Boldog Karácsonyt és sikerekben gazdag Új Évet kívánunk az oldal minden látogatójának!
Hogy miért nem mindegy, mit lehet rólunk találni a neten, azt már jószerével kitárgyaltuk az Amit tudni akartál a Privacyról, de sosem merted megkérdezni című színes, szélesvásznú sorozatunkban. Ám a valóság most már ezen is túllépett, és ahogy ez Hihetetlen történetek rovatunk mai adásából kiderül, hamarosan akár új szempontokon is múlhat majd, ki kaphat hitelt és ki nem.
Patrick Chan nyelvzsenijét megszégyenítő stílussal érkezett Mr. Jacks Galopp venezuelai úriember úgynevezett "magyar nyelvű" adathalász levele postaládánkba, amely ugyan 18 millió angol fonttal kecsegtet, de végigolvasva őszintén szólva sokkal inkább késztet sírva röhögésre, semmint személyes adataink pedáns begépelésére.
Az ESET minden hónapban összeállítja a világszerte terjedő számítógépes vírusok toplistáját, melyből megtudhatjuk, hogy aktuálisan milyen kártevők veszélyeztetik leginkább a felhasználók számítógépeit.
Széles skálán mozogtak a reakciók a "Mi az indián neved?" alkalmazás kapcsán. Sokan, és sokféle véleményt megfogalmaztak ezzel kapcsolatban, a skálán az évszázad "legjobb marketing fogásától" egészen a "mocskos átverésig" terjedtek a hozzászólások a különböző fórumokon.
Válassz meg, jobban jársz velem! Indián-e vagy? Szabad-e lájkolni, amíg nem tudjuk, kire tesszük? - ez a központi kérdés áll a figyelem homlokterében. Szerintünk: semmiképpen."
Folytatjuk előzőleg megkezdett infografikás sorozatunkat, mai epizódunkban azt mutatjuk be, milyen egy klasszikus adathalász akció forgatókönyve, milyen fő- és mellékhatással járhat egy ilyen a felhasználó adataira nézve.
Vagy valami hasonló lehetne a szlogenje mostani történetünknek, amely arra a szálra igyekszik egy újabb gyöngyöt felfűzni, amelyen már több ízben boncolgattuk a főállású letöltési oldalak hibáit, hiányosságait, mulasztásait. Ezúttal már kicsit többről van szó: maga a Cnet csomagol mindenféle kétes, nehezen kikapcsolható kéretlen reklám és trójai tartalmakat az egyébként tiszta szoftverekhez.
Rendhagyó módon ma az "egy kép többet mond ezer szónál" szlogen jegyében egy infografikát mutatunk be egy olyan témáról, amit korábban ezernél is több szóban már sokszor tollhegyre tűztünk: hogyan fertőzik meg a számítógépünket és hogyan leszünk egy botnet része.
Ilyen címmel manapság már nem is érdemes posztot írni, Index címlapra talán csak valamiféle "Óriási szenzáció, ma nem terjedt semmilyen féreg a Facebookon" szalagcím predesztinálhatna. Hacsak az illető kártevőnek nincs valami különleges tulajdonsága. Nos akkor szerencsére rendben vagyunk, mert van neki.
Énekelte Alice Cooper a hetvenes években a Billion Dollar Babies című bakelit albumon, amire ma már csak idősebbek és katonaviseltek emlékezhetnek. Bár ez a felvétel még fellelhető például a Youtube rejtett bugyraiban, megtekintését azonban Southparkosan fogalmazva semmilyen korosztálynak nem ajánljuk;-) Apropója mindennek pedig az, hogy hihetetlen módon sikerült fogást venni a Facebook elfajzott adatvédelmi gyakorlatán, amire eddig szűkkeblűen mindig úgy tekintettünk, mint eleve reménytelen és soha meg nem valósuló célra. Egészen tegnapig.
Ahogy David Harley fogalmaz: egy jó hoax sosem hal ki. Ami egyszer már bejárta Európát, az változatlan vagy modernizált formában rendre visszatér, új áldozatokat keresve. Most éppen ismét arra intenek minket, hogy bár Advent már a kertek alatt, nehogy telepítsük a Christmas Tree App-ot a Facebookon.
November negyedik csütörtöke idén sem kerülhette el sorsát, és élelmes csalók felhasználták az alkalmat, hogy hamis iTunes Store ajándékutalványokkal trükközzenek.
Incidensekről már számoltunk be korábban is néhány alkalommal, akkor jobbára az érdekesebb eseteket emeltük ki. Most úgy gondoltuk, ideje pár szóban a védekezés hogyan-járól is megemlékezni.
Kaptunk már korábban "hivatalos" levelet a Facebooktól, miszerint olvasatlan üzenetünk van. Majd kaptunk a Twittertől, hogy fent van rólunk pár funny pics. Aztán végül az iTunes is küldött egy kis account infót. Vagy mégsem rovatunkban akkor most folytatjuk ezt a korábban megkezdett sort: ezúttal a YouTube tájékoztat bennünket szomorúan: nem sikerült elküldeni korábbi üzenetünket, és mellesleg meg is haladtuk az egy napra engedélyezett levélküldési kvótánkat.
Egyes vélemények szerint a napokban zajló Facebookos támadás az eddigi legdurvább volt: a felhasználók nevében küldött üzenetekben végigsöprő pornográf képek, videós linkek ijesztőek és gusztustalonok voltak sokak számára, míg valljuk be, emellett az alig egy hónapja beharangozott kártékony tartalomszűrés után az üzemeltetők hosszas tehetetlensége is elég kiábrándító.
Lehetne az is az alcímünk, hogy a "Száraz tónak nedves partján nem létező Microsoft partner kuruttyol" mondatban vajon melyik a kakukktojás. Hogy aztán a süket ember végülis meghallgatja-e vagy sem, azt csak sejteni lehet, tudni viszont, hogy kialakult egy újfajta irányzat, melyben kéretlenül jelentkező csalók állítólagos számítástechnikai támogatásra hivatkozva nem létező hibákat javítva úgymond "segítenek", majd ezért banki átutalás formájában fizetséget kérnek.
Megszokhattuk már, hogy a sportteljesítmények az évek folyamán - a szerfelett ritka kivételektől eltekintve, mint például Mike Powell 895 cm-es távolugró világrekordja - állandóan javulnak, atlétáink faragják a másodperceket, harapják a centiket rendületlenül. Mai példánkban is tanúi lehetünk a képességek effajta folyamatos javulásának, hiszen kettő egész (zwei comma null) másodperccel jobb eredmény abszolválását mi másnak is hívhatnánk?
Mit tegyünk, ha négy pontban kellene összefoglalni azokat a legfontosabb dolgokat, amikkel a támadásokat, vírusfertőzéseket megelőzhetjük? Az "ismétlés a tudás jó édes anyukája" jegyében jöjjenek a tippek, amiből három a magyar igazság, és egy a ráadás.
Éppen most tettük közzé az október havi vírusstatisztikát, és ebben elmélkedtünk arról is, miért vezethet már hetedik hónapja az Autorun. Ha a választ nem is fejtettük meg, megint találtunk valamit, ami még rákapaszkodhatott a mérleg serpenyőjére, és talán növelte valamicskét az ezzel kapcsolatos fertőzések számát.