A csalók mindig találékonyak abban, hogy mivel vegyék rá az embert kattintásra. A vonzó ajánlat rendszerint megtalálja azokat, akik ajándék iPhone-ra, ingyen internetre vagy Bill Gates elosztogatott vagyonára áhítoznak, miközben a realitásérzék kevésbe vetül rá a gondolkodásukra. Valóban adna ilyet a WhatsApp a 10 éves évforduló alkalmából? Na ugye, hogy ugye!

Hogy emleget-e egy zsarolóvírus Hofi idézeteket, abban nem szeretnénk állást foglalni, ám abban, hogy egy ilyen kártevőnek lehet egyetlen adott számítógépen túlmutató tömeges méretű hatása is, nos abban már jó sok történelmi tapasztalat áll rendelkezésünkre. Erről szóltak a korábbi zsarolóvírusos támadások a rendőri szervek, iskolák, önkormányzatok és kórházak ellen. De az ipari rendszerek is kaptak időnként "hagyományos" kártevőt a nyakuk közé, ami aztán például Ukrajnában több alkalommal is komoly áramszüneteket okozott.

Aki nem egy eldugott barlangban tengette eddig remeteként az életét, nyilván hallott már az egyik friss adatvédelmi incidensről, amely egy mobiltelefon alkalmazáshoz kötődik. Nevezetesen az iPhone és Android alatt is elérhető öregítős alkalmazásról, a Wireless Lab által fejlesztett orosz, első alkalommal még 2017-ben megjelent FaceApp-ról van szó.

Az ESET Internet Security elsőszintű (Level 1) minősítést kapott az MRG Effitas-tól, a világ egyik vezető IT-biztonsági szervezetétől. Az MRG Effitas független szereplőként vizsgálja az IT-biztonsági intézkedések és termékek hatékonyságát.

Akik régi követői a blognak, azok talán emlékezhetnek, hogy egyes torrentkeresők számára nem létezik akadály, megtalálnak ők bármit, még ha az nem is létezik és kedvesen felkínálják az érdeklődőknek. Kicsit úgy, ahogy Chuck Norris megoldotta a Rorschach tesztet: hibátlanul :). Ezúttal is a torrent kavar be a normál ügymenetbe, és úgy tűnik ez elsősorban Ázsiában okozhat gondokat.

Az életmentés és közbiztonság a digitális megoldásoknak és a technológiai fejlődéseknek köszönhetően a teljes paradigmaváltás küszöbén áll. A kibertámadások intenzív elterjedésével azonban az adatbiztonság is kulcskérdéssé válik. Magyarországon naponta átlagosan 14 ezer hívás érkezik a 112-es segélyhívóra, épp ezért kiemelten fontos, hogy a készenléti szervek hálózati rendszerei összehangoltan és vírusmentesen működjenek.

Az ingyen nyeremény téma tényleg egy soha el nem tűnő átverősdi. Ha valaki igazi Samsung Galaxy S10-re vagy Apple Watch Series 1-re áhítozik, az semmiképpen ne itt keresse. A mostani csalás annyira tipikusan mintaszerű, annyira tankönyvbe kívánkozóan átlátszó, hogy remélhetőleg már senki nem esik ilyesminek áldozatul. Mutatjuk a részleteket.

Ma már szinte minden fizetési feladatot megoldhatunk a mobilunk segítségével. Egy egyszerű applikáció alkalmazása akár a mindennapi bankügyek intézését is megkönnyítheti. A mobilfizetés a vásárlási szokásainkban való egyre dinamikusabb térhódításával, hamarosan akár teljes mértékben átveheti a bankkártyák szerepét. De vajon mennyire vagyunk biztonságtudatosak az online térben való pénzügyeink intézésekor?

Azt már megszokhattuk, hogy évről évre megjelenik a Worst Password válogatás, benne azokról a milliónyi szerencsétlenekről, akik számítógépes fiókjaik biztonságát az "admin", "qwerty" vagy az "123456" karaktersorozatra bízzák. Vannak és voltak persze erre a helyzetre orvosságok, mint útmutatók, 2FA, biometriai azonosítók vagy éppen az elfogadható jelszavak körének szolgáltató általi korlátozása, amelyek igyekeznek javítani a felhasználói hozzáálláson. Na de mi a helyzet a PIN kódok esetében?

Az ESET szakemberei nemrégiben olyan hamis kriptovaluta alkalmazásokat fedeztek fel, amelyek eddig még nem látott technikával játsszák ki az SMS-alapú kétfaktoros azonosítást (2FA), megkerülve a Google nemrégiben életbe lépett korlátozásait. Mint emlékezetes, a Google 2019. márciusában tiltotta be az androidos alkalmazások esetében az SMS-üzenetekhez és hívásokhoz való hozzáférést, hogy megelőzze azok rosszindulatú felhasználását, aminek egyik korábbi emlékezetes esete volt például a magyar banki SMS-eket lopó Zeus kártevő variáns.

A spanyol nemzeti adatvédelmi ügynökség (AEPD) 250 ezer EUR bírságot rótt ki a La Liga-ra, mert az Android rendszerre készített rajongói alkalmazásuk enyhén szólva nem megfelelően kezelte a felhasználók személyes adatait, ezzel pedig súlyosan megsértette az EU általános adatvédelmi rendeletét (GDPR).

Mintegy 200 ezer ember személyes adata került illetéktelen kezekbe az Australian National University egyetemről. A két héttel ezelőtt észrevett incidens észlelése után az egyetem figyelmeztetést adott ki, amelyben óvatosságra, jelszócserére buzdítanak, valamint segélyvonalat is beüzemeltek az érintettek támogatására.

Ha most felidéznénk jellegzetes epizódokat a zsarolóvírus 2013-as megjelenése óta, akkor volt itt fertőzés 2013-ban egy rendőrségi telephelyen, 2014-ben egy ügyvédi iroda hozta magát roppant nehéz helyzetbe mentések híján, 2016-ban kórházak szakadtak le az infrastruktúráról és néztek szembe csillagászati összegű váltságdíj követeléssel, sőt 2018-ban a Bristol Airport repülőtér egy menetrenden kívül érkező ransomware fertőzés miatt filctollal irkálta tacepaókra a repülési menetrendet.

Úgy tűnik, hiába volt emlékezetes lecke a 2003. SQL Slammer flashworm, sokan azóta sem végzik el a házi feladatukat. Miről is szólt ez? Az SQL Slammer egy gyors lefolyású világjárvány volt, alig 30 perc alatt legalább 75 ezer gépet fertőzött meg, később összesítve 750m USD kárt okozott, és az igaz, hogy a maga módján trükkös volt: nem készült fájl, a memóriába töltődött, hálózati csomagokban terjedt, de emellett egy valamire még személetesen felhívta a figyelmet. Nincs hatékony védelem naprakész, lefuttatott hibajavító frissítések nélkül. Ami az SQL Slammer esetében még egy előző évben kiadott, 2002-es patch figyelmen kívül hagyására vezethető vissza.

Javában tart az IIHF Jégkorong Világbajnokság Szlovákiában, és az NHL Stanley Cup rájátszásai is zajlanak. Sok rajongó, aki személyesen nem tud részt venni az eseményeken, folyamatosan keresi az online videostream lehetőségeket, hogy élőben szurkolhasson kedvenc csapatainak. Az ESET szakemberei összegyűjtöttek néhány fontos tanácsot azzal kapcsolatban, milyen biztonsági kockázatokkal járnak az ingyenes streameket kínáló oldalak.

Angol nyelvterületen az adóbevallási időszakokban már évek óta bevett szokás átverő e-mailek küldözgetése, melyben a csaló (a megtakarító) azonnali, gyors pénzhez jutást ígér, ami egy Al Bundy kaliberű tömegembernek remek hírnek tűnhet. Itt már régen nem maga a csalás a félelmetes, hanem az, ha még 2019-ben is lenne olyan, aki egy ilyen átlátszó próbálkozásnak bedől - bízzunk benne, hogy ilyen itt aztán tényleg nincs.

Ez olyasfajta címadás, mint a Vesztegzár a Grand Hotelben vagy Vanek úr Párizsban - és tulajdonképpen amennyire látszólag semmi keresnivalója Vanek úrnak Párizsban, legalább ennyire nincs keresnivalója zsarolóprogramnak a Github-on. Azaz várjunk csak, keresnivalója talán mégis van, még pedig Bitcoin formájában.

Úgy tűnik az időmúlás sokaknak nem okoz ráébredést, felismeréseket, ahogy a mások kárán sem sikerül tanulni egy tetemes felhasználói rétegnek. Egy friss kutatás szerint még mindig 23 millióan gondolják úgy, hogy személyes titkaikat, privát szférájuk védelmét leghatékonyabban a fortélyosan megkonstruált és szupererős "123456" jelszó garantálja.

Szinte senki nem törli megfelelően az adatait a pendrive-okról azok kidobása vagy eladása előtt, így ezek az eszközök rengeteg személyes információt tartalmazhatnak, amelyek emiatt illetéktelen kezekbe kerülhetnek. Odafigyeléssel és az eszközökön tárolt adataink megfelelő titkosításával azonban hatékonyan kivédhető lenne ez a kockázat.

Már két év is eltelt a Wannacry óta, repül az idő - legalábbis mi így érezzük. Van azonban valaki, aki számára az elmúlt időszak nem egészen ilyen röppenős léptékű, és ez a személy nem más, mint akinek a zsarolóvírus agyafúrt leállításában, megfékezésében volt vitathatatlan pozitív kulcsszerepe.