Újabb fejezethez érkeztünk a zsaroló kártevők történetében. A korábbi RIAA, FBI, CIA, MI6, DEA és egyéb szervezetek mellett még magyar nyelven is jelentkező Rendőrség vírus után ezúttal az NSA nevében ijesztgetik a felhasználókat.

Ráerősítünk előző posztunkra, melyben gyermekeink biztonságosabb számítógép- és internethasználatához igyekeztünk hasznos tanácsokat adni. Most, hogy az iskolakezdéstől már csak órák ;-) választanak el minket, a számítógépes zaklatásról is írunk. Egy szemléletes infografikán elolvashatjuk, kinek mi lehet a teendője ilyen esetekben. Az ábra ugyan főképp a Facebookra koncentrál, de természetesen a megfelelő lépések bármilyen közösségi oldal esetén hasonlóak.

A gyerekek manapság igen korán kezdik a kütyük és a net használatát. Egyes felmérések szerint negyedük már 2 és 5 éves kora közt okostelefonnal, és asztali gépen Flash játékokkal játszik. Hogyan tarthatjuk biztonságban gyermekünket netezés, vagy online játék közben? A "sehogy" válasz túl általános volna, persze valóban nem egyszerű a helyzet, de azért lehet hasznos lépéseket tenni az ügy érdekében úgy, hogy közben mégse kelljen naphosszat a válla fölött a képernyőjét ellenőrizni. 

Egyfajta röpke "Link Patrol" keretében teszünk időnként kisebb őrjáratot hamis antivírusok, a hamis antivírust terítő linkek nyomában, különösebb sallangok, terjedelmesebb tiszteletkörök nélkül. Mai programunk neve: Attentive Antivirus. "A" mint attentive, azaz hogy figyelmes. Hogy mennyire, az majd a folytatásból kiderül.

Az ESET minden hónapban összeállítja a világszerte terjedő számítógépes vírusok toplistáját, melyből megtudhatjuk, hogy aktuálisan milyen kártevők veszélyeztetik leginkább a felhasználók számítógépeit. 2013. júliusában a következő 10 károkozó terjedt a legnagyobb számban.

Erről eddig elég kevés szó esett, pedig vitathatatlanul fontos kérdés. Nagy infografikás statisztika arról, hogy áll az IT biztonság az egészségügy területén, hol vannak a legnagyobb lyukak a privátszféra védelmében, vagy éppen mennyien titkosítják pedánsan az amerikai kórházi dolgozók közül az érzékeny betegadatokat a hordozható mobileszközeiken.

Közeledik április 8. Bizonyos szempontból ez a dátum a Dénes, Valter és Zsüliett névnapokon felül is kiemelt jelentőséggel bírhat számunkra. És most nem elsősorban arra gondolunk, hogy 1143-ban e jeles napon lépett a bizánci trónra I. Mánuel császár, Szent László unokája, vagy hogy 1935-ben ekkor volt Bartók Béla V. vonósnégyesének premierje. Hanem hát mint az közismert, 2014-ben végleg megszűnik a Windows XP hivatalos támogatása.

Tulajdonképpen ahogy a bulvárlapokban ma már csak az a hír, ha a postás harapja meg a kutyát, úgy manapság inkább az a szenzáció, ha aznap épp kivételesen nem derült ki semmilyen újabb kínos részlet az NSA kémkedéssel kapcsolatban. A WSJ cikkét olvasva úgy tűnik, ez nem az a nap, erre még picit várni kell. Posztunk vége felé pedig tanulságképpen felidézzük egy korábbi írásunkat a politikai megrendelésre írt kártevőkkel kapcsolatosan.

Persze vannak ebben fokozatok, akadnak, akik a gyengébb kísérleteket is azonnal kiszúrják, de valamilyen mértékig szinte mindenki belesétálhat ilyenbe.

Bár a vírusokkal közvetlenül nem, de a számítógépes biztonsággal azért kapcsolatos a bizonyára mindenki által ismert Touring teszt, a regisztrálásoknál, bejelentkezéseknél szokásos Captcha felismerési feladat. Ezek közül néhány kacifántosabb hullámírás valljuk be, sokszor még a gyakorlott, teljesen egészséges felhasználókat is próbára teszi, ám van egy olyan csoportja is a gép előtt ülőknek, akiknek ez a fajta nehezítés komoly gondot, vagy éppen leküzdhetetlen akadályt jelent, ők pedig a fogyatékkal élők.

Mi a közös egy banki trójaiban, a Chrome böngészőben és egy kormányzati levelező szerverben? Az ESET kutatói Latin-Amerikában dolgoztak egy olyan banki trójai elemzésén, ahol mindez találkozott, és amely brazil számítógép-felhasználókat vett célba. 

Az ESET minden hónapban összeállítja a világszerte terjedő számítógépes vírusok toplistáját, melyből megtudhatjuk, hogy aktuálisan milyen kártevők veszélyeztetik leginkább a felhasználók számítógépeit. 2013. júniusában a következő 10 károkozó terjedt a legnagyobb számban.

Infografikás sorozatunkban most azt mutatjuk be, hogy röpke 60 másodperc alatt mennyi minden zajlik az internet világában, a közösségi oldalakon, a Skype-on, a YouTube-on és egyéb helyszíneken. Azt persze tudtuk, hogy sok minden, csak azt nem, hogy ennyire.

Ez persze nem megy mindig egyszerűen, de azért igyekszünk némi nemű támpontot adni hozzá. A kiberbűnözők mindenesetre folyamatosan próbálkoznak az újabbnál újabb trükkökkel. Lássuk hát, mire figyeljünk, mit tehetünk, hogy sikeresen elkerüljük okostelefonunkon vagy tabletünkön a hamis, kémkedő, vagy "hazatelefonáló" alkalmazásokat.

Ez derült ki egy 2013-as friss felmérésből, amely amerikai felhasználók körében gyűjtött adatokat tartalmaz.

A hamis antivírusok már eddig is igyekeztek minél jobban ráijeszteni a felhasználókra, ebben a játszmában most egy újabb lépcsőfokon vagyunk túl.

Hamis antivírusok jönnek, hamis antivírusok mennek, folyamatosan kapjuk az áldást, újabban már egyre gyakrabban Macre is, meg persze Androidra is. A klasszikus Windows alattiaknál szokásos ökölszabály, amely a csökkentett módban való gyomlálást tanácsolja, sok esetben hasznos, ám néha bizony azzal is szembesülhetünk, hogy nem tudunk így rendszert indítani. Mit lehet mégis tenni?

Hogy ez a kettő összefügg, és a kapcsolat nem éppen felhőtlen, azt már egy 2010-es posztunkban kibeszéltük. A korábban jelzett tendenciák azóta is hasonlóak, vagyis biztonsága érdekében érdemes lenne mindenkinek megszívlelni az akkori Pleaserobme.com honlap kapcsán említett tanulságokat, és nem realtime közvetítésként osztani meg az élet minden egyes apró mozzanatát. Statisztikával kezdjük, infografikával folytatjuk és jó tanácsokkal zárunk.

A kínai hackerek tavalyi New York Times elleni akciója kapcsán érdemes megismerkedni azzal, hogy pontosan milyen trükkökkel tudtak a támadok hozzáférést szerezni, fertőzni, hátsó ajtót nyitni szerkesztőség gépein.

Pár éve írtunk már részletesebben arról a jellegzetes csalásról, amelynél a feltört, vagy kitalált Facebook jelszó birtokában a nevünkben kapnak az ismerőseink egy hamis üzenetet, miszerint ellopták volna a poggyászunkat Londonban, ezért állítólag sürgősen szeretnénk tőlük pénzt kölcsönkérni. Ez főként angol nyelvterületen divatos, de magyarra nyers fordított változattal is lehet időnként találkozni.