Minden jó valamire, ha másra nem, hát elrettentő példának - mondja Murphy egyik idevágó törvénye. Ezzel tökéletesen egyet is érthetünk, és sokak számára talán mostantól az Amazon Alexa vagy Echo többé már nem a vágy titokzatos tárgya lesz, hanem éppen egy lehetséges elkerülendő veszélyforrás.

Egy oregoni, portlandi család emlékezetes informatikai incidens részese volt, ugyanis a beszámolók szerint egy a készülék közelében történt családi magánbeszélgetésüket a készülék észrevétlenül és önhatalmúlag továbbította egy, a címjegyzékükben szereplő kapcsolat felé.

Vegyük észre, hogy ez a hanggal vezérelhető okos televíziós alaphelyzethez képest sokkal durvább, hiszen ott a senki által el nem olvasott, de mindenki által leokézott EULA tisztán és világosan figyelmeztet: ne folytassunk bizalmas beszélgetéseket a televízió közelében, ugyanis annak hanganyagát a készülék távoli szerverekre továbbíthatja.

Ez elvileg a gyártó cég saját szervereit jelentheti, ahol hivatalosan a minőségjavítás szent zászlajára hivatkozva használják fel, ám még ebben az esetben sem lehetünk biztosak abban, hogy később nem adják át/el reklámcégek számára.

A mostani esetben azonban nem ez történt, hanem egy látszólag véletlenszerűen kiválasztott kontakt kapta meg az anyagot - és óriási szerencse, hogy sem a beszélgetés nem tartalmazott bizalmas, intim részleteket, sem pedig a címzett nem élt vissza a kukkolás helyzeti előnyével, hanem azonnal figyelmeztette a 280 km távolságban élő házaspárt, akik történetesen a munkahelyi főnökei voltak.

Odatelefonáltak és elhangzottak a mostantól ikonikus mondatok, melyekkel a jövőben mémek ezreiben találkozhatunk majd: "Unplug your Alexa devices right now… You’re being hacked."

A CBS News tévétársaság beszámoló riportját az ügyről itt lehet megtekinteni. Igen jellegzetes fanyar humorról tesznek tanúbizonyságot a hozzászólások is, "Now you can have Big Brother in every room" - mondja például a videó alatti kommentek egyike.

És akkor elérkeztünk ahhoz a részhez, amit számos informatikai incidensnél már láthattunk: bár itt szerencsére nem tagadták az esetet, de ritka kivételként aposztrofálták azt, illetve a magyarázat annyira mondvacsinált és hihetetlen, és elbagatellizált, hogy a jelenlegi és jövőbeni Alexa tulajdonosokat ez aligha nyugtatja majd meg: állítólag a beszédből kihallotta a saját nevét (ezzel kérünk vagy kérdezünk tőle), valamint a "send message" parancsot is, sőt a címzett nevét is.

Mindezt Daniella, a tulajdonos azonban határozottan cáfolta, hiszen a készülék közvetlen közelében tartózkodott, szerinte ez teljességgel kizárt. 

Szóval az esetet az Amazon szakértői vizsgálják, a tulajdonos mindeközben nem hisz sem a mesékben, sem a fent vázolt állítólagos forgatókönyvet nem tartja igaznak, inkább a pénzét szeretné visszakapni - a nyugalmával együtt.

Érdemes még a vége felé azt is megkukkantani, vajon mennyi Alexa fedőnevű cucc vár a háztartásokban mint lehetséges alvó terrorista, vagy potenciális kém, és ez a szám határozottan nem kevés: ugyanis tavaly 22 milliót adtak el belőle, így a csekély százalékos kockázat továbbra is jelentős problémát jelenthet.

Zárásképp egyik kedvenc novellánk következik, Szentmihályi Szabó Péter tollából, a 30 éve, 1988-ban megjelent kötet címe 101 mini sci-fi volt, a történet pedig a Kémtelevízió. Kicsit mintha előre látta volna ezt a mai zavaros IoT világot.

"A Nikai cég reklámáron dobta piacra 2011-ben az új háromdimenziós tévéjét, alig harminc rublárért. A Nikai tri-di olyan olcsó volt, hogy az irigységtől sárga versenytársak eldobható tévének csúfolták, és a dömpingár miatt különböző pereket indítottak a Nikai ellen. De egyetlen pert sem veszített a Nikai, sőt büszkén vállalta az eldobhatóságot, mert a Nikai tri-dit nem lehetett szétszedni, s így javítani sem, viszont ha két éven belül elromlott, a vevő ingyen kapott egy újat. Harminc rublárért a bolondnak is megérte ez a vásár. Három éven belül a Nikai letarolta a piacot, csak a nagyon gazdagok és a nagyon szegények ragaszkodtak a hagyományos készülékekhez.

A Nikai cég pedig folyvást gyarapodott, és kiterjesztette birodalmát a hírközlésre és a magas politikára is. A legtöbb hírügynökség és újság Nikai-érdekeltség lett tíz éven belül, és mindenki csak sejteni vélte, hogy a Világállam helyi kormányai csak addig nem buknak meg, amíg szabad utat engednek a Nikai cégnek.
Akik pedig valamilyen módon megpróbáltak fellépni a cég ellen, kellemetlen helyzetbe kerültek előbb-utóbb. Olyan csinos botrányba keveredtek, magánéletük olyan kínos epizódjai láttak napvilágot, hogy szűkölve kértek bocsánatot a cégtől, és vonultak vissza, minél messzebb az emberek tekintetétől.

Ám egy túl kíváncsi tévészerelő mégis szétszedte az eldobható Nikai tri-dit, és megdöbbenve tapasztalta, hogy a képernyő mögött egy parányi videokamera van elhelyezve, mely pontosan közvetíti a képernyő előtt ülők minden szavát és mozdulatát. Egy független tridi állomás világgá röpítette a hírt, és a Nikai konszern hiába tagadott és zsarolt körömszakadtáig, minden kiderült. A Nikai cég olcsó készülékei univerzális, bármikor bekapcsolható családi kémekként működtek, s milliárdokat érő információkat nyújtottak..."