Aki még emlékszik a tavalyi III. Ethical Hacking day konferenciára, volt egy Médiahekk, Social engineering, Photoshop, Deepfake, Fakenews című előadás, ami szépen összefoglalta ezeket a manipulációs technikákat kezdve a hamis hírektől a Photoshopon át a deepfake-ig bezárólag. Azóta a deepfake már teljesen hétköznapi eleme lett a híreknek, YouTube videóinknak, így hát jogosan merülhet fel az igény: jó lenne felismerni mi igaz és mi nem.

Csak a friss deepfake esetek közül azért megemlítünk egy párat, amikkel valószínűleg sokan találkoztak. Ha például mindig is kíváncsiak voltunk, milyen lett volna a Reszkessetek betörők című film Sylvester Stallone főszereplésével, akkor erre is megkaphattuk a lehetőséget, ami persze sokkal inkább volt vicces, semmint hihető - de lényeg a lényeg, bármikor bárkinek az arca kerülhet bárki más arca helyére, ez mostantól potenciális veszély.

De persze a Jennifer Lawrence és Steve Buscemi "hibridje" is komoly meglepetést okozott nem csak a nézőknek, hanem magának a színésznek is egy élő tv műsorban.

Ennél sokkalta jobb példa volt viszont, amikor a Star Wars rajongók azt mutatták be, hogy a Zsivány Egyes mozi filmben mennyire bénácskára sikeredett Leia hercegnő karaktere a CGI változatot összehasonlítva egy amatőr deepfake videóhoz képest: az arc az utóbbinál sokkal élesebb és életszerűbb - szinte nem is érti az ember, miért nem ezt a technikát favorizálták a film készítők. De említhetjük a mesterséges intelligencia térnyerését a generált arcok területén, a thispersondoesnotexist PONT com weboldalon ilyen kreált arcok jelennek meg, és lassan már tényleg annyira élethűek, hogy egyre nehezebb lesz leleplezni, vagy eldönteni mi igaz és mi nem.

Ráadásul érkeznek az AI vezérelt virtuális influencerek is, akik szépek, fittek, nem öregszenek, 24 órában dolgoznak, nem lesznek betegek, nem kérnek fizetésemelést és nem alapítanak szakszervezeteket - szóval mi emberek tényleg felköthetjük a felkötendőt.

És akkor az utolsó előzmény morzsa, mielőtt az aktuális friss hírre ugranánk: a Microsoft dicséretére legyen mondva, hogy régóta fejleszt olyan közhasznú technológiákat, amik a számítógépes bűnözés elleni harchoz kiemelkedő eredményességgel járul hozzá.

Az egyik ilyen vívmány a 2009. óta használatos PhotoDNA, amely az automatikusan végzett tömeges fotó szűrésekkel fontos lépés volt a gyermekek szexuális zaklatásával, kihasználásával kapcsolatos képek hatékony felismerésében, azonosításában, és letiltásában.

És akkor jöjjön a mai téma: a hamis hírek elleni küzdelemben a Microsoft bemutatta a Video Authenticator nevű deepfake felismerő algoritmusát, amely talán amiatt is különösen aktuális lehet, hogy rövidesen elnököt választanak az Egyesült Államokban, és a versenyben mindkét fél minden eszközt bevet saját győzelmi esélyének érdekében.

Az új eszköz a videó lejátszása közben képes a szabad szemmel nem látható manipulált képterületek határainak azonosításával felismerni és megkülönböztetni a valódi és a deepfake videókat.

Aki pedig próbára akarja tenni a tudását ebben a témában, itt talál ehhez egy rövid, de érdekes tesztet: https://www.spotdeepfakes.org/en-US/quiz