, annak ellenére, hogy a szülők többségének ismeretlen ez a jelenség, mivel a legtöbbjüknek sosem kellett ilyesmivel szembenéznie korábban.

Az online zaklatás és a zaklatás egyéb formái közti fő különbség, hogy előbbi esetben a zaklató a biztonságot nyújtó gyerekszobában is elérheti áldozatát. Ez pedig akár jóval ijesztőbbé is teheti ezt a jelenséget, hiszen a gyerek nem tud elmenekülni előle. Szerencsére hazánkban is egyre többen ismerik fel ennek a témának a veszélyét, így egyre szélesebb réteget érnek el a biztonságosabb internetezésre oktató információs kiadványok. 

A kutatás készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy a szülők hogyan kezelnék a helyzetet, kihez fordulnának, ha a gyerekeik online zaklatás áldozataivá válnának. A válaszok megoszlása a következő volt: a válaszadók 45%-a a gyerek iskolájában keresné a megoldást, 70% kapcsolatba lépne a zaklatás helyszínéül szolgáló weboldalakkal, míg 38%-uk emellett magával a zaklatóval is felvenné a kapcsolatot.

Érdekesség az is, hogy nem csak a diákok, hanem maguk szerepük miatt maguk a tanárok is lehetnek zaklatás, megfélemlítés áldozatai, erről nem rég egy külön posztban is írtunk.

Az online zaklatás kezelésére a legjobb módszer beszélgetni a gyerekkel és megismerni az adott helyzet részleteit. A szülőknek meg kell értetni a gyerekeikkel, hogy az ilyen típusú fenyegetésekre nem szabad reagálni, azonban, az efféle üzeneteket nem szabad törölni, hogy a későbbiekben bizonyítani lehessen, hogy online zaklatás történt. Számos módszer van, hogy az online zaklatókkal szemben fellépjünk, azonban ezek függenek a zaklató személyétől is.

Ha a zaklatást egy, az iskolába járó másik gyerek követi el, a tanárokhoz kell fordulni. Ha egy ismeretlen, akkor az internetszolgáltató ügyfélszolgálatán kell jelezni a problémát, mert ilyen esetben meg tudják oldani, hogy az illető ne tudjon kapcsolatba lépni a gyerekkel. Szerencsére nálunk csak ritkán adódik olyan súlyos eset, amikor a rendőrséghez kell fordulni, ám külföldön több ezzel kapcsolatos öngyilkosság is történt már. Magyarországon a KékVonal chat, illetve telefonszámon tudnak a gyerekek anonim módon tanácsot, illetve segítséget kérni, ha zaklatás éri őket.

Az ESET szakértői nyolc aranyszabályt fogalmaztak meg a szülők és a gyerekek online biztonsága érdekében:

1. Elengedhetetlen a rendszeresen frissített antivírus és internet-biztonsági szoftver használata.

2. Ugyanilyen fontos a számítógép vagy okostelefon, illetve táblagép operációs rendszerének (OS), illetve alkalmazásainak rendszeres frissítése.

3. Szülőként legyen résen és figyelje, hogy gyermeke milyen tartalmakat látogat az interneten. Védje jelszóval a számítógépet, az internet használatát pedig csak akkor engedélyezze, amikor időről időre rápillanthat a monitorukra. Fontos, hogy az internet-használatnak pontos szabályai legyenek, amelyeket a gyerekek betartanak.

4. A gyereket fontos megtanítani a személyes adatok védelmének (privacy) fontosságára: a szülők ne engedjék, hogy a gyerekek megadják személyes adataikat ismeretlenek, különböző weboldalakon, közösségi hálózatokon vagy üzenetküldő szoftvereken keresztül.

5. A ma már számos számítógépbe, laptopba épített webkamera is biztonsági rés lehet. Húzza ki, vagy fedje le a kamerát, amikor nem használja. Léteznek olyan rosszindulatú programok, amelyek a felhasználó tudta nélkül hozzáférnek a webkamerához, illetve, ha hasonló szoftver korábban már megfertőzte a gépet, azt akár távolról is el lehet indítani. A gyerekek csak megbízható ismerősökkel – a szülők által is ismert barátaikkal vagy családtagokkal – való kommunikációra használják a kamerát.

6. Ha a gyerekek a közösségi oldalak használata során az általuk megosztott tartalmakat mindenki vagy a barátok ismerősei számára is elérhetővé teszik, a szülőnek már nincs kontrollja afelett, hogy ki és milyen adatokhoz fér hozzá a gyerekkel kapcsolatban.

7. Az internetre kikerülő információ örök, az internet nem felejt. Ne gondolja senki, hogy ha egy fotót, vagy akár egy közösségi háló teljes felhasználói fiókját kitörli, akkor a kapcsolódó adatok eltűntek a világhálóról. Lehet, hogy a fotókat, bejegyzéseket, vagy hozzászólásokat valaki már korábban lementette a saját gépére. A gyerekek és a szülők is gondolják meg többször is, hogy milyen fotókat vagy adatokat tesznek elérhetővé magukról az interneten.

8. A szülőknek meg kell érteniük, hogy a gyerekek számára az internet nem egy eszköz, hanem élettér. Ezért rendszeresen beszéljék meg gyerekeikkel, mi történt ott velük, ahogy azt is megkérdezik, mi volt a játszótéren, vagy a fociedzésen. Az is hasznos, ha a szülök is valamennyire képzik magukat a számítógépes biztonság területén, hogy gyermekeik számára hasznos tanácsokkal tudjanak szolgálni.