A viccesnek ható cím mindennek ellenére komoly problémákat képes okozni. A nagyszüleink, és szüleink "azt írta az újság", "de hát a rádióban is bemondták", sőt a "TV-ben is láttam" hiedelmei után azzal is érdemes tisztában lenni, hogy ha valamit az interneten találunk, az egyáltalán nem biztos, hogy igaz. Ennek fényében végeztek most nagytakarítást a Wikipédia oldalain az önkéntes szerkesztők.

Az IT biztonságban sokat számít, hogy mit hiszünk el, illetve hogy mit veszünk észre. A hoaxok, spamek, social engineering trükkök már mindennaposak lettek, hamis PayPal számlák, állítólagosan felfüggesztett banki accountok, hamis halálhírek, és egyéb trükkök formájában szembesülhetünk velük.

Az incidens jeleinek észlelése szintén sokaknak problémát okoz. Pedig nincs rosszabb forgatókönyv annál, mintha valakinek feltörik és ellopják az accountját, de azt hosszú ideig vagy egyáltalán nem is veszi észre.

A nyitott modellű (bárki szerkesztheti) Wikipédia oldalain végzett takarítási akció során ezúttal 210 cikket töröltek a rendszerből. A nem engedélyezett információk terjesztése egyébként az oldal Felhasználói Feltételeinek megsértését is jelenti egyben, így emiatt most 381 fiókot blokkoltak "jogosulatlan információk" közlése miatt. Itt a jogosulatlan szó nem csak fizetett reklámozást, szolgáltatások üzletszerű népszerűsítését, vagy szerzői jogvédett anyagok illegális felhasználását jelentheti, hanem véletlenül vagy szándékosan hamis információk megjelentetését is.

Az angol nyelvű Wikipédia oldalon egyébként a legtöbbet szerkesztett oldal címet George W. Bush profiloldala nyerhetné el, ám az is megfigyelhető, hogy az egyes országokban a választások előtti kampányokban különösen felpörög a politikusi életrajzokban való törölgetés, javítgatás, szépítgetés.

Összességében a Wikipédia igen megbízható forrásnak számít. A gyerekek informatikai biztonsági oktatásában azonban el szokás mondani, hogy ha valaminek utána akarnak nézni, ne higgyék el azonnal az első oldal tartalmát, hanem keressenek párhuzamosan több hivatkozást is, amely ugyanazt mondja.

Mi itt a poszt végére mindenesetre néhány érdekesebb esetet most felsorolunk, amelyben ismeretlen elkövetők - gyaníthatóan szándékosan - hamis információkat terjesztettek az interneten, és annyit előrebocsáthatunk, ezek mindenkinek korosztálytól függetlenül elég tanulságosak.

2013. január
Öt esztendeig nem vették észre, hogy a Wikipédia egy nem létező háborúról szóló írást is tartalmaz. Egy alaposan kidolgozott 4500 szavas profi szócikk volt ez, illusztrációkkal, magyarázatokkal, amely 2007 és 2012 között élte zavartalan életét, és végül 2013 januárjában került az újságok címlapjára.

A bejegyzés szerint az úgynevezett "Bicholim konfliktus" 1640 és 1641 között zajlott a gyarmatosító Portugália és India között, a harc célja pedig a "Goan függetlenség" kivívása volt. A konfliktus lezárása pedig egy állítólagos békeszerződéssel ért véget.

2013. szeptember
Az előző akció inkább csak a szerkesztők éberségét próbálgatta, de léteznek emellett sajnos kifejezetten gonosz megtévesztések is, amelyekben az elkövetők szándékosan kárt akarnak okozni a gyanútlan olvasóknak. Az egyik ilyen történetben azt a fals információt terjesztették, hogy ha az iOS 7-re frissítjük az iPhone telefont, akkor vízálló lesz, és ehhez egy pohár vízben álló készülék fotóját mellékelték.

Persze ebben az esetben, hogy ezt valaki bevegye, kellett egy jó adag naivság is, bár mondjuk szülőként is más ezt megélni, ha a csemete emiatt jóhiszeműen próbára tette a nem kevés pénzért vásárolt telefonját.

2013. december
Veszélybe kerülhettek az XBox One tulajdonosok, ha bedőltek annak a csalásnak, amely arról közölt információkat, hogy miképpen lehet 360-as játékokat is játszani az akkor éppen frissen megjelent játékkonzolon.

Bár a Microsoft megerősítette az akkor érvényes tényt, hogy nem volt rejtett visszafelé 360-as kompatibilitás mód az Xbox One konzolban, mégis sokan bedőltek az átverésnek és a végrehajtott lépések segítségével jóvátehetetlenül "téglásították" a készüléküket.

2013. december
Záró sztoriként pedig az az Apple Macintosh csalás is szót érdemel, amelyik azt állította, hogy 2009. óta létezik OSX alatt egy rejtett opció, amelynek segítségével ingyen bányászhatunk Bitcoint. Itt is igaz a megállapítás, hogy nem jóhiszemű tévedésről, hanem szándékos átverésről van szó, amelyet csak azok tudnak idejében felismerni, akik például alaposan ismerik a *nix rendszerek belső működését.

Ugyanis a begépelendő parancs nem virtuális valutát termelt, hanem rendszergazdai jogosultsággal a gyökérmappától kezdve minden állományt és mappát jóvátehetetlenül törölt a merevlemezről, ez utóbbi hatását videón is megcsodálhatjuk.