A számítógépen kívüli térben is sokféle formában támadják az időseket: túlárazott paplanos termékbemutató kirándulással, öregezéssel (érdemes lehet ehhez megnézni az Unoka című magyar filmet), de emellett az interneten is igyekeznek a bűnözők a gyanútlan, naiv és a digitális térben kevésbé jártas időseket becsapni, átverni, pénzzel lehúzni.

Az FBI statisztikája szerint 2022-ben 3.1 Mrd dollár veszteség érte a 60 év felettieket, 88 ezer regisztrált kiberincidenst jegyeztek fel ezzel kapcsolatosan. Bár ez éves szinten 82%-os növekedést jelentett az előző esztendőhöz viszonyítva, ám ez a valóságban még nagyobb lehet, hiszen az esetek jelentős részét be sem jelentik. Érdemes lehet összefoglalni azokat a jellegzetes csalási formákat, amikkel az idős embereket megcélozzák, hiszen ezen trükkök felismerése megóvhatja őket a veszteségtől.

1. A tízes csokor első tétele az adathalászat, ami az egyik leggyakoribb csalási forma a neten. A kéretlenül kapott üzenetben (e-mail, közösségi, SMS) kapunk egy kecsegtető, vagy sürgető-fenyegető szöveget, hogy kattintsunk a melléklet linkre vagy csatolmányra.

A kártékony URL vagy melléklet azonban eltéríti a bejelentkezést egy hasonmás oldalra, ahol ellopják a belépési adatainkat, vagy vírust, kémprogramot telepít a gépünkre.

2. Második helyen említhetjük a romantikus csalásokat, ahol a netes randizás a Covid időszak óta még inkább felfutóban van. Röviden a hamis profil mögött frissen megismert, magát gazdagnak mutató társ (külföldön szolgáló megözvegyült katona, fúrótornyon dolgozó jól kereső olajmunkás) már a kezdeti levelezős szakaszban azonnal bizalmaskodva ránk nyomul.

Majd még a személyes találkozó előtt egy adott ponton valamilyen problémás váratlan élethelyzetre hivatkozva (állásvesztés miatt, orvosi számlák ürügyén, szülők állítólagos betegsége, számlájuk téves zárolása) igyekeznek tőlünk kölcsön kérni, ezzel főképp a neten kiszemelt jól szituált, egyedülálló nőket megcélozva.

3. Harmadik tipikus átverési formában a csaló magát valamilyen ismert egészségügyi szervezet munkatársának kiadva személyes, egészségbiztosítási számlánkkal kapcsolatos, illetve orvosi adatokat próbál meg tőlünk kicsalni.

Az ilyen kéretlen megkeresések gyakran a megszokott e-mail, üzenet, SMS mellett már direkt telefonhívások formájában is megjelenik.

4. A hamis support csalások ugyan minden generációnál bepróbálkoznak, de az idősek sokszor átlag felett gyanútlanok, nehezükre esik nemet mondani, és könnyen megtéveszthetőek. Technikai támogatás ürügyén a csalók valamilyen ismert (Microsoft, IBM, stb.) segélyvonali munkatársának adja ki magát, és állítólagos vírusfertőzésre, feltörésre hivatkozva hozzáférést kér a gépünkhöz.

Ehhez legtöbbször valamilyen távoli asztalkapcsolat (AnyDesk, RemotePC, TeamViewer) telepítését kéri tőlünk, amiért egyfelől akár egy borsos összeget is kiszámláz, de ami még rosszabb, a teljes hozzáférés révén megfertőzheti a gépünket, illetve mindent észrevétlenül ellophat onnan.

5. A soron következő módszer online vásárlással kapcsolatos. Hamis webáruházakkal, hihetetlen akciós ajánlatokkal bombázzák az embereket.

A kedvező árú termékek azonban hamisak, esetleg lopott árukról van szó, de gyakran nem is léteznek, és a bűnözők valódi célja a vásárlás során megadott kártyaadatok ellopása.

6. Hatodik helyen szerepelnek az úgynevezett robothívások, amelyek valamilyen automatizált technológiára támaszkodva bárkit, még a titkosított telefonszámot használókat is elérhetnek. A módszer előnye, hogy a csalók egyszerre nagy számú felhasználót tudnak ily módon célba venni. Egy előre rögzített üzenetben ingyenes vagy erősen leértékelt, akciós áruk felajánlása hallható.

De arra is volt már példa, hogy valamilyen büntetésre vagy közelgő bírósági perre hivatkozva igyekeznek megszerezni a felhasználók személyes és pénzügyi adatait. Emellett a bank nevében történő telefonhívások is egyre gyakoribbak, ahol adategyeztetésre, illetéktelen számlahozzáférésre hivatkozva ideiglenes átutalást kérnek.

7. A hetedik te magad légy, mondhatná a hivatalos és kormányzati szervek nevében jelentkező csalási módszer. Itt be nem fizetett adókról szólnak a megkeresések, és igen szoros határidő mellett az állítólagos büntetés azonnali befizetésére szólítanak fel bennünket.

A fenyegetés akár azt is tartalmazhatja, hogy mulasztás esetén a letartóztatást kockáztatjuk. Jellemzően az ilyen fajta zömmel angol nyelven zajló csalásokat dél-ázsiai call centerek hajtják végre.

8. A szerencsejáték csalások is igen jellemzőek, ahol valamilyen lottó vagy egyéb játékra hivatkozva arról értesítenek bennünket, hogy egy óriási összeget nyertünk. Ehhez azonban csak valamilyen állítólagos feldolgozási, regisztrációs, ügyvédi díj vagy valamilyen adó előre befizetése után juthatunk hozzá.

Természetesen nincs semmilyen nyeremény, aki itt fizet, az utána már bottal ütheti pénz nyomát.

9. Virtuális emberrablás névre hallgat a következő tétel. A mesterséges intelligencia hangklónozási technológiájának fejlettségé miatt ugyanis egy MI generált hangminta már elég meggyőző ahhoz, hogy akár még a legközelebbi családtagokat is átverhessék vele. Itt a megcélzott áldozat gyerekének a hangján pénzt követelnek a szülőktől, vagy nagyszülőktől, miközben semmi nincs a kezükben, csak a klónozott hang.

Ezek a csalások is egyre gyakoribbá válnak, köszönhetően a széles körben hozzáférhető hangklónozó szolgáltatásoknak (VcaaS, Voice Cloning-as-a-Service).

10. Végül, de semmiképpen nem utolsósorban a befektetési csalások is nagyon népszerűek a bűnözők körében. Ez a 2022-es évben több mint 3.3 milliárd dollárt hozott a konyhájukra, és sokakat sikerül átverni az állítólagos "gyors meggazdagodás" ígéretével. Ezekben a kitalált kriptovaluta befektetéseken keresztül történő konstrukciókban alacsony kockázatra és garantált hozamokra hivatkoznak, ám a pénzt ellopják, az alapok nem léteznek, a pénz és a közvetítő is rövid úton eltűnik.

Az is gyakori, hogy a randiappokban megjelenő új ismerős igyekszik rábeszélni az újdonsült randipartnert valamilyen kedvező befektetésre, vagy pénzduplázásra.

Hogyan óvhatjuk meg magunkat mindezektől? Ha egy ajánlat túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, általában csalás. Legyünk gyanakvóak a kéretlen kapcsolatfelvételek esetében! Ha telefonon keresnek bennünket, ne adjunk ki a hívó félnek semmilyen személyes adatot! Ne bízzunk a hívószám azonosításban, mert ez hamisítható. Használjunk erős jelszót és többtényezős hitelesítést fiókjainkban! Ne kattintsunk az e-mailekben/SMS-ben/közösségi üzenetekben érkező gyanús, és ne nyissunk meg ilyen mellékleteket sem!

Futtassunk naprakész vírusvédelmet, ami az adathalász linkeket is képes szűrni! Ha pedig esetleg már átverték bennünket, haladéktalanul vegyük fel a kapcsolatot a bankunkkal és a helyi rendőrséggel!