Június végén számos rendszert ért kibertámadás Ukrajnában és más országokban. Az azóta eltelt időszak elemzései és az azóta kiderített részletek több olyan szakmai kérdést vetnek fel, amelyek a korábbi IT biztonsági szemléletet is átalakíthatják. Az biztos, hogy a rombolási szándék által vezérelt támadást nagyon hosszú és igen alaposan megtervezett előkészítési folyamat előzte meg, amely aztán beláthatatlan mennyiségű információt szolgáltathatott a támadóknak.
Az ESET minden hónapban összeállítja a világszerte terjedő számítógépes vírusok toplistáját, melyből megtudhatjuk, hogy aktuálisan milyen kártevők veszélyeztetik leginkább a felhasználók számítógépeit. 2017. májusában a következő 10 károkozó terjedt a legnagyobb számban.
A zerodayes ügyek kivételével sokat lendíthet az IT biztonsági helyzetünkön, ha mindig naprakész, hiba-javított operációs rendszert, és alkalmazói szoftverkörnyezetet használunk. Sajnos sokan ezt különböző okokból nem teszik meg, pedig az elrettentő példákat napestig lehetne sorolni.
A Jedi visszatérésének a Csillagok Háborúja második epizódjában azért annak idején kicsit jobban örültünk, mint most a WannaCry és a Petya zsarolóvírus újdonsült szerelemgyerekének. Nyakunkon egy újabb világméretű támadási hullám, megint egy sebezhetőséget kihasználó ransomware, így hát szó sincs gondtalan nyaralási szünetről, vagy éppen netán holmi eseménytelen uborkaszezonról.
Sokszor és sokat írtunk már a felhasználói biztonságtudatosságról, ennek gyakori hiányáról, a rendszeres képzések fontosságáról. Az évenkénti Worst Password eredmények ennek egy keskeny metszetét emelik ki, mi most egy vállalati alkalmazottak körében végzett biztonságtudatosságot firtató felmérésből próbálunk szélesebb képet adni a pillanatnyi helyzetről.
Idén június 15-től megszűntek a roaming díjak az Európai Unióban, amely így a telefonálás mellett végre az adatforgalomban, az internethasználatban is nagyobb szabadságot ad a felhasználóknak. Azonban a megnövekedett online jelenlét változó, bővülő biztonsági kockázatokkal is járhat, amellyel nem árt tisztában lenni. Az ESET szakemberei öt pontban összegyűjtötték a legfontosabb tippeket, hogy mire kell figyelnünk okoseszközeinknél a nyaralás alatti internethasználat során - függetlenül attól, hogy éppen nyilvános Wi-Fi hálózatot vagy mobilhálózatot használunk.
Mezei felhasználóként belefutni egy zsarolóvírusba is igen emlékezetes élmény, de egy ilyen támadást elszenvedni mint cég, ez már nagyságrenddel nagyobb káoszt képes okozni. És vajon mi lehet a helyzet az olyan titkosító fertőzést bekapó internetszolgáltatókkal, akik rendszeres strukturált mentés nélkül és frissítetlen szoftverparkkal üzemeltetnek?
Az ESET kutatói kielemeztek egy kifinomult és rendkívül veszélyes kártevőt, amelyet kritikus ipari folyamatok szabotálására terveztek. A szakemberek véleménye szerint a kiberbűnözők egy tavaly év végi, ukrán áramszolgáltatót érintő támadás során tesztelték a vírust. Az Industroyer a legnagyobb fenyegetés a Stuxnet óta. Úgy néz ki, egy lépéssel megint közelebb kerültünk a Digitális Mohácshoz.
Míg pár évvel ezelőtt mindenki a botneteket tartotta a legnagyobb veszélynek, mára ezek a távolról irányítható fertőzött zombigépek és a ransomware kártevők együtt keserítik meg sokak életét. A nemrég lezajlott WannaCry, vagy WannaCrypt kapcsán ráirányult a figyelem az ilyen típusú malware támadásokra.
Idén ünnepli 30 éves fennállását az ESET. A kiberbiztonsági vállalat nagy utat tett meg 1987 óta: kis startup cégként kezdte, majd a szerény kezdetek után hamar erős és stabil biztonsági vállalattá fejlődött, amely mára már 200 országban van jelen a világ minden táján.
Szivárgás és szivárgás között nagy különbség lehet. Ha most csak és kizárólag azokra az incidensekre fókuszálunk, ahol az adatlopás és zsarolás tétje nem csak az, hogy vajon visszakapjuk-e elkódolt adatainkat, hanem emellett az is, hogy nem fizetés esetén valamilyen publikus weboldalon, vagy a darkweben landolnak a személyes adatok, akkor egy új bűnözői módszer kialakulásának lehetünk tanúi: Fizess vagy nyilvánosságra hozzuk!
Évek óta érkeznek a híradások kisebb, nagyobb, néha pedig gigantikus méretű adatlopásokról. Nyilván sosem csupán egyetlen okra vezethetőek vissza ezek az incidensek, de ha biztonságtudatosabban szeretnénk fellépni a támadásokkal szemben, érdemes áttekinteni az adatsértések három leggyakoribb okát, amelyeket az ember, az alkalmazott véthet, illetve követhet el.
Az ESET szakértőinek legújabb kutatása a kiberbiztonság és a digitális fogyasztói magatartás összefüggéseit vizsgálta. A felmérés fő kérdése, hogy valóban kevesebb digitális technológiát használ-e az átlagfogyasztó, ha nem érzi magát biztonságban a virtuális világban, és ez hogyan befolyásolja a digitális gazdaságot.
A múlt hét pénteken tört ki egy zsarolóvírus támadássorozat, amelyért az ESET által korábban WannaCryptor néven azonosított vírus a felelős. A WannaCry és Wcryp néven is ismert kártevő e-mail csatolmányként terjed, és a Windows operációs rendszerek egyik sérülékenységét kihasználva titkosítja az áldozatok számítógépén lévő adatokat, majd pénzt követel a kódolás feloldásáért.
Ha jól akarunk kijönni a fenti folyamatból, illetve hosszú távon szeretnénk a biztonságos programtelepítésre törekedni, akkor erre léteznek olyan hasznos ökölszabályok, melyekre sikerrel támaszkodhatunk. Az aktuális apropót pedig mindehhez egy frissen történt incidens, a trójaival fertőzött HandBrake OS X alatt működő alkalmazás szolgáltatja.
Változás jöhet a jelszavak területén, ugyanis elkészült a NIST (az Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézete) által megfogalmazott "Új digitális személyazonossági irányelvek" (Digital Identity Guidelines) című anyag. A tervezet új, továbbfejlesztett jelszókövetelményeket tartalmaz, segítve illetve megváltoztatva az eddigi szokásokat és a hozzájuk kapcsolódó kellemetlenségeket.
Régen úgy szólt a mondás, mindent ellopnak, kivéve ami le van betonozva. Az online térben viszont mindez talán úgy lenne érvényes, hogy minden ellopnak, kivéve amit alaposan védenek, mert az csak később, nehezebben és sokkal lassabban ;-) Ezúttal egy TV sorozat epizódjai kerültek illetéktelen kezekbe még a hivatalos premier előtt, amely kezek aztán nem haboztak húzós összegű váltságdíjért is kopogtatni.
Az Android felhasználók nemrég egy új típusú mobil banki kártevővel találkozhattak a Google Play alkalmazásai között. A kártevő elemlámpa alkalmazásnak álcázta magát és más rosszindulatú banki programoktól eltérően képes volt a funkcióit dinamikusan változtatni, így az összes Android készüléktípusra veszélyt jelentett. Az ESET által detektált Trojan.Android/Charger.B nevű kártevő március 30-án jelent meg a Google Playen, és azóta 5,000 gyanútlan felhasználó töltötte le a készülékére.
Az ESET minden hónapban összeállítja a világszerte terjedő számítógépes vírusok toplistáját, melyből megtudhatjuk, hogy aktuálisan milyen kártevők veszélyeztetik leginkább a felhasználók számítógépeit. 2017. márciusában a következő 10 károkozó terjedt a legnagyobb számban.
Hogy mennyire egy hatalmas óceán a biztonság, vagy a biztonságra való törekvés, azt jól példázza az alábbi mobilos kutatás eredménye. Az Egyesült Királyság Newcastle Egyetemén azzal kísérleteztek, vajon mennyire sikeres könnyíthetik meg a PIN kódok és jelszavak kikémlelését a szenzorok speciális adatainak figyelése. És a válasz remélhetőleg senkit nem lep majd meg: mi az hogy, nagyon is.
