Pár éve írtunk már részletesebben arról a jellegzetes csalásról, amelynél a feltört, vagy kitalált Facebook jelszó birtokában a nevünkben kapnak az ismerőseink egy hamis üzenetet, miszerint ellopták volna a poggyászunkat Londonban, ezért állítólag sürgősen szeretnénk tőlük pénzt kölcsönkérni. Ez főként angol nyelvterületen divatos, de magyarra nyers fordított változattal is lehet időnként találkozni.

Egy friss felmérés szerint a mobil eszközöket veszélyeztető malwarek, valamint a számítógépeket támadó, és távolról irányítható fertőzött gépeket egyesítő botnetek száma is minden képzeletet felülmúlóan növekszik. Emlékezetes például, hogy már a tavalyi becslést is év közben korrigálni kényszerültek a vírusvédelmi cégek, mert olyan mértékben emelkedett az Androidos kártevők száma. Vigyázó szemünket Kínára vetjük.

Tombol a nyár, itt a jó idő. Az ESET munkatársai öt rövid pontban összeszedték, mivel segíthetjük számítógépes biztonságunkat a nyaralás alatt.

Nem kitalálni akarjuk ezúttal, hanem inkább a kezelésével kapcsolatosan vonunk némi nemű párhuzamot a jelszó és a lakáskulcsunk között, valamint rombolni próbáljuk az "Én csak egy hétköznapi átlag ember vagyok, ugyan mit veszíthetek" mentalitást. A héten egyébként két újabb jelszavas incidens is történt, ez is adta az apropót mindehhez.

A kártevőterjesztők trükkjeinek tárháza kimeríthetetlen, ötleteik frissek és furmányosak, így hát a korábbi "clickjacking" után most itt a "keyjacking". Ezúttal úgy tévesztik meg a felhasználót, hogy azt hiszi, captcha-t gépel be, pedig valójában ehelyett egy kártevő lefuttatását engedélyezi. Social engineering faktor egyelőre olaszul, de a trükk sajnos nagy valószínűséggel előbb-utóbb nyelvfüggetlenül is felbukkan majd mindenhol.

Az ESET minden hónapban összeállítja a világszerte terjedő számítógépes vírusok toplistáját, melyből megtudhatjuk, hogy aktuálisan milyen kártevők veszélyeztetik leginkább a felhasználók számítógépeit. 2013. májusában a következő 10 károkozó terjedt a legnagyobb számban.

Néhány napja ismét reflektorfénybe került a webkamerával való illetéktelen megfigyelés, pedig már eddig is növekvő érdeklődés övezte a témát a kártevő terjesztők részéről. Nemrég a BBC írt meg egy ilyen esetet, ahol egy fiatal lány volt a kukkolás szenvedő áldozata. Emellett a folytatásban azt is megtudhatjuk, mire is használható még egy sebtapasz.

Az alternatívnak nevezett böngészők térhódítása ugyan idővel átrendezte a terepet, de az Internet Explorer jelenléte még mindig jelentős az olyan szereplők mellett, mint a Firefox vagy a Chrome. Ezúttal a reklámblokkolásban erősíthetnek az IE hívők, a fejlesztők blogjukon számoltak be a projektről.

Ezúttal egy reklám ablak próbálja meg a felhasználókat rávenni arra, hogy kattintással frissítsenek, különben nem játszható le a videó. Figyelem, átverés az egész.

Egy klasszikus social engineering trükk bukkant fel új köntösben. Arra még mindenki emlékezhet, hogy a korábbi klasszikus Windows-os átverést, amely egy videó előtt/helyett állítólagos hiányzó kodekre figyelmeztet, még a Macintosh rendszerekre is elkészítették 2007-ben. Most pedig kifejezetten az .ASF médiafájlokra jár rá a rúd, mindjárt megmutatjuk azt is, hogyan és miképp.

Mai posztunkban a "továbbra is áldott Celinena asszony" nekünk íródott szívhez szóló levelét mutatjuk be, amiből egyrészt kiderül, az ilyen 419-es típusú afrikai diktátoros, pénzkimenekítős átverések még messze nincsenek a kihalás szélén. Másfelől az is kiviláglik az eset kapcsán, hogy szemben a Zeus trójai idén megjelent januári változatával itt még szó sincs tökéletes magyarságról, levelünkben szemlátomást maradt a "Tuskó Hopkins és Fülig Jimmy használni Google Translate" módozat.

Aki autót venne, fotó nélkül nehéz helyzetben van, hiszen nem látszik, miről van szó. ("Csak képes hirdetések" checkbox bejelölése rulez!) Ugye azt már mindenki rutinszerűen kezeli, ha más esetben kéretlen levélben kap érdektelen üzeneteket melléklettel, gyanús linkekkel - gyorsan kukába vele, hiszen nem kértünk ilyet, és viszlát. 

"Míg a halál el nem választ... és azután is". Folyamatos a hamis antivírusok dömpingje, a különutas szerzői jogi fenyegetések, az állítólagos pedofil gyanúsítgatás, és az FBI, Police, RIAA vonal mellett nem hanyagolják el a bűnözők az eredeti, klasszikus vonalat sem. Ebből kettőt is bemutatunk ma, az egyik egy jól sikerült hamis antivírus okostelefonra, a másik legalábbis elnevezésben már egy 2014-es évjáratú "termék".

A tavalyi év emlékezetes lehet a LinkedIn felhasználóknak, akkor az üzemeltetők feltörése miatt került ki 6.5 millió jelszó. Ugyancsak kellemetlen esemény volt tavaly márciusban, mikor a Wordpress PHP alapú ingyenes tartalomkezelő rendszer kompromittálódott, és egy sebezhetőség kihasználásával tömegesen támadták a WordPress alapú weboldalakat. Most pedig a Drupal rendszerébe jutottak be támadók.

Rájár a rúd a webszerverekre, aktívan kihasználják azt a kritikus biztonsági rést, amely a Ruby on Rails webes alkalmazás fejlesztő keretrendszerében található. A sebezhető szervereket megfertőzik, és botnetet építenek a kompromittált gépekből.

Két új károkozó is felkerült a múlt havi vírustoplistára a leggyakoribbak közé, az egyik a nyolcadik helyezett HTML/Phising.LinkedIn trójai volt. Ez egy olyan kártevő, amely észrevétlenül átirányítja a böngészőt rosszindulatú webhelyekre. Ennek kapcsán a Linkedin-Kepzes.blog.hu felkérésére most összegyűjtöttük, mire figyeljünk, hogyan védekezhetünk.

Tegnap számoltunk be arról a valódi, érvényes Apple Developer ID-vel rendelkező trójairól, amely kémkedett az áldozatok OS X alapú gépein. A vírusirtók egy jó része már felismeri, viszont beszámolók szerint több verziója is terjed.

Biztonsági kutatók egy olyan OS X alatt futó kártevőre lettek figyelmesek, melynek segítségével ismeretlenek angolai aktivisták számítógépes adatai után kémkedtek.

2013. június 14-ig várják a pályázatokat a 10. jubileumi HACKTIVITY-re. Ebben az évben a már két ismert lehetőség mellett - előadás, hello workshop - egy új, harmadik formában is lehet pályázni, ami nem más, mint az élő termékdemó.

Az ESET Live Grid adatainak elemzése közben olyan forgalmi adatokra bukkant, melyből pakisztáni gépek ellen végrehajtott célzott kártevőtámadás képe bontakozott ki. Egy indiai céghez köthető aláírt tanúsítvánnyal végrehajtott akcióban sebezhetőséget tartalmazó PDF fájlokat használtak fel a támadáshoz, és loptak el bizalmas adatokat a fertőzött számítógépekről.