Az év utolsó szakaszába értünk, és vele együtt eljött az őszi kuponnapok, leárazások ideje, melyet nemsokára a Black Friday akciók, majd az ünnepi ajánlatok követnek. Egy hazai felmérés szerint a válaszadók fele már most többet költ divatcikkekre az interneten, mint a hagyományos üzletekben – ez a jelenlegi helyzetben biztonságosabb opciónak tűnik, azonban ennek a vásárlási módnak is megvannak a maga kockázatai.

Az amerikai kormány figyelmeztetést adott ki a növekvő ransomware kockázatokkal kapcsolatosan. Ebben arra hívják fel az állami cégek figyelmét, hogy a váltságdíj kifizetését elősegítő szereplők azt kockáztatják, hogy emiatt szigorú büntetéseket rónak ki rájuk a hatályos előírások megsértése miatt.

Mindannyiunknak vannak online titkai, amiket nem szívesen osztunk meg másokkal. Van, amikor egy délután alatt végignézzük a Jóbarátok teljes harmadik évadát. Van, amikor már a negyedik pár cipőt rendeljük meg a hónapban. Néha hajnali 2-kor szurkolunk a kedvenc csapatunknak, és arra is volt már példa, hogy a "fifike93" jelszót állítottuk be minden fiókunkhoz - a sorozatnézéssel ellentétben ezt azonban nem neveznénk ártalmatlan hobbinak, hiszen akár a bankkártyánk adatai is bánhatják.

Minden és mindenki áldozatul eshet a zsarolóvírusnak, ez már elég világosan látszik a 2013-as kezdet óta. Lassan az is egy pavlovi reflex lesz, ha egy weboldal vagy szolgáltatás váratlanul leáll, nem működik, akkor automatikusan azonnal ransomwarre gyanakszunk. Természetesen néha van, amikor igazunk lesz.

Látszólag egy barátunktól kapunk egy Messenger üzenetet: "Úgy néz ki, mint te?" és mellé egy videónak látszó link hivatkozás érkezik - mindennemű tovább megszólítás, vagy személyes kísérőszöveg nélkül. Rutinosabban már rögtön rá is vágják: ez valami kártevős dolog lehet.

Ami egyszer felkerül a netre... kezdetű mondatot mindenki ismeri. Mivel a feltöltés és törölni óhajtás között eltelik egy időablak, így az ezen időszak alatt kifényképezett, fájlba lementett, itt és teljesen máshol újraosztott tartalmakra egyszerűen nem marad semmilyen ráhatásunk, befolyásunk. Tetézve mindezt azzal, hogy sokszor a törlés sem fizikai, és az eredeti link ismeretében még évekkel később is megtalálható, megnézhető.

Aki még emlékszik a tavalyi III. Ethical Hacking day konferenciára, volt egy Médiahekk, Social engineering, Photoshop, Deepfake, Fakenews című előadás, ami szépen összefoglalta ezeket a manipulációs technikákat kezdve a hamis hírektől a Photoshopon át a deepfake-ig bezárólag. Azóta a deepfake már teljesen hétköznapi eleme lett a híreknek, YouTube videóinknak, így hát jogosan merülhet fel az igény: jó lenne felismerni mi igaz és mi nem.

Egy korábban nem ismert rosszindulatú trójai szoftvercsaládot fedeztek fel az ESET kutatói, amely kártékony torrenteken keresztül terjedve többféle trükköt is bevet annak érdekében, hogy annyi kriptovalutától fossza meg áldozatait, amennyitől csak lehetséges - mindezt észrevétlenül.

A TikTok három évvel ezelőtt robbant be a köztudatba, azóta pedig töretlen népszerűségnek örvend, hiszen mára a második legnépszerűbb social média platformmá nőtte ki magát. Az alkalmazás több mint 150 országban elérhető, és több száz millió aktív felhasználóval rendelkezik világszerte. Emberek milliói készítenek, osztanak meg, és néznek videókat nap, mint nap a felületén.

Ma indul egy új iskolaév, melyről egyelőre senki nem tudja, hogy a tantermekben vagy az otthoni számítógépek előtt fog-e majd valójában zajlani. Újra itt az időhiány, a szülők gépéről tanuló gyerekek, a leckemagyarázás ideje? Vagy második nekifutásra már jobban fog menni? Márciustól a tanév végéig online okosodtak a gyerekek - mit tanultunk ebből az időszakból, és mivel tudjuk felvértezni magunkat, mielőtt nekiállunk a következő fordulónak?

Az alliteráló cím csak a véletlen műve, a lényeg sokkal inkább az, hogy akár lesz második, meg sokadik hullám, akár nem, többé kevésbé minden cégnél teret nyert már a homeoffice, így a sötét oldalnak érdemes volt régi-új social engineering módszerekkel támadni a munkavállalókat.

135 millió forintnak megfelelő (457 ezer dollár) összeget fizetett a utahi egyetem (University of Utah) a bűnözőknek, miután a zsarolóvírussal fertőzték meg a rendszerüket. Az ellopott és egyúttal titkosítással is túszul ejtett információk között a hallgatók és az egyetemi személyzet bizalmas adatai is szerepeltek.

Temérdek poszt szólt már az adathalászat témakörről, és pontosan amiatt volt-van ez rendszeresen terítéken, mert a probléma is akutan jelentkezik. Az utóbbi hónapokban a Covid is nyilván emelte a tétet, és rengeteg ilyen próbálkozás is megjelent. Nem lehet azt mondani, hogy Apolló 11-es mondat keletkezhetne (kis lépés egy embernek, nagy lépés az emberiségnek) a mostani Chrome böngészős újításból, de valóban hasznos lehet a phishing megelőzésben, elkerülésben.

A világjárványhoz kapcsolódó adathalász és kártékony programokon alapuló támadások száma ugrásszerűen megnövekedett február óta. Március végéig meghaladta a 42.000-et azon weboldalak száma, amelyek domain neve tartalmazza a "corona" vagy "covid" szavakat, és sokat ezek közül haszonszerzési céllal hoztak létre. Ez a rendkívüli időszak ugyanis számos előnyt nyújtott a hackerek számára, akik a krízishelyzet kiaknázása érdekében felgyorsították működésüket.

Korábban már ismertettük ezt mára már klasszikusnak nevezhető átverési formát, amelynek lényege, hogy az áldozat kap egy telefonhívást, melyben nem létező technikai hibára figyelmeztetik, majd távoli hozzáférést biztosító kártékony weboldalakra próbálják meg elirányítani a naiv felhasználókat. Aki azt gondolja, erről már elég hír, cikk, figyelmeztetés jelent meg ahhoz, hogy ne okozzon 2020-ban is problémát, az hatalmasat téved.

Egy angol kutatás szerint a szülők gyermekeik 13 éves koráig átlagosan 1300 fényképet és videót posztolnak ki róluk. Hogyan befolyásolhatja a gyermekeink közeli és távoli jövőjét, ha az életük minden pillanatát megosztjuk a közösségi oldalakon? Hogyan tudjuk csökkenteni a "sharenting" - a megosztás (share) és a gyereknevelés (parenting) szavak összevonásából született fogalom -, azaz a folyamatos közösségi jelenlét kockázatait?

Ha manapság ransomwarről beszélünk, és az valamilyen vállalati rendszerben pusztít, akkor már rögtön dupla fenekű hatásra gondolunk: váltságdíj egyfelől a túszul ejtett fájlok helyreállításáért, és váltságdíj másfelől a bizalmas céges információk publikussá tételének elkerüléséért. A 4.5 mUSD mai árfolyamon nagyjából 1.3 milliárd forintnyi összeg, és ez most itt nem csak egy követelt, hanem a valóságban ki is fizetett váltságdíj.

A ransomware történelemben - ha csak a legújabbkori történéseket vesszük - 2008-ban jelentkezett a GPCode kártevő egy új változata, amely különösen erős, 1024 bites RSA titkosítással kódolta el a felhasználó adatait (például .DOC, .JPG, .PDF), majd letörölte azokat.

Örök életű, elpusztíthatatlan sorozatunk újabb darabjával jelentkezünk, ezúttal az NKM nevében érkezik díjbekérő. Érdemes ebben a nagy melegben is odafigyelni, mire kattintunk, még ha látszólag egy kisebb összegről van szó benne. Aki képes egybeírni azt, hogy "földgázszámla", az egyéb aljasságokra is képes a szállóige szerint.

A kevésbé sikeres címadaptációink között is talán gyengécskére sikerült a mostani, amely a Suszter, szabó, baka, kém analógiájára próbált meg halványan utalni. De azért talán annyit visszaad a suta cím, hogy nagyon-nagyon naivnak kell lenni ahhoz, hogy egy zsarolóvírus miatti váltságdíj fizetés után egy szolgáltató ezek után végleges törlésben, vagy bármiben is komoly arccal reménykedjen.