A Flappy Bird klónokkal kapcsolatos biztonsági aggályokról már sokszor és sok helyen volt szó, amióta Dong Nguyen idén februárban nyilvánosan bejelentette, hogy felhagy a játék fejlesztésével. Úgy tűnik azonban, ez a terep még jó ideg tartogat további kiaknázható lehetőségeket a kártevőterjesztők számára, mert a módszer sikeres, és a figyelmetlen felhasználók sok esetben önként és örömmel sétálnak bele a hasonmások csapdáiba.

Lassan vége a nyárnak, és vele a szünidőnek, ami egyúttal sok gyerek számára az iskola kezdést, illetve a folytatást is jelenti. Érdemes lehet átismételni, mire vigyázzunk, hogy személyes adatainkat ne lophassák el, számítógépünket és mobiljainkat pedig hogyan használhatjuk a legbiztonságosabban.

Bár a klasszikus ál-antivírusok sosem tűntek el teljesen, aktivitásuk az utóbbi időben jelentősen háttérbe szorult. Betudható ez az újabb RIAA, FBI és hasonló hamis szerzőijogi, rendőrségi vagy állítólagos pedofil vádakkal kapcsolatos pénzlehúzós átveréseknek, no meg lemeztitkosítással operáló CryptoLockernek és társainak. Most azonban úgy tűnik, mégis lehet egy csavarással újabb bőrt lehúzni a régi bevált hamis vírusriasztással ijesztgető módszerről.

Nem váratott magára sokáig a következő Facebook-on terjedő átverés, amelynél az elkövetők valóban mint "vérszagra gyűlő éji vad", itt sem ismernek kegyelmet, illemet vagy tiszteletet. A júniusban történt Michael Schumacher hamis halálhírével kattintásokat gyűjtő átverés után most egy Robin Williams utolsó telefonhívását bemutató állítólagos videó terjed a közösségi oldalon.

Az ESET minden hónapban összeállítja a világszerte terjedő számítógépes vírusok toplistáját, melyből megtudhatjuk, hogy aktuálisan milyen kártevők veszélyeztetik leginkább a felhasználók számítógépeit. 2014. júliusában a következő 10 károkozó terjedt a legnagyobb számban.

Időnként visszatérő témánk ez, hiszen a legjobb technikai felszereltség és a leghatékonyabb védelmi programok használata mellett is utat ad a támadóknak a túlzott naivság, figyelmetlenség, vagy hiszékenység. El kell fogadni, hogy a biztonságtudatosság még inkább lényegi elem lett, ahogy azt is, hogy a statisztikák szerint az informatikai incidensek egy jelentős részében emberi hiba, szándékos károkozás vagy mulasztás történik.

Lassan tényleg odáig fajul a helyzet, hogy ha csak óvatlanul pislant egyet az ember, közben is éppen kikerülnek valahonnan a személyes adataink, jelszavaink. Hol egy Target áruházlánc, hol egy Domino Pizza, hol egy Adobe vagy most éppen a CNET és a Mozilla áll a szőnyeg szélén a kikerült jelszavak miatt.

Bár az iPhone 6 hivatalos megjelenésének időpontja kicsit még odébb van - ez állítólag 2014. október 14. lesz majd - addig is a felfokozott várakozás és az ingyen nyeremények iránti gyermekien naiv, olthatatlan vágyakozás kielégítésére máris megjelentek az ilyen témájú hiánypótló átverések a Facebook oldalán.

Egy érdekes kérdést tettek fel a minap egy biztonsági fórumon: vajon mi a veszélyesebb, egy klasszikus vírus vagy egy JavaScript nyelven írt kártevő? Nos nézzünk utána - bár a döntetlen esélyes felvetésnél mindig az a veszélyes, ami a saját gépünkön éppen sikerrel betámad - és keressünk ezzel kapcsolatos tényeket, példákat.

Bár egy pár évvel ezelőtti felmérés tanúsága szerint a nőket nem annyira érdekli a védekezés, mármint ami az antivírus használatot illeti - egy dologban látszólag mégis sokkal precízebbek a férfiaknál: hamarabb rendezik a tartozásaikat, és erre a csalók is felfigyeltek. Erre kihegyezve terjed ismét az a fajta átverés, amelyik egy állítólagosan be nem fizetett számla miatti figyelmeztetés formájában érkezik.

Nincs tabu, nincs tisztelet, legyen az ünnep, Karácsony, vagy akár a kómából lábadozó Forma-1 autóversenyző kórházi kezelése - a csalások kieszelői nem csak villámgyorsak, de minden egyes közérdeklődésre számot tartó eseményre gátlástalanul, és érzéketlenül lecsapnak, miközben nincsenek tekintettel semmire és senkire. Ezúttal öt olyan ausztrál halott nevében hoztak létre hamis Facebook profilt, akik a lelőtt maláj utasszállítógépen vesztették életüket.

Nem sokat kellett várni na nem a Jedi, hanem az androidos váltságdíjas titkosító kártevő visszatérésére. Az új verzió számos tekintetben különbözik a még június elején felfedezett elődjétől, amiből arra lehet következtetni, hogy valószínűleg tetszik ez a csapásirány a kártevő készítőknek. Láthatóan erősen bíznak az új pénzszerzési technikájukban, és bár sokakat talán sikerül így pénzzel lehúzni, de szerencsénkre a mobilos trójai kódja technikailag még messze van az olyan tökéletestől, mint például a Windows alatt futó PC-s CryptoLocker.

Erre figyelmeztet az FBI a botnetekkel kapcsolatban, hiszen a rendelkezésre álló adatok alapján jól látszik, ez a fertőzési módszer lett a támadók kedvenc eszköze. Igaz-e, egyáltalán hogyan vehetjük észre és főleg mit tehetünk ellene - mindez kiderül a hajtás után...

Az ESET minden hónapban összeállítja a világszerte terjedő számítógépes vírusok toplistáját, melyből megtudhatjuk, hogy aktuálisan milyen kártevők veszélyeztetik leginkább a felhasználók számítógépeit. 2014. júniusában a következő 10 károkozó terjedt a legnagyobb számban.

A hétvégén elesett a népszerű tech hírek és vélemények weblapja, a CNET és körülbelül 1 millió felhasználói jelszó kerülhetett ezzel veszélybe. Az elkövető w0rm nevű orosz hackercsapat a Twitteren mutatta fel a skalpot, és az adatbázisért cserébe mindössze 1 Bitcoint (1 BTC a mai coinmill.com szerinti árfolyamon nagyjából 104 ezer HUF). Mindenki azonnal induljon jelszót cserélni!

Biztonsági lukak bukkantak fel a népszerű LastPass nevű internetes jelszómenedzser programban. A cég szerint egyáltalán nem kell pánikba esni, bár azt azért mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy hasonló esetekben a gyártók rendre igyekeznek bagatellizálni a sebezhetőségek súlyosságát. A mostani kihasználható hibák Chrome, Firefox, Opera és a Safari alatt jelentkeznek.  

Az előző, 2014. márciusi posztunkra utalva, újra érkeznek a Facebookon azok a hamis posztok, amelyek az eltűnt maláj utasszállító repülőgép állítólagos megtalálásáról szólnak. Egy igazi izgalmas téma, izgatja az emberek fantáziáját, és jól láthatóan akárhányszor, ismétlődő ciklusokban is át lehet vele verni az embereket.

Pár éve egy ilyen cím olvastán még biztosan kényszerzubbonyért kiáltottak volna, de manapság, amikor a dolgok internete ontja magából a furcsábbnál furcsább biztonsági incidenseket, ez már belesimul a "normális" technológia hírek sodrába. Hűtőszekrényekből álló botnet spammelt? Ne már! Azonban jó ha tudjuk, ez egyáltalán nem fikció, hanem valóban megtörtént. 

Aki azt gondolja, támadások csak a kiemelt és jelentős pénzügyi forgalmat is bonyolító nagyvállalatok ellen történnek, az súlyosan téved. A kiberveszélyekkel kapcsolatban mindenképpen ki kell hangsúlyozni, hogy ez minden egyes kis és közepes vállalat, vállalkozás szempontjából is fontos és kritikus terület, hiszen a kiemelt célpontok elleni kibertámadások esetében először ugródeszkaként célzottan sokszor a gyengébben védett beszállítói kört, és az alvállalkozókat támadják. 

Ha valaki valamilyen fatális tévedés folytán azt gondolta volna, hogy a gyalázatos magyar helyesírású, bikkfanyelvű átverős e-mailek kora 2014-ben esetleg már lejárt volna, azt ezennel ki kell ábrándítsuk.