Informatikai incidens érte a Grand Theft Auto játékot fejlesztő Rockstar Games rendszerét. A feltörés következtében a tesztelők játékmenet videói, illetve maguk a forráskódok is illetéktelen kézbe kerültek.

Remélhetőleg mindenki levonta már a tanulságokat a tavaly márciusi FedEx-es átverés után, amely egy FluBot nevű vírus segítségével jó nagy kalamajkát okozott azoknál, akik elhitték, hogy csomagjuk jött, telepítettek, engedélyeket adtak és a végén pórul jártak. A csomagküldéssel kapcsolatos csalások azóta is folyamatosak, hetente jönnek újak.

Lassan már a sztahanovista mozgalmat idézi az a fejlődés, amit a lassan tíz éves ransomware pályaíve befut. A kezdeti erős egyedi titkosításhoz társult doxing és büntető DDoS mellett folyamatosan igyekeztek a bűnözök az elkódolás folyamatát is gyorsítani. Jelentjük, ismét sikerült.

Hirdetők és más szereplők a böngészőn keresztül hozzájuthatnak személyes adataikhoz és nyomon is követhetik azokat. A böngészők az évek során a hitelesítő adatok, cookie-k, webes keresések, szokásaink és más hasznos információk tárházává váltak, amelyek a kiberbűnözők közkedvelt célpontjai is lehetnek. 

Bejelentkezett egy támadó csoport, hogy állítólag sikeresen feltörték az igen népszerű TikTok és a WeChat rendszerét, ennek bizonyítására pedig képernyőképeket is nyilvánosságra hoztak az adatbázisokról.

Brit repülőtér már szerepelt a történetünkben, ahol jó négy éve zsarolóvírusos támadás miatt két napon keresztül számítógépes kijelzők híján filctollal írt papír listákról olvashatták le az utasok az aktuális járat információkat. Idén májusban pedig India második legnagyobb légitársasága, a SpiceJet szenvedett el zsarolóvírus incidenst, ami késéseket, járatkimaradásokat okozott. És akkor most felkészül TAP Air Portugal.

Tovább emelkedhetnek a kiberbiztosítási díjak, ugyanis olyan mennyiségű incidens történik elsősorban az állami szféra által üzemeltetett rendszerekben, amelyek a mostani feltételekkel már komoly veszteséget okoznak a biztosítóknak. 

Tavaly a Facebook Marketplace felhasználóinak száma átlépte az egymilliárdot. Az egymás közötti adásvételt lehetővé tévő platform ingyenes és könnyen használható, a felhasználók pedig biztonságosnak érzik, mivel az eladók profilját is meg tudják nézni. Sajnos azonban ez a biztonságérzet gyakran hamis, mivel a Marketplace is rengeteg csalót vonz.

Muszáj mindenkinek komolyan venni a jelenséget, ami bár külföldön gyakoribb módszer ugyan, de nincs olyan hazai bank, amelynek nevében az évek során hetente-havonta ne próbálkoznának a csalók magyar nyelvű levelekkel, SMS-ekkel, direkt telefonhívással.

A Conti csoport esete az Egyesült Királyság vízügyi társaságaival is lehetne a cím, melyben immár sokadjára ért ransomware támadás valamilyen kritikus közművet. Azonban az események folytatása a szokásos mederből ezúttal kissé félresiklott, és kiderült, hogy ami majdnem az, az nem az.

Két érdekes statisztika is foglalkozik a ransomware támadások mértékével, gyakoriságával, hatékonyságával. Ezekből válogattunk pár érdekes és egyben tanulságos adatot.

Sokat látott "vagy mégsem" rovatunk újabb epizódja következik, benne a 700%-os gázáremelés miatti amúgy is ideges időszakban érkező állítólagos tartozás. Vajon be kell fizessük a látszólag tavalyról maradt kiegyenlítetlen számlát?

Minden pillanatban számtalan fenyegetés érkezik felénk a kibertérből: adathalászat, rosszindulatú hirdetések, kártékony linkek és fájlok formájában. Sok más ilyen hasonló tízes listát lehetne még összeírni, de az alapok tekintetében talán ezek a legfontosabbak. Jöjjön egy kis rövid könnyed nyári ismétlés!

Virtuális magánhálózatok: mik az előnyei, mire használhatjuk? Íme a leggyakoribb kérdések a VPN megoldásokkal kapcsolatban.

Miután világszerte rendkívüli helyzetet okoz az energia ellátás, és mindenhol sok bizonytalanságnak nézünk elébe a földgáz, kőolaj és egyéb energiahordozók egyre dráguló árával és rendelkezésre álló mennyiségével kapcsolatban, a bűnözők sebészi pontossággal használják ki mindezt.

Esetünkben ez most nem egy irodalmias szófordulat, hanem maga a valóság. Az utóbbi időben a Twitter egymás után kapja a kemény csapásokat, előbb Elon Musk mégsem akarja felvásárolni őket ;-), most pedig egy csomó kiszivárgott, ellopott adat került illetéktelen kezekbe.

Elindult egy újabb csörte, ezúttal a tét az, hogy valóban sikerült-e a zsarolóvírus bandának az adatlopási és titkosítási akció. Ha igen, azt július 31-ig megtudjuk.

Ha valaki még emlékszik, volt már korábban egy Redeemer 1.0 zsarolóvírus, és ahogy más ransomware kártevők esetében, sajnos itt is folyamatosan egyre újabb riasztó fejlesztések történnek. Minden okunk meg lehet a pesszimizmusra.

Ország, város, iskola, kórház, közüzem, kritikus infrastruktúra - ezek a fő célpontjai az Oroszországhoz köthető Conti és Hive bűnbandának, ahol zsarolóvírus támadásokat indítanak és váltságdíjat követelnek. Legutóbb például Costa Rica ellen láthattunk ilyet, ahol a bűnözők állami intézményeket, bankokat, minisztériumi hálózatokat, közműveket, egészségügyi intézményeket bénítottak meg.

Bemutatunk néhányat a leggyakoribb módszerek közül, amelyekkel a hackerek megszerezhetik a bankkártyánk adatait, egyúttal tippeket adunk arra is, hogyan védhetjük ki ezek a támadásokat.