A zerodayes ügyek kivételével sokat lendíthet az IT biztonsági helyzetünkön, ha mindig naprakész, hiba-javított operációs rendszert, és alkalmazói szoftverkörnyezetet használunk. Sajnos sokan ezt különböző okokból nem teszik meg, pedig az elrettentő példákat napestig lehetne sorolni.

Még 2003. januárjából sokan emlékezhetnek az SQL.Slammer féregre. Sok szempontból totális újdonságnak számított, és akkoriban a viszonylag gyorsan körbefutó "világjárványok" nem számítottak éppen ritkaságnak: a Nimda, a Morris worm, Code Red vagy a Blaster. Akik 2003-ban valamilyen nagyvállalatnál dolgoztak, azok közül sokak unalmas januárját az SQL.Slammer "dobta fel", hiszen akik korábban úgy könyvelték el, hogy csak futtatható állományokban vagy boot szektorban lehetnek vírusproblémák, most nagyot csalódhattak.

A fő tanulság pedig az volt, hogy a biztonsági frissítések futtatása mennyire fontos. Bár a Microsoft a sebezhetőség bejelentésére reagálva még 2002-ben kiadott egy SQL javítócsomagot, amit azonban sokan sajnos mégsem telepítettek.

Példaként hozhatunk itt még több tucatnyi esetet, Confickertől WannaCry-ig, ahol az első időszakban persze eltelt valamennyi idő a hibajavítás kiadásáig, de aztán a Conficker például még éveken át a vírus toplista prominens helyezettje lehetett. Az idén májusi WannaCry után sem frissítette mindenki azonnal a rendszerét, pedig ennél az incidensnél a már régóta nem támogatott Windows XP is kapott egy rendkívüli javítófoltozást.

A ransomwarek 2013. óta tartó történelmében is jelentős szerepet játszhatott a frissítetlen, sebezhető, elavult szoftverkörnyezet. Ez az exploit kitek aktivitása miatt is különösen veszélyes, hiszen a támadások már régóta tömeges méretekben, és automatizáltan történnek.

Az alkalmazói szoftverek (például Microsoft Office, Adobe Flash, Adobe PDF Reader, WinZip, DivX, Firefox, stb.) naprakészségének területén ugyanígy "dolgozik" a figyelmetlenség, lustaság. A felhasználók esetében még működhet a "nem tehet róla, de azért tehet(ne) ellene", ám például egy kormányzati honlap főállású üzemeltetőitől a kiberháborús korszak kezdetén egy sok év óta elavult, régi szoftverváltozat futtatása szembemenve minden CERT-es ajánlással komoly kockázati tényezőnek, kritikus biztonsági kérdésnek számíthat.

Ez ügyben is juthat eszünkbe számtalan szebbnél szebb gondolat, például a Reuters ismételt feltörése 2012-ben, ahol is az elavult WordPress játszotta a főszerepet, mint gyenge-pont.

Így történhetett például, hogy 2017. június 25-én feltört amerikai kormányzati weboldalakon ISIS-es szövegek jelenhettek meg. A Trumpnak címzett politikai üzeneteket már javában vizsgálja az FBI, az azonban már most is nyilvánvaló, hogy egy 2015-ös 7.0 DotNetNuke szoftververzió futtatása az aktuális legfrissebb 9.01 változat helyett a maximálisan elvárható biztonság hiányában egy másik ligában játszik.

Hasonlóan nem kottázza le a világszínvonalat, hogy a brit kórházak 90%-a 2016. decemberében még mindig Windows XP-t futtat. Érzékeny betegadatok millióit egy sebezhetőségektől zsúfolt, és 2014-ben megszüntetett támogatású (a bankok az ATM-ek miatt egyedi szerződéssel még vásárolnak hozzá javításokat) operációs rendszerre bízni, ez szintén a számítógépes biztonság minden szabályát a Holdig rúgja. Szóval frissítés-update-patchmanagement fronton még jócskán lehetne-kellene javulnunk - de reméljük a legjobbakat.